Az emberek életminőségével kapcsolatos szempontok mai világunkban a múlthoz képest sokkal erősebb hangsúlyt kapnak. Ma már természetes az az emberi törekvés, hogy nemcsak szebb, korszerűbb, kényelmesebb, hanem egészségesebb lakóépületben éljünk. Ehhez házaink és lakásaink építéséhez egyre több és egyre jobb minőségű, egyre nagyobb "teljesítményű" építési termék piacra-kerülésére van szükség. Az építési műszaki szakterületnek ez a hajtóereje, ami különösen felgyorsult folyamattá vált a XXI. század első éveiben.
Ez a jelenség a gyakorlatban, hazánkban elsősorban abban nyilvánul meg – napjaink nehéz gazdasági körülményei ellenére -, hogy az építkezők igényelik a hagyományos építési termékek mellett, modern kifejezéssel élve: az innovatív, a magas esztétikai igényeket kielégítő üveg-, fém-, fa- és műanyagtermékek választékának bővülését. A piaci kínálat-kereslet viszonyaitól függően, attól vezérelve, az építőanyag-ipari termelés volumene, a közelmúlt idevonatkozó statisztikai adatai szerint növekedő trendet mutat.
Energiatakarékosság, akusztika, tűzbiztonság
Különösen három olyan építési műszaki paraméter vált újszerűből hétköznapivá, amelyek az építők szempontjait, illetve elvárásait alapvetően meghatározzák. Ezek: az energiatakarékos, a kiváló akusztikai paraméterekkel rendelkező, valamint egyidejűleg a tűzbiztonsági követelmények kielégítését is szolgáló szerkezetek és berendezések.
A hazai és a külföldi gyártók, termék-forgalmazók elemi érdeke, hogy a kínálati spektrum széles legyen, és a kutatási-fejlesztési eredmények – a „spin off” idejét lerövidítve – minél gyorsabban kerüljenek át a gyakorlatba, a szériatermelésbe.
Csak tallózva a terméklistán megállapítható, hogy szinte nincs olyan terület, ahol a verseny ne eredményezett volna színvonal-emelkedést és egyre jobb és jobb terméket széles választékban.
Ma már a fa, fém- és műanyag-profilba építve fantasztikus hőszigetelő-képességű üvegezéssel ellátott ajtók és ablakok uralják a piacot. Mintegy félszáz homlokzati hőszigetelő rendszer gyártója kínálja termékét a családi házak kezdeti, valamint a panelépületek utólagos energiatakarékos bevonatrendszerrel való ellátására. Egyre nagyobb az igény a különlegesen magas nyomószilárdságú betonszerkezet alkalmazására. A modern építészet egyik csúcsteljesítményeként értékelhetők az esztétikai szempontból szemet gyönyörködtető, városképformáló, ugyanakkor műszaki jellemzők tekintetében kivételes értékű függönyfal-csodák a középmagas és magas szálloda, iroda és banképületek öltözeteként.
Az utolsó másfél évtized építési rendszerei közül is kiemelkedőnek tekinthetők a szárazépítési technológiával megvalósuló építmények, készházak. A gyorsaság, a méretpontosság és a megbízható minőség jellemzi ezeket az épületeket.
Magyar valóság
Az előzőekben megrajzolt kép vajon azonos-e a magyar építőipari valósággal – Az otthonteremtés, az új épületek építése, a panelházak rehabilitációja, illetve környezetük revitalizációja vajon ilyen körülmények között zajlik – Az építőanyag kereskedelem és piac működése során az előbb említett termékekhez a lakosság vagy általában a beruházók könnyen hozzájutnak-e – És még sorolható volna további életszerű kérdés, amely összegezhető egy mondatban: rendben működik-e az építőipar és az építőanyagok forgalmazása Magyarországon?
Egyértelmű pozitív válasz a tények ismeretében nem adható. Ehhez a valós helyzetnek két vetületét kell megemlíteni.
Elsőként kell szólni arról, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megteremtette annak a lehetőségét, hogy a forgalomba kerülő építési termékek – miután megfelelőség-igazolásra kötelezettek -, megbízható minőségben kerülhetnek forgalomba. Az építményekbe kerülő anyagok és szerkezetek kockázati szintjüktől függően kötelezettek, vagy független vizsgáló és tanúsító szervezetek általi minősítésre, vagy a kisebb kockázatú termékek esetében a gyártók általi megfelelőség-igazolásra.
Az európai jogrend és az ehhez harmonizált magyar jogszabály-rendszer világos előírásokat tartalmaz a forgalmazáshoz szükséges tanúsítványok és szállítói megfelelőségi igazolások műszaki részleteivel kapcsolatban. Következésképpen már betervezni is csak olyan építési célú termékeket szabad, amelyekre szabvány, európai vagy nemzeti műszaki engedély vonatkozik.
A tervezők és a kivitelezők jogkövető magatartása e tekintetben alapfeltétele lenne annak, hogy az épületek kontrollált műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagokból és szerkezetekből valósuljanak meg.
Másodszor említendő, hogy mind a lakosság, mind a beruházók számára biztonságot jelentene egy hatékony fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti rendszer működése, működtetése. De még ennél is nagyobb jelentőségű lenne egy modern – ma praktikusan nem működő – építésfelügyeleti hálózat működtetése, korszerű laboratóriumi háttértámogatással. Megjegyzést érdemel, hogy ez kardinális kérdés az építésbiztonság és az építésminőség területén egyaránt. A szakemberek egybehangzó megítélése szerint: miután a helyzet jogi háttere rendezett, a jelenleg működő államapparátus e tekintetben mulasztásos késésben van.
E kontrollrendszer hiánya azzal a hátránnyal is jár, hogy az építési piacon megfelelőség- igazolás nélkül eladhatóak a termékek. Ezen illegitimnek minősíthető termékek száma – a szakemberek megalapozott véleménye szerint – nagyságrendileg összemérhető a minősítéssel, bizonyítvánnyal, illetve tanúsítvánnyal rendelkező termékek összességével. Tekintettel arra, hogy a lakosság építésre fordítható kapacitása – vagy fogalmazható úgy is, hogy tőkeereje – korlátozott, a fogyasztók a minősítést kikerülő és ezáltal alacsonyabb árfekvésük miatt versenyképesebbé váló termékek vásárlását részesítik előnyben. Hasonló színezetű jelenségként értékelhető akár az uniós, akár az Unión kívüli országokból érkező bóvlidömping.
Szakmák önvédelmi szövetségei
A termékforgalmazás mellett az építésminőség vonatkozásában kiemelt szerepet játszik a kivitelezés hiányos rendje, és nem ritkán, alacsony színvonalú technikai háttere.
Napjainkban, mintegy önvédelemből, a kivitelező szervezetek szakmai szövetségekbe tömörülnek, hasonlóan a korábbi történelmi időszakokban működő céhekhez. A készház-építők, a szárazépítők, a szerkezetépítők, a tető- és vízszigetelők, és sorolni lehetne még a többit, szövetségeik alapvető célkitűzése, hogy szakmai tisztaságot biztosítsanak a saját szakterületükön. Ezáltal nívós és belső kontrolljuk által biztosított magas minőségi színvonalú termékeik iránt az építtetők, így elsősorban a lakosság felé bizalmat keltenek.
Az építésminőség fejlesztése területén kiemelt feladatokkal rendelkezik az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. Az ÉMI ennek keretében két eurokonform minősítési rendszert dolgozott ki, melyek célja az építési vállalkozások minősítése, illetve a kivitelező szervezetek technikai felkészültségének tanúsítása volt.
A minősített vállalkozások esetében a vállalkozásnak meg kell felelnie a jogi, pénzügyi és műszaki szempontból rendezett működés feltételeinek egyaránt. A kivitelezési adottságok és felkészültség minősített volta pedig azt jelezheti az ezen vállalkozásokat választó építtetők számára, hogy egy adott építési terméket, szerkezetet vagy rendszert a vállalkozás tartósan magas színvonalon képes kivitelezni, jó minőségben, mintegy biztosítva ezáltal, hogy a gyártók által tanúsítvánnyal vagy megfelelőség igazolással ellátott termékek kitűnő tulajdonságai éppen a kivitelezés által manifesztálódnak.
Összegzésként: otthonunk és lakásunk minőségi megvalósítása érdekében jó tanács, hogy építkezéseinkhez megfelelőségi-igazolással rendelkező termékeket használjunk, és minősített vállalkozásokkal, minősített kivitelezőkkel építkezzünk.
Hozzászólások