passzívház

Zöld ajtó mögött zöld gondolatok

04„Egy passzívház csak doboz formájú lehet, az északi oldalán lőrésszerű ablakokkal, és mindenben az egyszerűségre, luxusmentességre kell törekedni” – gyakran hangzik el ez vagy ehhez hasonló állítás, még építészek, szakemberek szájából is. E budaörsi ház tulajdonosa, illetve tervezője azonban bebizonyította, a fenti állításból egyetlen szó sem igaz. Nemcsak hogy ház formájú passzívházat lehetséges tervezni, de minden luxus beleférhet, sőt, akár még egy télikert is, hatalmas üvegfelületekkel. S ami a legfontosabb: igen pici ökológiai lábnyommal.

Népi hagyományok és csúcstechnika

03Organikus építészeti részletek, népies hangulat és egy hipermodern elemekkel felszerelt, minden igényt kielégítő passzívház. Hogy ezek a fogalmak nem férhetnek össze egymással? Dunaújvárosi házigazdáink bebizonyították, mégis. A faelemek és a bontott tégla összhatása tökéletesen illeszkedik a fehér falak és a piros cseréptető tájjellegű stílusához, amely a ház belsejében is megmarad. Ráadásul úgy, hogy a lakótér a legszigorúbb passzívház-kritériumoknak is megfelel.

Négy gyerek, öt szoba, hat hónap

08Egy négy gyermeket nevelő orvos–tanár házaspár hat hónap alatt felépít egy passzívházat, ráadásul a világtól szinte teljesen elzárt szekszárdi szőlőhegyen. Hogy ez lehetetlen állítás? Környezettudatos házigazdáink bebizonyították, nem az. A kíváncsi szemek elől elbújó villa példaértékű kezdeményezés: Beatrix és Gábor azt szerette volna bebizonyítani, hogy egy átlagos házaspár fel tud építeni egy olyan modern házat, amely minden elvárásnak megfelel, a környezet felé mutatott maximális tisztelettel.

Avantgárd passzívház

10„Szeretjük azt az életminőséget, amit a házunk ad” Képzeljünk el egy passzívházat, amely egyáltalán nem dobozforma – kívülről szemlélve leginkább kubista szobornak tűnik. A dupla tagolás, a fehér falak, a ferde tetők és a két kubust elválasztó, vagy inkább összekötő, fával borított rész egyéni hangulatot sugároz az épületnek. Mintha csak Picasso egy késői alkotását szemlélnénk. De nem is kell elképzelni; elég, ha ellátogatunk Pátyra, és a saját szemünkkel láthatjuk. És hogy milyen benne az élet? Egyszerűen tökéletes.

Felépült az első hazai passzív sorház

02Az első passzívház 1990-ben épült fel a németországi Darmstadtban, azóta több mint tízezer passzív lakást adtak át a Lajtától nyugatra. Magyarországon eddig mindössze hét minősített passzívház készült el, a Dunakeszi egyik legszebb részén megépült sorház tehát igazi unikum. És nemcsak azért, mert ez az első passzív társasház hazánkban, de azért is, mert jóval túlmutat egy egyszerű passzívházon: a számunkra eddig ismeretlen, úgynevezett „Emberi Otthon Modellt” kívánja bemutatni.

8 dolog amitől passzívház a passzívház

02A passzívház hazánkban még kevéssé ismert építési szabvány, az első épületek idén lesznek húszévesek. Európa-szerte azonban mára több mint három millió négyzetméternyi passzívház épült fel, amelyek többszörösen bizonyították létjogosultságukat. Az is tény, hogy hogy egyre többen ismerik a passzívház fogalmát, tudják, hogy a passzívház energiaigénye töredéke a hagyományos épületének, miközben kimagaslóan jó a lakókomfortja. De mitől passzívház a passzívház?


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.