Egy hálózatra tápláló napelemes rendszer három fő részből áll: maguk a napelem panelek, az inverter és a termelés-fogyasztás mérő. A napelemek előállítják az elektromos energiát a napfényből, ahhoz azonban, hogy az visszatáplálásra alkalmas legyen a háztartás villamos fogyasztói számára, a villanyórán belül egy inverternek kell átalakítania. S lássuk, milyen lépéseket kell nekünk megtennünk?
A napfényből előállított elektromos energia rákapcsolása a háztartás elektromos rendszerére a villanyórán belül történik. A rendszer üzembe helyezésekor az áramszolgáltató emberei emiatt a villanyórát is kicserélik úgynevezett ad-vesz órára, amely képes mérni mind a bejövő, mind a kimenő energia mennyiségét, tehát a visszatermelt és a fogyasztott energiát. A telepítés, beüzemelés, hálózatra való visszatermelés szabályai a következők.
Először is szerzodést kell kötni az áramszolgáltatóval, amely ma már nem jelent vészes bürokráciát. Ha rábólintottak a dologra, megadunk egy időpontot, hogy mikor szerelhetik fel az új oda-vissza mérő órát (díjmentesen), és üzemelhetik be közösen a telepítővel a rendszert. Ezek után jönnek a működés mindennapjai! Egy hálózatra tápláló napelemes rendszer teljesen automatikusan működik, figyel mindenre, s ha valami miatt leállt, adott idő után újraindul, nem igényel külső beavatkozást. Annyit érdemes tudni, hogy az életbiztonság érdekében a rendszer leáll, nem termel, ha a külső hálózaton sincs energia. Ez nagyon fontos és szükséges működési jellemző, mert akár a házban, akár az utcai hálózaton dolgoznak, lekapcsolják az érintett hálózatrészt, ha azonban a szakaszra viszszatápláló napelemes rendszer működni tudna, bárki áramütést szenvedne. Ha tehát nincs áram, akkor az alapkiépítésű hálózatra visszatápláló napelemes rendszer sem működik.
Természetesen van lehetőség arra is, hogy a visszatáplálós napelemes rendszerünk működjön továbbra is ilyen esetekben. Ehhez a rendszer kiépítésekor vagy utólag be kell építeni néhány kiegészítő készüléket, amely a szabványok szerint biztonsággal leválaszt a közüzemi hálózatról, szükségesek hozzá akkumulátorok, hogy áthidalhassuk a borús és éjszakai órákat. Akkumulátorból ilyen megoldásnál jóval kevesebb kell, mint egy, a hálózattal együttműködni nem képes szigetüzemű rendszernél. Ezek élettartama is sokkal hosszabb lesz, mert folyton feltöltött állapotban vannak, és csak hálózatkimaradáskor veszünk belőle ki energiát, míg egy szigetüzemű rendszernél minden nap. Rendszerünk ezzel a 20-25 százaléknyi többletkiadással válik a lehető legteljesebbé. Igény esetén lehetőség van a házon belül kijelző elhelyezésére, amely megjegyzi egy-egy hosszabb időszak adatait, eseményeit, kalkulálja és grafikusan kijelzi a megtakarításokat stb. Interneten keresztül is elérhető bárhonnan, láthatunk minden adatot – termelt-fogyasztott energia, megelőzött széndioxid-kibocsátás stb.
A napelemes rendszerek által fel nem használt energia a szolgáltatói hálózatba kerül, amelyet a csatlakozási ponton értékesítő szolgáltató (E-ON, Elmu, Émász, DÉMÁSZ) köteles átvenni. Amikor napelemes rendszerünk nem képesek elegendő mennyiségű elektromos áramot előállítani (például este), a szükséges energiamennyiséget a hálózatból vesszük fel, úgymond elfogyasztjuk a napelemes rendszerünk által termelt többlet energiát, amelyet addig a közüzemi hálózatban raktároztunk.
A hálózatra visszatápláláshoz igénybejelentés, csatlakozási tervdokumentáció készítése és áramszolgáltatói engedélyeztetés szükséges. Az áramszolgáltatókkal való elszámolás elszámolási időszakonként (havi, negyedéves vagy éves) a termelt és fogyasztott energiamenynyiségből egyszerű szaldószámítással történik. A szaldóelszámolás alapján csak a fogyasztott energia mennyiséget kell kifizetni, illetve többlettermelés esetén a szolgáltató az elektromos áram átlagárán nekünk fizeti ki a villamos energiát. Az elszámolásra érdemes az egy éves időszakot választani.
Hozzászólások