Kommunikáció ház és környezet között

Kommunikáció ház és környezet között

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vendéglátónk hosszú ideig várt, amíg egy régi vágyát megvalósíthatta, és ifúkori emlékeinek színhelyén olyan házat építtetett fel, amely minden igényének megfelel: tiszta levegő és nyugodt környezet. Gyönyörű panoráma várja itt az érkezőt, ugyanakkor sportszeretetének is hódolhat.

kommunikaciohazeskornyezetkozott 720


A Velencei-hegység idilli fekvésű településére, Sukoróra, pontosabban annak is egyik „hegycsúcsára” tervezték a tevékeny, pörgos fovárosi napok után nyugodt elvonulást kínáló házat. A tervezési koncepció része volt a háznak a környezettel való kommunikációja. A déli napsütötte oldalakon az épület nagy üvegfelületeivel kinyílik, míg észak felé zárt képet mutat. A rusztikus hangulatot ellenpontozza a minimalista tömegformálás és a hagyományostól elütő méretű és arányú nyílászárók. Így jött létre egy modern, letisztult megjelenésű épület. A tervezésnél elsődleges szempont volt, hogy olyan energiahatékony ház készüljön, amihez minél több természetes anyagot használnak fel, és az épület színvilágában is illeszkedjen a zöld környezetébe. Fontos volt az építtető számára az időtállóság és az újrahasznosíthatóság, a minél kisebb ökológiai lábnyom is, és nem utolsósorban az, hogy a legkevésbé legyen a szolgáltatókra utalva. Éppen ezért alternatív fűtési megoldásként a fatüzelésű falazott kályhára esett a választás, amely – nem szokványos módon – a lakószobákat is képes pillanatok alatt felmelegíteni, ugyanakkor sokáig megtartja melegét. A falazott kályha építőjével egyeztetve tervezték meg a légbevezetést, az alapozást és a kéményt.

A szellőztetőrendszer összeköttetésben áll a kályhával, amelyet hőérzékelős kandallóventillátor egészít ki. Az épület fűtési igénye a hővisszanyerős szellőztetésnek köszönhetően nagyon alacsony, így minimális teljesítménnyel kifűthető. A beszívott friss levegő mintegy 60 méteren keresztül a földben futó csöveken keresztül jut a házba, télen a talaj hője elfűti. Ehhez adódik hozzá a falazott kályha hője, amikor szükséges. Nyáron éppen fordítva történik a hőcserélés: a talaj hűvösebb hőmérséklete hűti le a belépő friss levegőt. A hatalmas, egyedileg készített nyílászáróknak fontos szerepük van a ház belső hojének kialakításánál. „Napos időben télen is annyi meleget tudnak beengedni az ablakok, hogy szinte egyáltalán nem kell fűteni.” – mondja a ház gazdája. Az áramot a ház tetején lévő napelemek is képesek megtermelni, hűsítő friss vízzel pedig a lejtős telek alsó részén lévő forrás látja el a háziakat. Csapvizet tulajdonképpen csupán fürdésre és mosogatásra használnak. A tájba is jól illeszkedő sötét színű bádogtető az esővíz összegyűjtésére is alkalmas. Házi biológiai szennyvíztisztítón keresztül jut vissza az elhasznált víz a házba, amely a toalettek öblítésére szolgál. A mosáshoz esővíz és tisztított szennyvíz keverékét használják fel.

Az anyaghasználatban is a természetesség volt a cél. Ennek megfelelően a földszinten terméskő és vörösfenyő borítja a házat, a menynyezet borovi fenyő, a nappaliban bambuszon lépdelhetünk. A lépcső fokai tölgyfából, míg az egyedi kialakítású korlát vadcseresznyefából készült, dicsérve a háztulajdonos kreativitását.

 

  

A tervezési koncepció része a háznak a környezettel való kommunikációja, eszköze a délre néző hatalmas üvegfelületek. A minimalista tömegkialakítás és az extra méretű nyílászárók modern, letisztult megjelenésű épületet formáltak.

mukik

Gortva Anikó, Gortva Péter ézsé Stúdió Kft.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.