Zöld ajtó mögött zöld gondolatok

Zöld ajtó mögött zöld gondolatok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Egy passzívház csak doboz formájú lehet, az északi oldalán lőrésszerű ablakokkal, és mindenben az egyszerűségre, luxusmentességre kell törekedni” – gyakran hangzik el ez vagy ehhez hasonló állítás, még építészek, szakemberek szájából is. E budaörsi ház tulajdonosa, illetve tervezője azonban bebizonyította, a fenti állításból egyetlen szó sem igaz. Nemcsak hogy ház formájú passzívházat lehetséges tervezni, de minden luxus beleférhet, sőt, akár még egy télikert is, hatalmas üvegfelületekkel. S ami a legfontosabb: igen pici ökológiai lábnyommal.

 

04

 

"Tősgyökeres budaörsiként nem is merült fel más helyszín a ház megépítésére, mint Budaörs, hiszen itt laknak a szüleim, itt jártam iskolába, minden ide köt” – osztja meg velünk az építtető, József. „A telek megvásárlásakor még nem volt szempont a passzívházépítés, mégis jó érzékkel sikerült a helyszínt megválasztani: a tervezés során kiderült, hogy a tájolás nagyjából ideális. Megkerestem több embert is, akikről azt feltételeztem, hogy Magyarországon a legtöbbet tudnak a passzívházról, így jutottam el Szekér Lászlóhoz, aki a házunkat megtervezte, és Boros Károlyhoz, akitől sok szakmai tanácsot kaptam, sőt, a kivitelezésben is aktívan részt vett.” „Az összes problémát fejben lejátszottuk és megoldottuk – teszi hozzá Szekér László –, a bőséges talajvíz miatt például módosítanunk kellett a terveket, ám végül ez is a hasznunkra vált: a ház köré drénrendszert kellett építeni, amit „összeházasítottunk” a geotermikus hőszivattyú kollektorrendszerével. A hatszáz méternyi csővezetéknek így nem kellett külön árkokat ásni, a kollektorokat egyszerűen lefektettük a rézsű feltöltésekor. Ha az ember ésszerűen tervez meg mindent, és előre gondolkodik, milliókat spórolhat meg.”

Józsefnek a tervezés során egyetlen speciális kérése volt: a ház építészeti hangvétele illeszkedjen Budaörs jellegzetesen kertvárosias hangulatához. „Az integrált télikert az én régi ötletem volt – teszi hozzá László –, és különös kihívást jelentett, hogy ezt éppen egy passzívházba tervezhettem bele. A legjobb elrendezést sikerült itt a ház közepén megtalálni, hiszen így csak egy oldal nyitott, és ez a déli oldal, így a hatalmas üvegfelületen keresztül rengeteg energia jön be.” Szakmai érdekesség, hogy a passzívház pincével is rendelkezik, amelynek nincsen ablaka: a télikert padlóján lévő két óriási üvegtábla azonban nemcsak a pinceszint bevilágításáról, de a temperálásáról is gondoskodik.

„Én már novemberben ideköltöztem – meséli József –, amikor még sem fűtés, sem víz nem volt, de fűtés nélkül is húsz Celsius-fok volt bent. Szokatlan volt a csönd, hogy az ember a friss levegőt érzi bent, hogy soha nem elhasználódott a szobák levegője. Január közepén becsöngetett a kéményseprő, de ezen a házon nincsen kémény. Emberünk nem értette a szituációt: akkor a gáz mibe van belekötve – kérdezte. Gáz sincsen, válaszoltam neki. De akkor mivel fűtenek Semmivel, ez egy passzívház – mondtam, mire a kéményseprő lógó orral elballagott.”

 

  1985 óta foglalkozom környezet- és energiatudatos építészettel. 2008-ban az első passzívház középületem elnyerte a Property Forum Awardot. GradDiplAA minősített passzívháztervezőként én jegyzem az első magyar minősített passzívházat (2009, Szada), 2010-ben megjelent a „Fenntartható építészet felé” című könyvem. A Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Fenntartható Építészet II. Régió programigazgatója, a PAOSZ alapító alelnöke vagyok. szeker laszlo
Szekér László
építész

 

Egy passzívházban minden felület energianyerő vagy energiavesztő: a falak belső hőmérséklete 24 Celsius-fok szobahőmérséklet mellett nem mehet 23 Celsius-fok alá, de az ablaküvegek sem lehetnek 17 Celsius-foknál hidegebbek.

Tervezői gondolatok

A passzívház – így egybe írva – egy nemzetközi standard, amelyet dr. Wolfgang Feist és a Darmstadt-i székhelyű Passzívház Intézet határozott meg, és egy olyan szigorú kritériumrendszert állít fel, amelyben nagyon sok értéknek meg kell felelni, a hőhídmentességtől kezdve az energiafogyasztásig, vagy a túlmelegedés megakadályozásától a szellőztetés hatékonyságáig. Sokat beszélünk ma fenntarthatóságról, fenntartható építészetről, és sokan gondolják azt, hogy a passzívház konfliktusban áll ezekkel. Ez nincs így. Sőt, kapu lehet a fenntarthatóság felé, hiszen hiába megyek biciklivel a piacra, ha közben százezreket fizetek ki gázszámlára. A Passzívházépítők Országos Szövetsége és a Környezettudatos Építés Egyesülete olyan OTÉK-javaslatot terjesztett elő, amelyben egyaránt szerepet kap az esővíz-hasznosítás, a beépített anyagtartalom, az életciklus-elemzés, a passzívház-technológiák és a megújuló energiaforrások térnyerése. Akkor lennék boldog, ha csak olyan épületek épülnének, ahol a tizenöt éves üzemeltetési költségeket is figyelembe veszik, és ennek függvényeként a ma elérhető legjobb technikát alkalmazzák.

Gépészet

A ház levegőztetéséről, fűtéséről és passzív hűtéséről egy hőszivattyúval kombinált Paul szellőzőrendszer gondoskodik. A talajkollektorok öt köre egy 8,2 kilowattos REHAU hőszivattyúhoz kapcsolódik, amely december óta működik, GEO-tarifával. A tetőről gyűjtött esővíz egy 46 köbméteres ciszternán keresztül bejön a házba, a mosogatástól a fürdésig mindenre ezt használják. A meleg víz előállításáért a hőszivattyú és a tetőre szerelt napkollektorok egyaránt felelősek, a meleg víz egy 820 literes táptartályba érkezik, innen osztódik el. A 350 négyzetméteres ház fűtési igénye 4 kW, villanyszámlája egy hónapra
kb. 15  ezer forint.

A tulajdonos

József, aki maga is építészettel foglalkozik (a magasépítő-iparban dolgozik), egyre inkább a zöld gondolat hívévé vált. „Öt évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy alacsony energiafelhasználású házat építsünk, amelyet hosszas internetes kutatás követett – meséli. – Az építkezés minden napján itt voltam, mert látni akartam, mi az a titok, amitől a passzívház működni fog. Hosszabb távon ugyanis azt tervezem, hogy magam is passzívházak építésével foglalkozzak, hiszen a közel zéró energiafelhasználás nemcsak üzlet. Létkérdés.”

Szemlélet

Egyszer mindenkinek kell egy házat építeni – osztja meg velünk hitvallását József. Olyan házat szerettünk volna, amelynek tervezési szempontja nem a forma, hanem a tartalom, és legfőbb tulajdonsága az időtállóság. Amit majd a gyerekeink, unokáink is korszerűnek érezhetnek, amit öt-tíz év múlva nem kell felújítani, mert tartalmában még akkor is modern marad. És nem mellesleg az sem volt mindegy, hogy úgy legyünk képesek luxus lakókörülményeket teremteni, hogy közben minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után.   

Adatlap

Hasznos alapterület: 343 m2
Építész: Szekér László
Falszerkezet: 30-as A+ Ytong tégla, 30 cm grafitos EPS hőszigetelés, lemezalap, 20 cm Styrodur zártcellás szigetelés. Tető: monolit betonfödém, 40 cm grafitos EPS szigetelés+10 cm zártcellás szigetelés, OSB lapok. A faszerkezet és a cserép „hagyományos”.

A ház legérdekesebb helyisége a télikert. Nemcsak a hatalmas üvegfelületek passzívházba tervezése jelentett kihívást, de a földön fekvő ablakokkal a pincehelyiségek bevilágítását is megoldották.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}