Energia + design = Energiadesign

Energia + design = Energiadesign

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A pécsi épület aktív, és nem csak szép, okos is. A pluszenergiás intelligens ház az energetikai szimulációk alapján a megújuló energiaforrásokkal várhatóan több energiát termel, mint fogyaszt. Hazánkban egyedülállónak számít, mivel pluszenergiás épület felújítás által még nem készült.

energiadesign 720


A pécsi családi ház az első felújításból származó aktívház, ami mindemellett intelligens is. Aktív, azaz várhatóan több energiát termel, mint felhasznál. Smart, mert az épületautomatika az energiaigényt és a megújulókból származó energiakínálatot (földhő, napenergia és szükség esetén fatüzelés) energiahatékonyság szempontjából a legoptimálisabbra harmonizálja, felügyelve a benti felhasználói szokásokat és a kinti környezeti változásokat. A rendszer a változásokra igény szerinti beállítások alapján reagál.
A 70-es évekbeli felújított épület a tervező, dr. Kistelegdi István nevéhez fűződő „Energia Design” épületfizikai szimulációkkal támogatott tervezési módszeren alapszik. A megrendelői igényen túl a térelrendezés, a nyílászárók, a szigetelés és a gépészet komplex összhatása alapvetően meghatározza az energiamérleget és egyben a tervet. Az utca felől zártabb az épület, míg a kert felé a transzparens felületek megnyitják a teret, így rengeteg napfény jut be a ház legbelső zugába is.

A passzívházaknál előírt három rétegű üvegezés műanyag tokkal készült, mivel hőtechnikailag ez a legjobb megoldás. A külső téglafal jó hőtároló, amely 40 centiméteres farost hőszigetelést kapott. Az épület falainak és födémeinek hőtároló tömegét termikusan aktiválva biztosított a kellemes hőmérséklet, azaz a téli fűtés és a nyári hűtés.            

A szerkezetekre három centiméteres emoton vályogvakolat és vályogfesték került. A vályog közismerten jó hőmegtartó és kiváló páraszabályozó, számtalan pozitív élettani hatásáról nem is beszélve. A falak és a födémek hőátadó rendszerének hőtermelője a kertben lefúrt két, egyenként 100 méter mély szonda és a geotermikus hőszivattyú. A déli oldalon a 10 méter magas tetőbe átforduló fénykürtőnek hármas funkciója van: azon túl, hogy az egész házat fényárban úsztatja, átmeneti évszakokban és nyáron a kürtőhatás és széltorony elve alapján passzív szellőzőként működik (a felmelegedett levegőnek a kürtőben felhajtó ereje van), a téli napsütés pedig segíti átfűteni az egész házat.
A tetőre felszerelt napelemek villamos energiát termelnek, a használati meleg vizet a vákuumcsöves napkollektor biztosítja, az esővíz pedig a kert locsolására az adott éghajlatra és tetőre méretezett ciszternában gyűlik.

  

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának oktatója és kutatója, az EnergiaDesign tervezési módszer kidolgozója.
Tudományos tervező fejlesztői tevékenységét és megépült energiahatékony épületeit 2015-ben Gábor Dénes-díjjal jutalmazták.

kistelegdi portre

Ifj. Kistelegdi István

okl. építész, climadesigner MsC. (TU-München)


Bár az épület a belvárosban van, a tulajdonosok törekedtek az önellátásra és a városi közművektől való függetlenségre. A 3,5 tonnás fatüzelésű tömegkályha sütés-főzésre és használati meleg víz előállítására is alkalmas, ellensúlyozza, és szükség esetén ki is váltja a modern csúcstechnológiákat, nem mellesleg teljesült a ropogó tűz élményére vágyó háziak igénye is.
A belsőépítészeti tervezés több szempontból is különleges feladatot jelentett. Az épület prototípusnak számít a maga nemében. Az energiahatékonyságra törekvés megnyilvánul a ház összes szerkezetében, ami meghatározta a belsőépítészeti tér kialakítását is. Számos térelem jött létre az aktívház tulajdonságaiból adódóan: a vastag falszerkezet belátszik a lakótérbe, így a külső falburkolat színe és anyaga is hatással van az összképre. A széltorony három szintes belmagasságot biztosít, így a fények és hangok másként terjednek. A lélegző fűtő-hűtő csövekkel behálózott vályogfalak a bútorok elhelyezését és burkolatok kiválasztását erősen lekorlátolták. Az energiahatékonyabb padlófűtés miatt csak hidegburkolat jöhetett szóba, szempont volt a lehető legmagasabb újrahasznosított minősítéssel rendelkező burkolatok használata. Meghatározóak voltak az épületen végigfutó gépészeti rendszerek, amelyeket mindenütt el kellett bújtatni. A lakók szeretik a modern dizájn, ezért fontos tervezési szempont volt, hogy a tér velük együtt változhasson, a beépített elemek időtállóak maradjanak, igény esetén kiegészítő mobíliákkal és dekorációkkal frissítve az összképet.

  

A belső terek tervezésekor minden egyes térelem kialakítása hatással lesz a tér egészére, ezért mindig az összefüggő komplex téralkotásra
törekszem. A minőségi anyagok és az időtálló formák alkalmazása lehetőséget ad, hogy az ott élők igényeit hosszú távon biztosítsa.

szatloczki portre

Szatlóczki Dóra Lilla
okl. építész, belsőépítész

A 70-es években épült és 2015-ben felújított ház karakteres geometriáját egyrészt az adottságoknak (É-ról és D-ről zártsorú beépítés), másrészt az „energiadesign” tervezésnek köszönheti. A keletnyugati tájolású elcsavart tetőgerinccel és 26 fokos dőlésszöggel a kristályos napelemek kihasználhatósága a legoptimálisabb.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}