Zöld ajtó mögött zöld gondolatok

Zöld ajtó mögött zöld gondolatok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Egy passzívház csak doboz formájú lehet, az északi oldalán lőrésszerű ablakokkal, és mindenben az egyszerűségre, luxusmentességre kell törekedni” – gyakran hangzik el ez vagy ehhez hasonló állítás, még építészek, szakemberek szájából is. E budaörsi ház tulajdonosa, illetve tervezője azonban bebizonyította, a fenti állításból egyetlen szó sem igaz. Nemcsak hogy ház formájú passzívházat lehetséges tervezni, de minden luxus beleférhet, sőt, akár még egy télikert is, hatalmas üvegfelületekkel. S ami a legfontosabb: igen pici ökológiai lábnyommal.

 

04

 

"Tősgyökeres budaörsiként nem is merült fel más helyszín a ház megépítésére, mint Budaörs, hiszen itt laknak a szüleim, itt jártam iskolába, minden ide köt” – osztja meg velünk az építtető, József. „A telek megvásárlásakor még nem volt szempont a passzívházépítés, mégis jó érzékkel sikerült a helyszínt megválasztani: a tervezés során kiderült, hogy a tájolás nagyjából ideális. Megkerestem több embert is, akikről azt feltételeztem, hogy Magyarországon a legtöbbet tudnak a passzívházról, így jutottam el Szekér Lászlóhoz, aki a házunkat megtervezte, és Boros Károlyhoz, akitől sok szakmai tanácsot kaptam, sőt, a kivitelezésben is aktívan részt vett.” „Az összes problémát fejben lejátszottuk és megoldottuk – teszi hozzá Szekér László –, a bőséges talajvíz miatt például módosítanunk kellett a terveket, ám végül ez is a hasznunkra vált: a ház köré drénrendszert kellett építeni, amit „összeházasítottunk” a geotermikus hőszivattyú kollektorrendszerével. A hatszáz méternyi csővezetéknek így nem kellett külön árkokat ásni, a kollektorokat egyszerűen lefektettük a rézsű feltöltésekor. Ha az ember ésszerűen tervez meg mindent, és előre gondolkodik, milliókat spórolhat meg.”

Józsefnek a tervezés során egyetlen speciális kérése volt: a ház építészeti hangvétele illeszkedjen Budaörs jellegzetesen kertvárosias hangulatához. „Az integrált télikert az én régi ötletem volt – teszi hozzá László –, és különös kihívást jelentett, hogy ezt éppen egy passzívházba tervezhettem bele. A legjobb elrendezést sikerült itt a ház közepén megtalálni, hiszen így csak egy oldal nyitott, és ez a déli oldal, így a hatalmas üvegfelületen keresztül rengeteg energia jön be.” Szakmai érdekesség, hogy a passzívház pincével is rendelkezik, amelynek nincsen ablaka: a télikert padlóján lévő két óriási üvegtábla azonban nemcsak a pinceszint bevilágításáról, de a temperálásáról is gondoskodik.

„Én már novemberben ideköltöztem – meséli József –, amikor még sem fűtés, sem víz nem volt, de fűtés nélkül is húsz Celsius-fok volt bent. Szokatlan volt a csönd, hogy az ember a friss levegőt érzi bent, hogy soha nem elhasználódott a szobák levegője. Január közepén becsöngetett a kéményseprő, de ezen a házon nincsen kémény. Emberünk nem értette a szituációt: akkor a gáz mibe van belekötve – kérdezte. Gáz sincsen, válaszoltam neki. De akkor mivel fűtenek Semmivel, ez egy passzívház – mondtam, mire a kéményseprő lógó orral elballagott.”

 

  1985 óta foglalkozom környezet- és energiatudatos építészettel. 2008-ban az első passzívház középületem elnyerte a Property Forum Awardot. GradDiplAA minősített passzívháztervezőként én jegyzem az első magyar minősített passzívházat (2009, Szada), 2010-ben megjelent a „Fenntartható építészet felé” című könyvem. A Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Fenntartható Építészet II. Régió programigazgatója, a PAOSZ alapító alelnöke vagyok. szeker laszlo
Szekér László
építész

 

Egy passzívházban minden felület energianyerő vagy energiavesztő: a falak belső hőmérséklete 24 Celsius-fok szobahőmérséklet mellett nem mehet 23 Celsius-fok alá, de az ablaküvegek sem lehetnek 17 Celsius-foknál hidegebbek.

Tervezői gondolatok

A passzívház – így egybe írva – egy nemzetközi standard, amelyet dr. Wolfgang Feist és a Darmstadt-i székhelyű Passzívház Intézet határozott meg, és egy olyan szigorú kritériumrendszert állít fel, amelyben nagyon sok értéknek meg kell felelni, a hőhídmentességtől kezdve az energiafogyasztásig, vagy a túlmelegedés megakadályozásától a szellőztetés hatékonyságáig. Sokat beszélünk ma fenntarthatóságról, fenntartható építészetről, és sokan gondolják azt, hogy a passzívház konfliktusban áll ezekkel. Ez nincs így. Sőt, kapu lehet a fenntarthatóság felé, hiszen hiába megyek biciklivel a piacra, ha közben százezreket fizetek ki gázszámlára. A Passzívházépítők Országos Szövetsége és a Környezettudatos Építés Egyesülete olyan OTÉK-javaslatot terjesztett elő, amelyben egyaránt szerepet kap az esővíz-hasznosítás, a beépített anyagtartalom, az életciklus-elemzés, a passzívház-technológiák és a megújuló energiaforrások térnyerése. Akkor lennék boldog, ha csak olyan épületek épülnének, ahol a tizenöt éves üzemeltetési költségeket is figyelembe veszik, és ennek függvényeként a ma elérhető legjobb technikát alkalmazzák.

Gépészet

A ház levegőztetéséről, fűtéséről és passzív hűtéséről egy hőszivattyúval kombinált Paul szellőzőrendszer gondoskodik. A talajkollektorok öt köre egy 8,2 kilowattos REHAU hőszivattyúhoz kapcsolódik, amely december óta működik, GEO-tarifával. A tetőről gyűjtött esővíz egy 46 köbméteres ciszternán keresztül bejön a házba, a mosogatástól a fürdésig mindenre ezt használják. A meleg víz előállításáért a hőszivattyú és a tetőre szerelt napkollektorok egyaránt felelősek, a meleg víz egy 820 literes táptartályba érkezik, innen osztódik el. A 350 négyzetméteres ház fűtési igénye 4 kW, villanyszámlája egy hónapra
kb. 15  ezer forint.

A tulajdonos

József, aki maga is építészettel foglalkozik (a magasépítő-iparban dolgozik), egyre inkább a zöld gondolat hívévé vált. „Öt évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy alacsony energiafelhasználású házat építsünk, amelyet hosszas internetes kutatás követett – meséli. – Az építkezés minden napján itt voltam, mert látni akartam, mi az a titok, amitől a passzívház működni fog. Hosszabb távon ugyanis azt tervezem, hogy magam is passzívházak építésével foglalkozzak, hiszen a közel zéró energiafelhasználás nemcsak üzlet. Létkérdés.”

Szemlélet

Egyszer mindenkinek kell egy házat építeni – osztja meg velünk hitvallását József. Olyan házat szerettünk volna, amelynek tervezési szempontja nem a forma, hanem a tartalom, és legfőbb tulajdonsága az időtállóság. Amit majd a gyerekeink, unokáink is korszerűnek érezhetnek, amit öt-tíz év múlva nem kell felújítani, mert tartalmában még akkor is modern marad. És nem mellesleg az sem volt mindegy, hogy úgy legyünk képesek luxus lakókörülményeket teremteni, hogy közben minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után.   

Adatlap

Hasznos alapterület: 343 m2
Építész: Szekér László
Falszerkezet: 30-as A+ Ytong tégla, 30 cm grafitos EPS hőszigetelés, lemezalap, 20 cm Styrodur zártcellás szigetelés. Tető: monolit betonfödém, 40 cm grafitos EPS szigetelés+10 cm zártcellás szigetelés, OSB lapok. A faszerkezet és a cserép „hagyományos”.

A ház legérdekesebb helyisége a télikert. Nemcsak a hatalmas üvegfelületek passzívházba tervezése jelentett kihívást, de a földön fekvő ablakokkal a pincehelyiségek bevilágítását is megoldották.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}