A levegő minősége alapvetően befolyásolja otthonunk komfortját és életminőségét. A modern szellőztető berendezések lehetővé teszik, hogy a lakás belső levegője mindig friss maradjon, miközben energiatakarékosan működnek.
Fotó: Stiebel Eltron
A korszerű épületek egyre jobb hőszigeteléssel készülnek, ami minimalizálja a hőveszteséget, ugyanakkor csökkenti a természetes szellőzést is. Egy 100 négyzetméteres lakás hagyományos szellőztetése során naponta jelentős mennyiségű meleg levegő távozik, amit a fűtésnek pótolnia kell, mindez azonban megfelelő szellőzési rendszer nélkül rendkívül energiaigényes. A szabvány által előírt hőszigetelések már meghaladják a 15 évvel ezelőtt passzív házakra előírt értékeket, nem ritka, hogy egy új lakás téli hővesztesége nem haladja meg a 3-5 kW-ot.
Mekkora a szellőzés energiaigénye?
Könnyen belátható, hogy ha egy lakásból elszívunk levegőt, és a szabadba lakáshőmérsékletű levegőt nyomunk ki, akkor az jelentős energiaveszteséget képvisel. A szabadba távozó meleg levegő helyébe azonban csak a kinti hideg jöhet be, amit a lakást fűtő berendezésnek kell felmelegítenie. Tehát a szellőztetéssel kivisszük a kellemes meleget, és ugyanannyi hideget viszünk be az otthonunkba. Egy fürdőszobai szellőzés által elvezetett levegő felmelegítése körülbelül 1 kW fűtési teljesítményt igényel, egy 100 négyzetméteres lakás átlagos szellőztetésének energiaigénye pedig meghaladja a 3 kW-ot.
A konyhai elszívó bekapcsolása pedig annyi levegőt szív el és nyom ki a szabadba, hogy akár ennek a duplájára is szükség lehet a felmelegítéséhez. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a szellőztetés lett a legnagyobb energiaigényű elem a lakások fűtési hőszükségletében.
További gondok a hagyományos szellőztetéssel
A szabad levegőből nemcsak friss oxigén áramlik be, hanem por, pollen és egyéb szennyező anyagok is. Különösen telente a családi házas övezetekben tapasztalható rossz minőségű levegő, amely a szilárd fa- és széntüzelésű kazánokban, kandallókban elégetett háztartási hulladék, vizes fa stb. elégetéséből keletkezik. Ráadásul a rossz szellőzés miatt megnövekedhet a lakás páratartalma is, ami penészképződéshez vezethet. Egy család naponta 5-8 kg vizet is a levegőbe juttathat, ami fokozza ezt a problémát. A belvárosi lakásoknál a zaj és más káros anyagok is a hagyományos szellőztetés ellen szólnak. Hideg időben az otthoni tevékenység felfoghatatlanul nagy mennyiségű vízpára levegőbe jutását okozza, a lélegzéssel, mosással, takarítással, fürdéssel, főzéssel, amely pedig a hideg felületeken lecsapódik, és komoly problémákat okoz.
Mi a megoldás a szellőztetés összes problémájára?
A hővisszanyerős lakásszellőztető berendezések megoldást kínálnak a légminőséggel, nedvességgel kapcsolatos problémákra. Alapvetően kétféle elven működő rendszerrel találkozhatunk. A legtöbb rendszer egy központi légkezelőberendezésből és hozzá csatlakozó légcsatorna hálózatból áll, ami eljuttatja a megfelelő helyre a friss levegőt, és elvezeti az elhasznált párásat. Létezik azonban egy decentralizált működési elvű rendszer is, ahol minden helyiségnek a külső falban külön kis szellőzőberendezése van, nagy központi egység és légcsatorna nélkül.
Hogyan működik a szellőztető rendszer?
A rendszer egy hőcserélő elem segítségével a lakásból eltávozó meleg levegő hőtartalmát hasznosítja a kintről beáramló hideg levegő előmelegítésére. Ez a folyamat minimális energiafelhasználással jelentős hőmegtakarítást eredményez. Fontos az automatizáltság és az energiatakarékosság. A berendezés folyamatos működése mellett egész nap kellemes tiszta levegőt juttat be a szobákba, és ennek megfelelő mennyiségű levegőt szív el a fürdőszobákból és konyhából. A komolyabb gépek mérik a helyiség légminőségét, és a bevezetett friss szellőzőlevegő mennyiségét hozzáigazítja a mért adatokhoz. Ha sok a vendég és a levegő elhasználódik, ilyenkor növeli a szellőzés intenzitását, ha viszont éjszaka kevésbé kell szellőztetni a normál páratartalomhoz és jó legminőséghez, akkor csökkenti a szellőzést.
A szellőzőberendezés rendelkezik szűrőrendszerrel, gondoskodva a szellőzés során bevezetett levegő megfelelő tisztaságáról, sőt, a gépekhez kapható rendkívül finom pollenszűrő is, amely képes megakadályozni a virágporok lakásba jutását is. Mindennek eredményeként a lakás levegője lényegesen tisztább lesz, a szellőzőgép működésének köszönhetően pedig sokkal kisebb lesz a levegő páratartalma, töredékére csökkentve a penészesedés kockázatát.
Mi a kulcsa az energiatakarékosságnak?
A kulcs a hővisszanyerő elem, ami a szellőzőgépbe van beépítve. Ez az egyszerű, ám annál leleményesebb szerkezet képes arra, hogy külső energia felhasználása nélkül előmelegítse a friss hideg szellőzőlevegőt, mindehhez az elszívott meleg párás levegő hőtartalmát felhasználva: a lakásba bejutó szellőzőlevegő pedig tiszta és meleg, míg a szabadba juttatott elhasznált levegő nedves és hideg állapotban kerül ki. Egyszerűen fogalmazva az elszívott levegő hőtartalmát használja fel a friss szellőzőlevegő előmelegítésére.
Hol milyen hővisszanyerős szellőzőgépeket érdemes használni?
A szellőzési rendszerbe érdemes a lakás összes helyiségét bevonni. Az alvásra, tartózkodásra való helyiségekbe kell a friss szellőzőlevegőt bejuttatni, a nedves helyekről – fürdőszobából, konyhából – pedig elvezetni a levegőt. Ehhez komoly csőhálózatra van szükség, aminek elhelyezésére időben gondolni kell. Az ilyen centralizált, egy központi géppel rendelkező rendszerek legtöbbször új épületbe kerülnek be, mert meglévő épületben nehéz a nagy átmérőjű vastag csöveket jól elrejteni.
Van azonban megoldás az energiatakarékos és automatikus szellőzési rendszer kiépítésére meglévő épületek, lakások esetén is. A decentralizált rendszerek tulajdonképpen nem mások, mint egy-egy szoba szellőztetésére alkalmas külső falba épített ventilátoros szellőzők. Ezek a készülékek is energiatakarékosak, de teljesen más elven működnek. A külső falban levő cső belsejében egy porózus, nagy hőkapacitású kerámiát építenek, amelynek lyukacsos szerkezetén a levegő könnyen átjut, azonban az áthaladás során az elszívott meleg levegő a kerámiatestet felmelegíti, majd fordul a ventilátor szállítási iránya, és a felmegedett kerámiatesten keresztül átszívja a külső hideg levegőt, ami a csőben szépen felmelegszik. Ezek a berendezések néhány percenként észrevétlenül átállnak elszívásból befúvásba és fordítva.
A decentralizált szellőzőrendszereknek azonban van még egy fontos tulajdonsága: annak érdekében, hogy egy épületbe be tudjunk juttatni friss levegőt, ahhoz a szellőzéssel egy időben el is kell vezetni ugyanakkora mennyiségű levegőt is. Ezek a rendszerek ezt úgy oldják meg, hogy a lakás szobáiba telepített autonóm szellőzőberendezések kommunikálnak egymással, és együtt párban működnek. Amikor az egyik gép éppen kintről vezeti be a friss levegőt, a másik elszívást végez, és amikor változtatják a levegő bevezetésének irányát, pontosan egyszerre a két gép együtt vált irányt. Ezek a gépek különösen alkalmasak meglévő épületek jó szellőztetésére, nagy központi gép és sok csőhálózat kiépítése nélkül.
Energiatakarékos szellőztetés talajhő hasznosításával
A hővisszanyerős rendszereken túl sok esetben van még más megoldás is az energiatakarékos szellőztetésre. A hő nemcsak az elvezetett, kidobott levegőből származhat, hanem többféle megoldásban, akár a kert talajából is. A felszín alatt 1,5-2 méter mélységben a talaj hőmérséklete már nem mutat jelentős ingadozást, hasonlóan, mint a mély pincék, amelyek a téli hidegnél jelentősen melegebbek, míg a nyári forróság esetén kellemesen hűvösek. Amennyiben ezt a hőkapacitást ki tudjuk aknázni, és a szellőzőlevegőbe átvinni, úgy még további jelentős hőmennyiséget tudunk megtakarítani lakásunk szellőztetése során. Több megoldás is fut a piacon, egyesek szerint a bevezetésre kerülő szellőzőlevegő egy hosszabb csővezetéken keresztül kanyarog a talajban, amely során a téli hideg levegő előmelegszik, míg nyáron kellemesen lehűl.
A másik megoldásnál egy vékony folyadékkal telt csőhálózatot, úgynevezett talajkollektort helyeznek a kert talajának megfelelő rétegbe, és az ebben áramoltatott közeg az autókban használt fűtőradiátorhoz hasonló hőcserélőn keresztül melegíti elő a szellőzőlevegőt télen, vagy hűti le a nyári időszakban. A talajkollektoros gépek garantáltan fagymentesen üzemelnek egész évben, nem kell a hővisszanyerőt félteni az extra külső mínuszok esetén sem az elfagyástól, nem kell elektromos előfűtés, és nem lesz kényszerű leállás szélsőséges időjárási körülmények között sem.
A karbantartás fontossága
A szellőztető berendezések rendszeres karbantartása elengedhetetlen a hatékony működés és a tiszta levegő biztosítása érdekében. A szűrők időszakos cseréje és a rendszer tisztítása megelőzi a szennyeződés felhalmozódását, amely hosszútávon csökkentheti a hatékonyságot és penészgombák kialakulásához vezethet.
Hozzászólások