Egységben a természettel

Egységben a természettel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kő, fa, beton, acél és üveg – kizárólag természetes anyagokból, naturális színekből állt össze ez az izgalmas belsőépítészeti megoldásokat rejtő passzívház. Robusztus falak, látszóbeton födém, csupasz szerkezetek, saját tervezésű belső ajtók, bútorok és lámpák, az építész férj valóra váltott elképzelései.

egysegbenatermeszettel 720


Bár Tamás munkája miatt idejének nagy részét külföldön tölti, a ház épülésének és szépülésének folyamatait végig ellenőrzése alatt tartotta. Az első tervek hat évvel ezelőtt készültek, de csak 2015 márciusára ölthetett végső formát a ház. Addigra azonban már részben ott lakott a család, így a munkálatokat Erika és két gyermeke közvetlen közelről is megtapasztalta.

A kivitelezésben részt vevő szakemberek döntő többsége először találta magát szemben ehhez hasonló kihívásokkal, de a feladatot jól megoldották, amire szükség is volt a magas passzívház-követelmények miatt. Ennek eredményeképpen a délkeleti tájolású ház megfelel a szigorú darmstadt-i passzívház kritériumoknak. Ennek titka többek között a múlt építészetét idéző robusztus, ám kiváló szigeteléssel ellátott falakban és az ablakok megfelelő elrendezésében rejlik, melyek amellett, hogy fénnyel látják el a tereket, télen jelentős hőnyereséget biztosítanak, csökkentik a fűtési szükségletet.

Hővisszanyerős szellőztető rendszer gondoskodik a külvilágtól teljesen izolált lakótér friss levegővel való ellátásáról. A fűtés lelke két 80 méteres talajszondára telepített hőszivattyú, amely télen a fűtést, nyáron a legmelegebb napokon pedig a belső terek temperálását biztosítja, a legforróbb időben is 25 fok alatt tartva a hőmérsékletet.
Az alacsony hőmérsékleten történő hőleadás feltételeinek a ház esetében legjobban a mennyezetfűtés felelt meg, csak a vizes helyiségekben alkalmaztak padlófűtést.
A használati meleg vizet a délkeleti tájolású előtetőn elhelyezett napkollektorok állítják elő: szerepüket csak tartósan borús időszakokban veszi át a hőszivattyú. A nap energiája ugyancsak besegít a ház villamosenergia-ellátásába: a tetőn elhelyezett napelemek a háztartás szükségletének közel egészét megtermelik.
A hasznos alapterület 286 négyzetméter, a mindennapi élethez kapcsolódó helyiségek a földszinten, a három hálószoba, két fürdőszoba pedig az emeleten található. A konyha tetején egy zöldtetős kertet magában foglaló terasz szolgálja a család töltődését.
Az enteriőr kialakítása elsősorban saját elgondolások alapján történt, Tamás ötletei nyomán számos különlegesség teszi egyedivé a belső tereket: saját tervezésű a görgős tévészekrény, a mindenütt felbukkanó katedrálüveg-berakásos tolóajtók, amelyeken minden betét más-más színű és mintázatú üvegből áll össze, de a lámpatestek is egyedi készítésűek. Izgalmas, ahogy a konyhát leválasztó tolóajtó színes üvegein átszűrődő napfény különlegesen meleg, barátságos atmoszférát teremt, de eredeti ötlet a konyhapultból kihúzható asztallap is, a helyiségenként változó kő- vagy kerámia padlóburkolat, vagy a szabadon hagyott falak, láttatva a csupasz épületszerkezeteket.

A ház az erdő közelségével maga a nyugalom és az elvonulás szigete olyan, amelyre a lakók mindig is vágytak. E környezetben a természettel egységben, egészségesen cseperedhetnek fel a gyerekek, hiszen a jövő építészeti megoldásait a régmúlt jellegével ötvöző otthon lesz az örökségük…

  

Tamás – aki maga is mérnökember – 2009-ben keresett meg, hóna alatt precízen felszerkesztett építtetői alaprajzokkal, metszetekkel. Fejébe vette, megmutatja, az
energiahatékonyság hangsúlyozása nem jelent építészeti kompromisszumot, és a passzívház nem cél, hanem a tervezési folyamatba integrálható korszerű eszköz.

egysegbenatermeszettel profil

Pintér Balázs építészmérnök

Tel.: 30/231-5581

A dinamikus színvilágú, modern eszközökkel felszerelt konyha egyik legpraktikusabb darabja a kihúzható asztal. A helyiséget több irányból is éri a fény, így ez a ház egyik legnaposabb része.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.