A levegő minősége nagyban befolyásolja az otthon kényelmét és komfortját. A szellőztető berendezések használatával a lakás belső légminősége a legnagyobb mértékben garantálható, nem beszélve arról, hogy igazán energiatarkarékosan szellőztetni nem is lehet másképpen.
Fotó: freepik.com
A téli szellőztetés óriási energiaigényű. Az új épületekben a falak, ablakok hőszigetelő képessége rohamosan fejlődik, ez nagymértékben köszönhető a szigorodó építési előírásoknak, hiszen ma már elképzelhetetlen egy új épület vastag hőszigetelés nélkül. A szabvány által előírt hőszigetelések már meghaladják a 15 évvel ezelőtt passzívházakra előírt értékeket, így az sem ritka, hogy egy új lakás téli hővesztesége nem haladja meg a 3-5 kW-ot.
Mekkora a szellőzés energiaigénye?
Könnyen belátható, ha egy lakásból elszívunk levegőt, és a szabadba lakáshőmérsékletű levegőt nyomunk ki, mindez jelentős energiaveszteséget jelent. A szabadba távozó meleg levegő helyébe azonban csak a kinti hideg jöhet be, amit a lakást fűtőberendezésnek kell felmelegítenie. Tehát a szellőztetéssel kivisszük a kellemes meleget, és ugyanannyi hideget viszünk be otthonunkba. Lássuk mindezt példákon keresztül: egy fürdőszobai szellőztetés által elvezetett levegő felmelegítése körülbelül 1 kW fűtési teljesítményt igényel, egy 100 m²-es lakás átlagos szellőztetésének energiaigénye pedig meghaladja a 3 kW-ot, a konyhai elszívó bekapcsolása pedig annyi levegőt szív el és nyom ki a szabadba, hogy ennek akár a duplájára is szükség lehet a felmelegítéséhez. Mindezek alapján tehát bátran állíthatjuk, hogy a szellőztetés lett a legnagyobb energiaigényű elem a lakások fűtési hőszükségletében.
Miért okoz további gondot a hagyományos szellőztetés?
Nagyon sokan vagyunk, akik megszenvedik a különböző virágzással összefüggő allergiás problémákat, amikor pedig hagyományos módon szellőztetjük a lakást, a friss levegővel együtt bekerül a virágpor is a lakótérbe, ezen túlmenően pedig a sok por is, ami aztán a polcokon, padlón, falakon okoz további gondot a háziasszonyoknak. A belvárosi lakásoknál ez előbbieken túl a zaj és más károsanyagok is a hagyományos szellőztetés ellen szólnak, ám ha nem elég hatékony a szellőztetés, könnyen a penész is megjelenik a falakon, ami – mint tudjuk – a magas páratartalom szokásos velejárója. Hideg időben az otthoni tevékenység felfoghatatlanul nagy mennyiségű vízpára levegőbe jutását okozza – egy 4 fős család lélegzéssel, mosással, takarítással, fürdéssel, főzéssel akár napi 5-8 kg vizet is a levegőbe juttat, a vízpára pedig a hideg felületeken lecsapódik, és komoly problémákat okoz.
Mi a megoldás a szellőztetés összes problémájára?
Cikkünket olvasva senkit sem ér váratlanul az a megállapítás, hogy a fent említett összes problémára a hővisszanyerős lakásszellőztető berendezések jelentik a megoldást. Alapvetően kétféle elven működő rendszerrel találkozhatunk. A legtöbb rendszer egy központi légkezelőberendezésből és hozzá csatlakozó légcsatornahálózatból áll, ami eljuttatja a megfelelő helyre a friss levegőt, és elvezeti az elhasználtat, a párásat. Létezik azonban egy decentralizált működési elvű rendszer is, ahol minden helyiségnek külön van egy falban lévő kis szellőzőberendezése, légcsatorna és nagy központi egység nélkül.
Hogyan működik a gépi szellőztetés?
A lényeg az automatizáltság és az energiatakarékosság. Az automatizáltság alatt azt kell érteni, hogy a berendezés folyamatos működése mellett egész nap kellemes tiszta levegőt juttat be a szobákba, és ennek megfelelő mennyiségű levegőt szív el a fürdőszobákból és konyhából. A komolyabb gépek mérik a helyiség levegőminőségét, és a bevezetett friss szellőzőlevegő mennyiségét hozzáigazítja a mért adatokhoz. Ezért például, ha sok a vendég és a levegő elhasználódik, akkor növeli a szellőzés intenzitását, ha viszont éjszaka kevésbé kell szellőztetni a normál páratartalomhoz és jó legminőséghez, akkor csökkenti a szellőzést.
A szellőzőberendezés el van látva szűrőrendszerrel, ami gondoskodik a szellőzés során bevezetett levegő megfelelő tisztaságáról, sőt, a gépekhez kapható rendkívül finom pollenszűrő is, ami a virágpor lakásba jutását is képes megakadályozni. A berendezés használatával a lakás levegője lényegesen tisztább lesz, a szellőzőgép működésének köszönhetően nagymértékben csökken a levegő páratartalma, töredékére esik a penészesedés kockázatát.
Mi a kulcsa az energiatakarékosságnak?
A kulcs a hővisszanyerő elem, ami be van építve a szellőzőgépbe. Ez az egyszerű, ám annál leleményesebb szerkezet képes arra, hogy külső energia elhasználása nélkül előmelegítse a friss, hideg szellőzőlevegőt. Ehhez az előmelegítéshez az elszívott meleg, párás levegő hőtartalmát használja fel, így a lakásba bejutó szellőzőlevegő tiszta és meleg, míg a szabadba juttatott elhasznált levegő nedves és hideg állapotban kerül ki a lakásból. Azaz: a rendszer az elszívott levegő hőtartalmát használja fel a friss szellőzőlevegő előmelegítésére.
Hol, milyen hővisszanyerős szellőzőgépet célszerű használni?
A szellőzési rendszerbe érdemes a lakás összes helyiségét bevonni. Az alvásra, tartózkodásra való helyiségekbe kell a friss szellőzőlevegőt bejuttatni, a nedves helyekről (fürdőszoba, konyha) pedig el kell vezetni a levegőt. Ehhez komoly csőhálózatra van szükség, aminek elhelyezésre időben gondolni kell. Az ilyen centralizált – egy központi géppel rendelkező – rendszerek legtöbbször új épületbe kerülnek be, mert meglévőkben nehéz a nagy átmérőjű vastag csöveket jól elrejteni.
Van azonban megoldás az energiatakarékos és automatikus szellőzési rendszer kiépítésére meglévő épületek, lakások esetén is. A decentralizált rendszerek tulajdonképpen nem mások, mint egy-egy szoba szellőztetésére alkalmas, külső falba épített ventilátoros szellőző. Ezek a készülékek is energiatakarékosak, de teljesen más elven működnek. A külső falban levő cső belsejébe egy porózus, nagy hőkapacitású kerámiát építenek be, amelynek lyukacsos szerkezetén a levegő könnyen átjut, azonban az áthaladás során az elszívott meleg levegő a kerámiatestet felmelegíti, majd fordul a ventilátor szállítási iránya, és a felmegedett kerámiatesten keresztül átszívja a külső hideg levegőt, ami a csőben egyszerűen felmelegszik. Ezek a berendezések néhány percenként észrevétlenül átállnak elszívásból befúvásba és megfordítva. A decentalizált szellőzőrendszereken azonban van még egy fontos tulajdonsága. Annak érdekében, hogy egy épületbe be tudjunk juttatni friss levegőt, ahhoz a szellőzéssel egy időben el is kell vezetni ugyanakkora mennyiségű levegőt is.
Ezek a rendszerek úgy oldják meg ezt a feladatot, hogy a lakás szobáiba telepített autonóm szellőzőberendezések kommunikálnak egymással, és együtt, párban működnek. Amikor az egyik gép éppen kintről vezeti be a friss levegőt, a másik elszívást végez, és amikor változtatják a levegő bevezetésének irányát, pontosan egyszerre a két gép is irányt vált. E berendezések különösen alkalmasak meglévő épületeket szellőztetésére nagy központ és csőhálózat nélkül is.
A karbantartás fontossága
A szellőztetőgépek biztosítják lakásunk levegőjének tisztaságát, ami a jó egészség megőrzésének egyik alapja. Ezért különösen fontos a gépek rendszeres, szakértő karbantartása, hiszen, ha a szűrők eltömődnek, kiszakadnak, nem biztosítják ezt az alapvető elvárást velük szemben. Nem is beszélve arról, hogy a piszok eltömíti a hővisszanyerőt is, ahol viszonylag sok nedvesség gyűlik össze, és a gépben könnyen elkezdhet terjedni a penészgomba, amit ezután éppen a védendő lakásba juttatunk a levegővel együtt.
A karbabantartás mikéntjénél fontos hangsúlyozni a szakember szükségességét, hiszen a rendszeres karbantartás lényegesen nagyobb feladatot jelent a szűrők puszta cseréjénél (vannak gépek, amelyek jelzik ennek szükségességét, és szerencsés esetben a jelzést észre is veszi a felhasználó). A karbantartásba beletartozik a berendezés, a ventilátor alapos takarítása, az érzékelők állapotának ellenőrzése, a hővisszanyerős szellőztető gép hőcserélőjének évente szükség szerinti, továbbá meghatározott periódusonként a légcsatornahálózat tisztítása is, amely otthoni szerszámokkal nem végezhető el.
Hozzászólások