Hőszivattyúk

Vinyl vagy műgyanta, a dizájn jegyében
A házbővítés dilemmái – hozzáépítés vagy tetőtér-beépítés
Kazáncsere és kéménybélelés

Környezetünk tele van energiával, csak éppen ki kell nyerni, hogy fűthessünk vele, vagy meleg vizet készítsünk. Ha körülnézünk az interneten, sok olyan áltudományos híradást láthatunk csodamasinákról, amelyek a befektetett elektromos energia többszörösét ígérik a reménykedő felhasználóknak. Bár ilyen gépek létezését még nem erősítette meg az akadémiai tudomány, a hőszivattyúk a betáplált villamos energiának valóban az öt-hatszorosát termelik meg hőenergiában. E világszerte elterjedt és régóta használt készülékek azonban nem az ezotéria birodalmába tartoznak, valós és ismert fizikai törvényszerűségek teszik lehetővé működésüket.

hoszivatyuk 720

Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg. A víz-víz hőszivattyú talajvízből, rétegvízből, tóból, patakból nyerheti az energiát. A talajhő-víz hőszivattyú a talajba helyezett vízszintes vagy függőleges zárt csőrendszerben keringő fagyálló folyadék segítségével nyeri ki az energiát a földből. Végül a levegő-víz típusú a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és egyéb célokra használható meleg vizet. Hogy melyik rendszert érdemes telepíteni, azt mindig a helyi adottságok, lehetőségek, és a rendelkezésre álló költségkeret dönti el.

Vizes hőszivattyú
Ehhez érdemes megvizsgálni a különböző típusok előnyeit, hátrányait. Vizes hőszivattyút olyan helyen célszerű választani, ahol elérhető közelségben található patak, folyó, tó, talajvíz, rétegvíz, kút. A vizes hőszivattyúnak a jósági értéke (COP) 5-7 is lehet, ami a jóval fagypont fölötti vízhőmérsékletnek köszönhető. Ennyiszeresét kaphatjuk hőenergiában a betáplált villamos energiának.

Keveseknek adatik meg viszont az a szerencse, hogy folyóvízből, tóból vegye ki az energiát. Reálisabb a kutas nyitott rendszer, amihez két kút szükséges: egy víznyerő és egy víznyelő. A két kútnak legalább 20 méter távolágra kell lennie egymástól, és ugyanabból a vízadó rétegből kell táplálkozniuk, valamint a nyelő kút vízhozamának legalább kétszer annyinak kell lennie, mint amennyit szükséges kiszivattyúzni. Fontos, hogy a víz hőfoka mindig 7 fok felett legyen, s télen se fagyjon be. A működési elv a következő: egy pontosan méretezett szivattyúval vizet veszünk a nyerő kútból, és azt a hőszivattyú hőcserélőjén keresztül a nyelő kútba töltjük. A két kutas rendszer költségkímélő megoldás (nincs szükség drága talaj kollektorokra, mélyszondákra stb.), teljesítménye jobban kalkulálható és egyenletesebb a szondás, kollektoros társainál, ugyanakkor oda kell figyelni a szűrőrendszerre és annak tisztítására, és vízügyi hatósági engedély is szükséges hozzá, amely jelentős költséget tesz ki. A földhős zárt rendszereknél fagyálló folyadék és víz keveréke kering a csőhálózatban. Hatásfokuk alacsonyabb a nyílt rendszereknél, mert alacsonyabb hőmérsékletű a hő szállító folyadék, mint a kutas rendszereknél, viszont az üzemelésük lényegesen biztonságosabb. Telepíthetők vizes árokba, függőlegesen fúrt lyukba, illetve nyílt vizekbe. Hátrányuk a nyitottakhoz képest a nagyobb beruházási költségük.

Földhő-víz hőszivattyú
A földhő-víz hőszivattyú a talajhőt, geotermikus hőt aknázza ki. Talaj kollektoros változatánál a primer oldali, fagyálló folyadékkal töltött csőkígyó másfél-két méter mélyen horizontálisan van lefektetve. A szondás rendszernél 15 cm átmérőjű, 50-120 méter mély lyukat fúrnak, amibe U alakú szondát helyeznek. A szondában a talaj hőmérsékleténél hidegebb fagyálló folyadékot keringetve nyeri ki a hőszivattyú a talaj hőjét. Előnyei: teljesítménye és COP szintje független a külső hőmérséklettől, minden évszakban stabilan üzemel, a vízszintes talaj-kollektor nem engedélyköteles, telepítése olcsó, sőt házilagosan megoldható. A függőleges szondák kevés helyet igényelnek, fűtés és hűtés esetén is stabil hőforrásnak tekinthető. A vízszintes kollektor hátránya: szabad, zárt burkolat nélküli kertfelületet igényel, elhelyezéskor gondot jelenthet a viszonylag nagy földmennyiség megmozgatása. Függőleges szondánál engedélyköteles a telepítés, drága a fúrási költség, ennek ellenére ez az egyik leghatékonyabb, legstabilabb rendszer.

Levegő-víz hőszivattyú
A nyugati országokban egyszerű és olcsó telepítésük és kis helyigényük következtében a hőszivattyúk közül nyolcvan százalékban a levegő-víz típusok terjedtek el, még a skandináv országokban is. Egyes típusai hővisszanyerővel rendelkeznek, így hűtési üzemmódban a hulladék hő meleg víz elállítására vagy medence fűtésére hasznosítható. A legújabb fejlesztésű inverteres modelleknél már nem találjuk meg a korábban megszokott kiegészítő villamos fűtőbetétet, így lényegesen jobb átlag hatásfokkal üzemelnek (korábban a teljesítménytényező csökkenő kültéri hőmérsékletnél rohamosan csökkent, az elektromos teljesítményszükséglet pedig egyre nagyobb lett). A fűtőberendezést ezért lehetőleg alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel kell üzemeltetni. Legtöbb esetben a hőszivattyú üzemét úgy korlátozzák, hogy a hőigényt csak 3-5 C fok külső hőmérsékletig biztosítsa, nagy hidegben kiegészítő hőforrás szükséges.

A levegős hőszivattyú telepítése nincs engedélyekhez kötve, illetve ritka esetben, ha olyan helyre kerül, esetleg építési engedély szükséges. Működését nem terheli többletköltség, mint a víz-víz hőszivattyúknál a vízkészlet használati járulék. Hátránya a külső hőmérséklettől erősen függő teljesítmény nagy hidegekben viszonylag alacsony COP, az eljegesedő elpárologtató leolvasztásához energia szükséges, csak aktív, kompresszoros hűtés lehetséges.

Levegő-levegő hőszivattyú
Szóba jöhet még a levegő-levegő típusú hőszivattyú, relatíve alacsony ára miatt ez a típus is népszerű. Működését tekintve szintén a szabadtéri levegőből vonja el a hőenergiát, de azt közvetlenül a helyiség légterébe adja le. Ilyen az összes hűtő-fűtő oldalfali split klíma, a VRV rendszerek és egyéb speciális kialakítású hőszivattyúk. Technikai szempontból két részből tevődik össze: a beltéri egység, mely egy hőcserélőből és egy ventilátorból áll, a helyiség levegőjének a hőmérsékletét hűti vagy fűti. A kültéri egység egy kompresszorból, egy hőcserélőből, egy expanziós szelepből és egy ventilátorból áll. A levegő hőforrással üzemelő monovalens fűtés a közép-európai külső hőmérsékletek mellett gazdaságtalan. Magyarországon fűtésre elsősorban a fűtési szezon kívül a tavaszi és őszi időszakokban használják. A gépezet a külső térben összegyűjtött hőt egy hőszigetelt csővezetéken eljuttatja a beltéri egységhez ahol átadja a benti levegőnek, ezt a felmelegített levegőt pedig légcsatornákban továbbítja a fűtendő helyekre. Meglévő lakásban problémás lehet a légcsatornák kialakítása, de új építkezéskor már a tervezéskor ajánlott figyelembe venni, ha levegő-levegő hőszivattyúval szeretnénk fűteni. További hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, ezért a rendszer hatékonysága is változó. Zavaró lehet a ventilátorok által keltett zaj, a kondenzvíz elvezetése, a légbeszívás–kifúvás megfelelő elkülönítése is.

Ha mindenképpen levegő hőforrásos rendszert szeretnénk, ajánlatos inkább a fent bemutatott levegő-víz típusra hagyatkoznunk.

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop