Négy gyerek, öt szoba, hat hónap

Négy gyerek, öt szoba, hat hónap

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy négy gyermeket nevelő orvos–tanár házaspár hat hónap alatt felépít egy passzívházat, ráadásul a világtól szinte teljesen elzárt szekszárdi szőlőhegyen. Hogy ez lehetetlen állítás? Környezettudatos házigazdáink bebizonyították, nem az. A kíváncsi szemek elől elbújó villa példaértékű kezdeményezés: Beatrix és Gábor azt szerette volna bebizonyítani, hogy egy átlagos házaspár fel tud építeni egy olyan modern házat, amely minden elvárásnak megfelel, a környezet felé mutatott maximális tisztelettel.

 

08

 

Három gyermeket terveztünk, de az akkori lakásunk kicsinek bizonyult egy ekkora családhoz – meséli Gábor. Építkezni kellett tehát, ám a belterületi magas ingatlanárak miatt megoldhatatlan feladatnak tűnt a megfelelő telek megtalálása. Ekkor megtudtunk egy „kulisszatitkot”: ha sarkosan érintkezik a külterületi telek a belterülettel, akkor Szekszárd önkormányzata engedélyt ad arra, hogy ha nem is 30, de 15 százalékban be lehessen építeni. Ez a telek volt az első, amit megnéztünk, de nagyon drágának tűnt. Egy évig nézegettünk telkeket, majd visszatértünk: kiderült, hogy egy év elteltével már a szőlőt és a tanyát is árulták, ugyanannyiért, mint amennyi az eredeti telekár volt. Így tulajdonképpen három telket vettünk meg, és lehetségessé vált egy ekkora ház megépítése is. „Mi ez, ha nem az isteni gondviselés?” – teszi hozzá Beatrix.

„Eredetileg öt-hat év alatt szerettük volna a passzívházat felépíteni, ám 2008. május 3-án váratlan fordulat állt be, amely az építkezést hihetetlen sebességre gyorsította fel. A család albérletbe kényszerült, ami valljuk be, nem éppen a legkényelmesebb állapot, de mivel a tervek ekkorra már készen voltak, sőt, az engedélyek nagy részét is sikerült beszerezni, a passzívház innentől számított fél éven belül felépült! Az első kapavágás 2009. június 12-én történt, december 31-én pedig már be is költöztünk, és itt szilvesztereztünk a barátainkkal. Persze sok tennivaló maradt még ezután is, főleg belsőépítészeti munkák, de egy dologban már az építkezés kezdetekor megegyeztünk: olyan tevékenység, amihez bontani kell, vagy nagy kosszal jár, a költözés után már nem történhet.”

A házat három gyermekre tervezte a család, ám közben megérkezett a negyedik is, aki alaposan feladta a leckét. Az emeleti négy szoba közül az egyiket ugyanis az idős szülőknek szánták, ám ennek is lett egy kis lakója. De Gáborék megoldották a problémát: a garázs úgy épült meg, hogy kevés munkával szobává alakítható, így a ház idővel kétgenerációsból három generációssá bővíthető. Mivel – igen szokatlan módon – a garázs is a passzívházburok része, itt is megtalálható a szellőztető berendezés, ami nem befúj, hanem elszív, de ez egy kapcsoló átkapcsolásával megfordítható.” Így, minimális energia- és pénzráfordítással megdőlhet a címbeli állítás: a négy gyerek mellé könnyen meglehet a hatodik szoba is.

 

   Három évvel ezelőtt, amikor a terveket papírra vetettem, Magyarországon még újszerű volt a passzívház-technológia, habár Németországban és Ausztriában több mint húszéves múltra tekint vissza. Jómagam is egy osztrák vásáron találkoztam először a passzívház fogalmával, még a kilencvenes évek elején, ahonnét hoztam egy prospektust, amelyre ez volt írva: „Passivhaus ohne Heizung”. Innen ered az érdeklődés, persze azóta minden lehetséges irodalmat elolvastam és megtanultam. Az első után már épül a második passzívházam, a Szekszárdhoz közeli Tolna városban. 01
Bihari Zoltán
építész

 

 

Tervezői gondolatok

A passzívházakkal kapcsolatban fontosnak tartom a definíció idézését: ,,A passzívház olyan épület, amelyben a termikus komfortérzet egyedül azon friss levegő térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, amely a kielégítő levegőminőség eléréséhez szükséges.” (Dr. Wolfgang Feist)
A definícióban szó sincs ,,U” értékekről, háromrétegű üvegezésről, passzív napenergia hasznosításáról stb. Ez azért lényeges, mert a cél eléréséhez szabad kezet kapunk, és a technika előrehaladtával, a tapasztalatok megszerzésével egyre könnyebben tudunk passzívházat építeni. A definícióban benne van a passzívházgondolat zsenialitása, ami nemcsak egy nagyon jól szigetelt házat jelent, hanem minőségi váltást. A minőségi váltás pedig akkor jön létre, ha a fajlagos fűtési hőszükséglet nem haladja meg a 10 W/m2, vagy a 15 kWh/m2 évi értéket, mert így lehetséges a szükséges hőmennyiség szellőztetőrendszeren keresztüli bejuttatása az épületbe.

A tulajdonosok

Gábor és Beatrix négy gyermeket nevel: Csende hat-, Kende négy-, Zselyke hároméves, a legkisebb Zente tizenhat hónapos. „Mivel történelem tanár vagyok, szívügyem az ősi magyar kultúra fenntartása, ápolása. Innen erednek az ősmagyar nevek” – vallja Gábor. A családapa a „fővállalkozó” szerepét is magára öltötte: mindennek alaposan utánajárt, mit hol lehet (a lehető legolcsóbban) beszerezni, az építés előtt másfél évvel megvolt már a garázskapu Pécsett, a falazóanyag Veszprémben, az ablakok Székesfehérváron…

Szemlélet

Gábor egy reklámban látta meg a „hungarocell-ház” technológiát és nagyon tetszett neki ez a koncepció, ezért utánanézett az interneten is. „Ekkor bukkantunk rá a passzívház fogalmára, és mivel mindketten nagy környezetvédők vagyunk, egyből tudtuk: ilyen lesz a következő házunk!” – meséli. „Innentől nem volt visszaút: képbe került az irányított-hőcserélő szellőztetés, a geotermikus energia használata, kikutattuk, milyen nyílászárók kellenek, ezek után már csak a megfelelő építészt kellett megtalálni, aki mindezt papírra veti.”

Gépészet

A gépészeti helyiség rendhagyó módon, az emeleten található. Azért került ide, hogy a földszinti közös élettérből ne vegyen el helyet, ám a bizonyíték szerint a passzívház gépek a földtől távol is tökéletesen működnek. Az épület szellőztetését DANTHERM típusú központi szellőzőberendezés biztosítja, kereszt ellenáramú hővisszanyerővel, automata by-pass-szal, páratartalom- és CO2-érzékelővel. A ház fűtése és melegvíz-előállítása 6 kW-os folyadék/víz Buderus hőszivattyúval történik, a primer oldal a talajhőt hasznosítja. A rendkívül alacsony hőveszteség fedezésére és a komfortérzet növelésére padló- és mennyezetfűtést építettek be.

Adatlap

Hasznos alapterület: 182 m2
Építész-tervező: Bihari Zoltán építész
Épületgépész-tervező: Fazekas Gyula épületgépész-mérnök
Falazat: 40 cm vastagságú, betonnal kiöntött, grafit adalékos hungarocell elemek
Alapozás rétegrendje: sávalap, lábazaton 15 cm XPS, és 25 cm aljzatszigetelés

Építészet, tömegalakítás

Az épület földszint és tetőtér beépítésű kompakt tömege – a terep és környezeti adottságok miatt – az ideálisnál kissé nyújtottabb, de így a hosszabb déli homlokzatra tájolt szinte az összes helyiség, biztosítva a passzív napenergia-hasznosítást. Az alu–hőszigetelő hab–fa szerkezetű, három rétegű üvegezéssel készült nyílászáróinál Uw=0,75 W/m2K. Az árnyékolást egészen speciális módon sikerült megoldani: a nyári túlmelegedés ellen véd a két méter kinyúlású erkély és a felette lévő tető, amelyek szerkezete nem sérti meg az épület termikus burkát.
építkezés
„Szekszárdon és környékén nem láttak még az emberek hasonló építkezést” – meséli a házigazda. „Ismerőseink közül is sokan eljöttek, sőt, a tanyavilágból is idejártak csodálni, hogyan építkezünk, mert senki sem értette, hogy is épül fel így egy családi ház.”
A hatóságokkal Gáboréknak is meg kellett vívniuk a maguk harcát. Eleve nem akartak olyan házat engedélyezni, amin nincs kémény, márpedig egy passzívházon nincs; külön nehézséget okozott a szennyvízkezelő rendszer engedélyeztetése (itt nincs csatorna), és nem kis csatát kellett vívni a hőszivattyú miatt is (a talajszondák lefektetéséhez 14-féle engedélyre lett volna szükség, ezért választották végül a talajkollektort). Mindehhez azt is hozzátéve, hogy az önkormányzat mindezek ellenére nyitottan állt a dolgokhoz, az engedélyeztetési folyamat nehézkességét a fent említett technológiák hazánkban kevésbé elterjedt volta okozta.
Maga az építkezés már közel sem jelentett ekkora gondot, mivel Gáborék professzionális építőbrigádokat bíztak meg a kivitelezéssel. A kőművescsapat vezetője például elment a falazó elemeket gyártó céghez tanulmányozni a technikát, míg az ablakos cég csak a saját mestereivel dolgozik, így a tévedés lehetőségét eleve kizárták.

Ökoszemlélet

A házi szennyvíztisztító berendezés megköveteli a környezetbarát mosó- (pl. mosódió), mosogató- és tisztítószerek használatát, sőt, a gépi úton lágyított víz miatt még vízlágyító szerekre sincs szükség. A szelektív hulladékgyűjtés a család apró és nagyobb tagjainak eleve természetes.

Vajon mennyi a rezsi?

Három hónapja próbáljuk megfejteni, hogy valójában mennyi a fűtésienergia-fogyasztása a háznak – meséli az építész –, ami nem is egy egyszerű dolog. A villanymérésben ugyanis a család teljes fogyasztása benne van, a négy gyerekre való mosástól a világításig. Vajon mekkora százaléka lehet ennek a hőszivattyú fogyasztása (ami a használati meleg vizet is megtermeli)? A passzívháznak éppen az a lényege, hogy a melléktermékként keletkezett, ún. hulladékhőt is hasznosítja, vagyis a vasaló, a szórakoztatóelektronikai berendezések, a hűtőszekrény, sőt, a bent lakó emberek által leadott hőmennyiség is hasznosul! A majd’ kétszáz négyzetméteres ház teljes rezsiköltségét mindenesetre tudni: átlagosan havi 30 000 forint.

A lépcsőházban is visszaköszön házigazdáink gondolkodásmódja: a falon lévő felső kapaszkodó a felnőtteknek, az alsó a gyerekeknek készült.

A ház legnagyobb helyisége a nappali, amely a konyha-étkezővel egy légtér, összesen 60 négyzetméter. Nem csak a nagy család, de a vendégek, barátok is kényelmesen elférnek itt, a háromméteres üvegfelület pedig még tovább növeli a térélményt, szabad kilátást engedve a kertre és a szőlőre.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}