A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem évenként rendezett Tudományos Diákköri Konferenciáján (TDK) 2024-ben készült egy belső oldali hőszigeteléseket vizsgáló tanulmány. A kutatás elsősorban a hazai historizáló társasházak ilyen rendszerekkel történő energetikai korszerűsítését elemezte.
A dinamikus szimuláció alapú (azaz időben változó folyamatokat modellező) mérés a hazai piacon is elérhető szigetelési termékeket – fújt cellulóz, farost, kálcium szilikát – vizsgált jellemzően kisméretű téglából készült falszerkezeten. Az elemzési szempontok a következőek voltak: fagykár, penészesedés, nedvesedés és a belső hőérzet javulása. Az esszé az egyénileg kivitelezett társasházi felújításokkal is foglalkozik, a legjobb rendszer megtalálása után elemezték az összetett csomóponti szituációkat, ahol a lakások határolószerkezeteiben létrejövő aszimmetrikus hőhidak szomszédokra kifejtett hatása került górcső alá. Az összetett vizsgálatok után a kálcium-szilikát hőszigetelés (Multipor) bizonyult a legjobbnak. (Ábra 1. 2.)
Ábra 1-2
Födém-főfal csatlakozás – izotermák egy jellemző téli napon, szigeteletlen (bal) és szigetelt szerkezet (jobb) esetében
Az eredmények azt mutatják, hogy a szigeteletlen szomszédok a legkritikusabb csomópontokban a felújítás előtti állapothoz képest maximum ~1,5 °C -os hőmérséklet-csökkenést tapasztalhatnak, amely ugyan nem elhanyagolandó különbség, viszont sem állagvédelmi, sem penészesedési problémákat nem vetett fel.
Ábra 3-4
Pozitív külső falsarok – izotermák egy jellemző téli napon, szigeteletlen (bal) és szigetelt szerkezet (jobb) esetében
A leszűrt tapasztalatok alapján a legfontosabb megállapítások a következők: (Ábra 3. 4.) A penészesedés vizsgálata egy egyetemesen elfogadott, hőmérsékletet, páratartalmat és időt figyelembe vevő ún. VTT modell segítségével történt. Szimulációs modellünk ugyan nem vette figyelembe, de a Multipor egy kémiailag olyan lúgos közeget alkotó hőszigetelő anyag, ami megakadályozza a penész megtelepedését a környező felületeken. Általánosan elmondható, hogy belső oldalon penész képződése nem volt kimutatható. A szigetelés telepítése után problémát jelenthet a külső szerkezetek túlzott lehűlése és elfagyása, ennek vizsgálatakor a DIN 4108-3 német szabványnak megfelelően nemcsak a hőmérsékletet, de az építőanyag nedvességtartalmát és porózusságát is figyelembe vették. Az elfagyás a leginkább lehűlő szerkezet, a külső falsarok esetében sem jelentett veszélyt.A kutatás egy valós lakás felújításának szimulálásával zárult. A saroklakás két homlokzati főfallal határolt, amelyeket a felújítás során 8 cm kálcium-szilikát anyaggal szigeteltek, nyílászáró- és fűtéskorszerűsítés nem történt. A felújítás után több mint 20 százalékkal csökkent az éves fűtési energiaigény.
Végkövetkeztetés
A disszertáció kiváló betekintést nyújt az egyénileg kivitelezett belső oldali hőszigetelések kérdéskörébe. A szimulációs eredmények alapján ezek a rendszerek jól használható megoldást jelenthetnek a védett homlokzatú társasházak energetikai felújítását célzó projekteknél, amelyek a téli fűtési költségek csökkentése mellett kellemes beltéri hőérzetet is teremtenek. (Ábra 5. 6.)
Ábra 5-6
A szimulációk során vizsgált társasházi lakás alaprajza, illetve az éves fűtési energiaigény változása
Írta: Tóth Botond, Gyepes Merse, Gulyás Barna a „Historizáló bérházak belső szigetelésének lehetőségei és veszélyei” című, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült TDK dolgozat alapján
Építhet rá!
www.xella.hu
Hozzászólások