Négy gyerek, öt szoba, hat hónap

Négy gyerek, öt szoba, hat hónap

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy négy gyermeket nevelő orvos–tanár házaspár hat hónap alatt felépít egy passzívházat, ráadásul a világtól szinte teljesen elzárt szekszárdi szőlőhegyen. Hogy ez lehetetlen állítás? Környezettudatos házigazdáink bebizonyították, nem az. A kíváncsi szemek elől elbújó villa példaértékű kezdeményezés: Beatrix és Gábor azt szerette volna bebizonyítani, hogy egy átlagos házaspár fel tud építeni egy olyan modern házat, amely minden elvárásnak megfelel, a környezet felé mutatott maximális tisztelettel.

 

08

 

Három gyermeket terveztünk, de az akkori lakásunk kicsinek bizonyult egy ekkora családhoz – meséli Gábor. Építkezni kellett tehát, ám a belterületi magas ingatlanárak miatt megoldhatatlan feladatnak tűnt a megfelelő telek megtalálása. Ekkor megtudtunk egy „kulisszatitkot”: ha sarkosan érintkezik a külterületi telek a belterülettel, akkor Szekszárd önkormányzata engedélyt ad arra, hogy ha nem is 30, de 15 százalékban be lehessen építeni. Ez a telek volt az első, amit megnéztünk, de nagyon drágának tűnt. Egy évig nézegettünk telkeket, majd visszatértünk: kiderült, hogy egy év elteltével már a szőlőt és a tanyát is árulták, ugyanannyiért, mint amennyi az eredeti telekár volt. Így tulajdonképpen három telket vettünk meg, és lehetségessé vált egy ekkora ház megépítése is. „Mi ez, ha nem az isteni gondviselés?” – teszi hozzá Beatrix.

„Eredetileg öt-hat év alatt szerettük volna a passzívházat felépíteni, ám 2008. május 3-án váratlan fordulat állt be, amely az építkezést hihetetlen sebességre gyorsította fel. A család albérletbe kényszerült, ami valljuk be, nem éppen a legkényelmesebb állapot, de mivel a tervek ekkorra már készen voltak, sőt, az engedélyek nagy részét is sikerült beszerezni, a passzívház innentől számított fél éven belül felépült! Az első kapavágás 2009. június 12-én történt, december 31-én pedig már be is költöztünk, és itt szilvesztereztünk a barátainkkal. Persze sok tennivaló maradt még ezután is, főleg belsőépítészeti munkák, de egy dologban már az építkezés kezdetekor megegyeztünk: olyan tevékenység, amihez bontani kell, vagy nagy kosszal jár, a költözés után már nem történhet.”

A házat három gyermekre tervezte a család, ám közben megérkezett a negyedik is, aki alaposan feladta a leckét. Az emeleti négy szoba közül az egyiket ugyanis az idős szülőknek szánták, ám ennek is lett egy kis lakója. De Gáborék megoldották a problémát: a garázs úgy épült meg, hogy kevés munkával szobává alakítható, így a ház idővel kétgenerációsból három generációssá bővíthető. Mivel – igen szokatlan módon – a garázs is a passzívházburok része, itt is megtalálható a szellőztető berendezés, ami nem befúj, hanem elszív, de ez egy kapcsoló átkapcsolásával megfordítható.” Így, minimális energia- és pénzráfordítással megdőlhet a címbeli állítás: a négy gyerek mellé könnyen meglehet a hatodik szoba is.

 

   Három évvel ezelőtt, amikor a terveket papírra vetettem, Magyarországon még újszerű volt a passzívház-technológia, habár Németországban és Ausztriában több mint húszéves múltra tekint vissza. Jómagam is egy osztrák vásáron találkoztam először a passzívház fogalmával, még a kilencvenes évek elején, ahonnét hoztam egy prospektust, amelyre ez volt írva: „Passivhaus ohne Heizung”. Innen ered az érdeklődés, persze azóta minden lehetséges irodalmat elolvastam és megtanultam. Az első után már épül a második passzívházam, a Szekszárdhoz közeli Tolna városban. 01
Bihari Zoltán
építész

 

 

Tervezői gondolatok

A passzívházakkal kapcsolatban fontosnak tartom a definíció idézését: ,,A passzívház olyan épület, amelyben a termikus komfortérzet egyedül azon friss levegő térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, amely a kielégítő levegőminőség eléréséhez szükséges.” (Dr. Wolfgang Feist)
A definícióban szó sincs ,,U” értékekről, háromrétegű üvegezésről, passzív napenergia hasznosításáról stb. Ez azért lényeges, mert a cél eléréséhez szabad kezet kapunk, és a technika előrehaladtával, a tapasztalatok megszerzésével egyre könnyebben tudunk passzívházat építeni. A definícióban benne van a passzívházgondolat zsenialitása, ami nemcsak egy nagyon jól szigetelt házat jelent, hanem minőségi váltást. A minőségi váltás pedig akkor jön létre, ha a fajlagos fűtési hőszükséglet nem haladja meg a 10 W/m2, vagy a 15 kWh/m2 évi értéket, mert így lehetséges a szükséges hőmennyiség szellőztetőrendszeren keresztüli bejuttatása az épületbe.

A tulajdonosok

Gábor és Beatrix négy gyermeket nevel: Csende hat-, Kende négy-, Zselyke hároméves, a legkisebb Zente tizenhat hónapos. „Mivel történelem tanár vagyok, szívügyem az ősi magyar kultúra fenntartása, ápolása. Innen erednek az ősmagyar nevek” – vallja Gábor. A családapa a „fővállalkozó” szerepét is magára öltötte: mindennek alaposan utánajárt, mit hol lehet (a lehető legolcsóbban) beszerezni, az építés előtt másfél évvel megvolt már a garázskapu Pécsett, a falazóanyag Veszprémben, az ablakok Székesfehérváron…

Szemlélet

Gábor egy reklámban látta meg a „hungarocell-ház” technológiát és nagyon tetszett neki ez a koncepció, ezért utánanézett az interneten is. „Ekkor bukkantunk rá a passzívház fogalmára, és mivel mindketten nagy környezetvédők vagyunk, egyből tudtuk: ilyen lesz a következő házunk!” – meséli. „Innentől nem volt visszaút: képbe került az irányított-hőcserélő szellőztetés, a geotermikus energia használata, kikutattuk, milyen nyílászárók kellenek, ezek után már csak a megfelelő építészt kellett megtalálni, aki mindezt papírra veti.”

Gépészet

A gépészeti helyiség rendhagyó módon, az emeleten található. Azért került ide, hogy a földszinti közös élettérből ne vegyen el helyet, ám a bizonyíték szerint a passzívház gépek a földtől távol is tökéletesen működnek. Az épület szellőztetését DANTHERM típusú központi szellőzőberendezés biztosítja, kereszt ellenáramú hővisszanyerővel, automata by-pass-szal, páratartalom- és CO2-érzékelővel. A ház fűtése és melegvíz-előállítása 6 kW-os folyadék/víz Buderus hőszivattyúval történik, a primer oldal a talajhőt hasznosítja. A rendkívül alacsony hőveszteség fedezésére és a komfortérzet növelésére padló- és mennyezetfűtést építettek be.

Adatlap

Hasznos alapterület: 182 m2
Építész-tervező: Bihari Zoltán építész
Épületgépész-tervező: Fazekas Gyula épületgépész-mérnök
Falazat: 40 cm vastagságú, betonnal kiöntött, grafit adalékos hungarocell elemek
Alapozás rétegrendje: sávalap, lábazaton 15 cm XPS, és 25 cm aljzatszigetelés

Építészet, tömegalakítás

Az épület földszint és tetőtér beépítésű kompakt tömege – a terep és környezeti adottságok miatt – az ideálisnál kissé nyújtottabb, de így a hosszabb déli homlokzatra tájolt szinte az összes helyiség, biztosítva a passzív napenergia-hasznosítást. Az alu–hőszigetelő hab–fa szerkezetű, három rétegű üvegezéssel készült nyílászáróinál Uw=0,75 W/m2K. Az árnyékolást egészen speciális módon sikerült megoldani: a nyári túlmelegedés ellen véd a két méter kinyúlású erkély és a felette lévő tető, amelyek szerkezete nem sérti meg az épület termikus burkát.
építkezés
„Szekszárdon és környékén nem láttak még az emberek hasonló építkezést” – meséli a házigazda. „Ismerőseink közül is sokan eljöttek, sőt, a tanyavilágból is idejártak csodálni, hogyan építkezünk, mert senki sem értette, hogy is épül fel így egy családi ház.”
A hatóságokkal Gáboréknak is meg kellett vívniuk a maguk harcát. Eleve nem akartak olyan házat engedélyezni, amin nincs kémény, márpedig egy passzívházon nincs; külön nehézséget okozott a szennyvízkezelő rendszer engedélyeztetése (itt nincs csatorna), és nem kis csatát kellett vívni a hőszivattyú miatt is (a talajszondák lefektetéséhez 14-féle engedélyre lett volna szükség, ezért választották végül a talajkollektort). Mindehhez azt is hozzátéve, hogy az önkormányzat mindezek ellenére nyitottan állt a dolgokhoz, az engedélyeztetési folyamat nehézkességét a fent említett technológiák hazánkban kevésbé elterjedt volta okozta.
Maga az építkezés már közel sem jelentett ekkora gondot, mivel Gáborék professzionális építőbrigádokat bíztak meg a kivitelezéssel. A kőművescsapat vezetője például elment a falazó elemeket gyártó céghez tanulmányozni a technikát, míg az ablakos cég csak a saját mestereivel dolgozik, így a tévedés lehetőségét eleve kizárták.

Ökoszemlélet

A házi szennyvíztisztító berendezés megköveteli a környezetbarát mosó- (pl. mosódió), mosogató- és tisztítószerek használatát, sőt, a gépi úton lágyított víz miatt még vízlágyító szerekre sincs szükség. A szelektív hulladékgyűjtés a család apró és nagyobb tagjainak eleve természetes.

Vajon mennyi a rezsi?

Három hónapja próbáljuk megfejteni, hogy valójában mennyi a fűtésienergia-fogyasztása a háznak – meséli az építész –, ami nem is egy egyszerű dolog. A villanymérésben ugyanis a család teljes fogyasztása benne van, a négy gyerekre való mosástól a világításig. Vajon mekkora százaléka lehet ennek a hőszivattyú fogyasztása (ami a használati meleg vizet is megtermeli)? A passzívháznak éppen az a lényege, hogy a melléktermékként keletkezett, ún. hulladékhőt is hasznosítja, vagyis a vasaló, a szórakoztatóelektronikai berendezések, a hűtőszekrény, sőt, a bent lakó emberek által leadott hőmennyiség is hasznosul! A majd’ kétszáz négyzetméteres ház teljes rezsiköltségét mindenesetre tudni: átlagosan havi 30 000 forint.

A lépcsőházban is visszaköszön házigazdáink gondolkodásmódja: a falon lévő felső kapaszkodó a felnőtteknek, az alsó a gyerekeknek készült.

A ház legnagyobb helyisége a nappali, amely a konyha-étkezővel egy légtér, összesen 60 négyzetméter. Nem csak a nagy család, de a vendégek, barátok is kényelmesen elférnek itt, a háromméteres üvegfelület pedig még tovább növeli a térélményt, szabad kilátást engedve a kertre és a szőlőre.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}