Népi hagyományok és csúcstechnika

Népi hagyományok és csúcstechnika

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Organikus építészeti részletek, népies hangulat és egy hipermodern elemekkel felszerelt, minden igényt kielégítő passzívház. Hogy ezek a fogalmak nem férhetnek össze egymással? Dunaújvárosi házigazdáink bebizonyították, mégis. A faelemek és a bontott tégla összhatása tökéletesen illeszkedik a fehér falak és a piros cseréptető tájjellegű stílusához, amely a ház belsejében is megmarad. Ráadásul úgy, hogy a lakótér a legszigorúbb passzívház-kritériumoknak is megfelel.

 

03

 

Melinda és Béla tősgyökeres dunaújvárosiak, egy belvárosi, kétszobás, 52 négyzetméteres lakásban laktak, amelyet Béla a szüleitől „örökölt”, miután ők a kertvárosba költöztek. Luca lányuk születése után ez a lakás kicsinek bizonyult, ezért Béla építkezni szeretett volna. „A barátaink közül mindenki építkezett – meséli Melinda –, mi ekkor még egyáltalán nem terveztük, bár Béla régóta mondogatta, hogy ő legszívesebben egy tanyára költözne ki. Kompromisszumot kellett kötnünk: legyen építkezés, de Dunaújváros belterületén. Olyan helyen, ahol nem zavarnak a szomszédok, csend van és nyugalom, és ahol Luca kedvére játszhat a zöldben, mégsem vagyunk távol a belvárostól, a szórakozási, vásárlási lehetőségektől és a munkahelyünktől.”
Így találtak rá 2008 júliusában a dombtetőn álló, 2100 négyzetméteres nyeles telekre, amelyet ma is hobbitelkek vesznek körül, bár a területet az önkormányzat jó pár éve belterületté nyilvánította. A telek végéből eléjük táruló fantasztikus panoráma rögtön megfogta házigazdáinkat: a Duna-part, a szabadstrand, a kikötő és az ártéri erdő látványa. És mivel az ár is megfelelő volt, úgy döntöttek, itt lesz a jövendő otthonuk.
„Két évembe került, mire meg tudtam győzni Melindát, hogy passzívházat építsünk – meséli Béla –, ekkor jött a kihívás: megtalálni azt az építészt, aki az elképzeléseinknek megfelelő házat papírra álmodja. Ez nem könnyű feladat, hiszen nagyon kevesen értenek a passzívház-tervezéshez. A világháló, illetve magazinok, szaklapok hosszas böngészésével sikerült rátalálnunk Benécs Józsefre, akinek az elképzelései megegyeztek a miénkkel.” Egy négyórás beszélgetést követően kialakult az elengedhetetlen bizalmi kapcsolat tervező és megrendelő között, megszülettek az első skiccek, és 2009. április 9-én megtörtént az első kapavágás, majd 2010. május 8-án a család már be is költözhetett új otthonába.  
A tervezés során fontos szempont volt, hogy megmaradjon a kézi kontroll lehetősége, ebben az építkezés közben átélt kaland is megerősítette a háziakat. „Még csak a nyílászárók voltak a helyükön, amikor meghívtuk a barátainkat egy szalonnasütésre. Ám arról megfeledkeztünk, hogy az automatikus vezérlésű redőnyök este leereszkednek, így a ház egyszerűen kizárt bennünket, ráadásul a kulcsok odabent maradtak. Kénytelenek voltunk reggel nyolcig várni, amikor a vezérlés felhúzta a redőnyöket, és beengedett bennünket a házba a nyitott teraszajtón.”

 

   A gödöllői székhelyű Passzívház Kft. két oszlopos tagjaként (Sári Attila és Benécs József) építész és épületgépész minőségünkben kizárólag passzívházak tervezésével foglalkozunk. A hazai minősített passzívházak 80 százaléka a nevünkhöz fűződik: szakértőként közreműködtünk, vagy terveztük az épületeket. Tervezőkként megszereztük a darmstadti Passivhaus Institut Nemzetközi Minősített Passzívháztervező oklevelét. Továbbképzésünket követően akkreditált passzívház-oktatóként 2011 áprilisában részt veszünk a hazai „minősített-passzívháztervező” nemzetközi oktatásban. 01
Benécs József
gépészmérnök

 

Tervezői gondolatok

A passzívház-tervezés a szokásostól eltérő tervezői beállítottságot kíván. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője 2008 augusztusában azzal kezdte híres előadását, miszerint „…a passzívház tervezése az energiamérleggel kezdődik”, azaz még egyetlen vonalat sem húzott a tervező, amikor az energiamérleg a PHPP-számítás alapján már elkészült, biztosítva a passzívház standardokat! A tervezés során „csak” arra kell ügyelni, hogy ez a patikamérlegen beállított egyensúly ne változzon.
A megbízás alapján készülő tervdokumentációk készítésénél a megrendelő esztétikai érzéke mindenképpen megjelenik. Így volt ez a dunaújvárosi ház esetében is, ahol a legnagyobb kihívást a hagyományos építészeti tömegformálás és anyaghasználat iránti építtetői igény és a passzívház energetikai szempontból optimális építészeti megfogalmazása közötti ellentét feloldása jelentette. E látszólagos ellentétet egy hagyományos anyagokkal felöltöztetett, egyszerű tömegű modern épülettel sikerült közös nevezőre hozni. 

A tulajdonosok

Béla energetikus, Melinda anyaggazdálkodási osztályvezető a Dunai Vasműnél, így nem volt számukra kérdés, hogy a házuk megtervezésénél a fő szempont az energetika. Melinda álláspontja az organikus építészet, a népi hagyományok továbbvitele, Béláé egy sokkal modernebb gondolkodásmód, az ökoépítészet volt. Így végül egy olyan passzívházat álmodtak meg, amely modernségével nem tájidegen: kívülről minél több bontott téglát, hagyományos tetőcserepeket, hófehér falakat, esztétikus faszerkezeteket mutat, ám a 21. századi technológiákat is felvonultatja, úgymint a szigorú passzívház-követelmények, az épület-automatizáció vagy a napkollektor.

Szemlélet

„Először vályogházat akartam építeni – meséli Béla –, de a 21. században ez nem olyan egyszerű: honnan szerezzem be a megfelelő építőanyagot, hol találom meg a kellő szaktudást? Így erről az ötletről letettem. Az internetes vályogház-fórumokat böngészve rátaláltam egy egészen más témára, a passzívházra…” A legolcsóbb energia a fel nem használt energia – tartja a régi szólás, így innentől a tervezgetés energetikusi aggyal folytatódott: a legnagyobb kihívást a kellő légtömörség elérése jelentette.

Gépészet

A nyáron kiiktatható PAUL hővisszanyerő szellőztető berendezés 95 százalékot meghaladó hatásfokkal dolgozik, ez gyakorlatilag az elszívottal azonos hőmérsékletű friss levegő befúvását jelenti. A szellőztető rendszer talajkollektorokkal van összekötve (90 méter ki- és 90 méter bemenő KPS cső), ami a beszívott levegőt télen előmelegíti, nyáron 20-21 Celsius-fokra hűti. A meleg víz előállításáról napkollektorok gondoskodnak. A fűtés-kiegészítésre kötelezően előírt berendezés jelen esetben egy pellet és faapríték tüzelésére is alkalmas vegyes tüzelésű kazán, ezerliteres puffertartállyal. A pellet adagolásáról adapter gondoskodik.

adatlap

Passzívházrész alapterülete: 106 m2
Teljes alapterület: 149 m2
Tervdokumentáció: Sári Attila építész
Energetika (PHPP): Benécs József gépészmérnök – Passzívház Kft.
Blower-door: 0,54 h-1
külső falszerkezet: Ytong
A szellőztetésről, mint minden passzívháznál, pollenszűrővel ellátott hővisszanyerő légcserélő berendezés gondoskodik, de az ablakok nyithatóságáról sem mondtak le a házigazdák. Tavasszal és ősszel az ablakokat rendszerint bukóra hagyják, ezzel is fokozva a természetes légcserét.

Így tervezzünk régi-új konyhabútort

Az egyedi készítésű konyhabútorok antik benyomást keltenek. Persze, mint mindennek ebben a házban, ennek is története van: „A kiindulás egy olasz konyhabútor volt, amit nagyon drágának találtunk. Ekkor jött az IKEA tervezőprogramja, majd az asztalos, és sikerült megvalósítani az álmot – osztja meg velünk Béla. Az asztalosok jóval olcsóbban, de hasonló minőségben voltak képesek a szekrényeket elkészíteni, a fiókok viszont a maximális precizitás érdekében „eredetiek”. A tölgyfa borítás alapszínét és a barnás antikolást szórópisztollyal vitték fel egy festőműhelyben. Így a bútorzat azt a benyomást kelti, mintha valóban régi lenne, ezzel is erősítve a rusztikus hangulatot.”

Így tervezzünk bontott téglából bútort

Melinda évekig bújta a lakáskultúra lapokat, mire megjött az ötlet: téglabútor kell! A kőműves a címeres bontott téglákból hamar összerakta a „szekrénysort”, az asztalosnak viszont lényegesen nehezebb feladata volt. A téglák ugyanis nem egyforma méretűek, így a faszerkezetek kialakítása nagy fejtörést okozott. Szintén Melinda kérése volt, hogy minden helyiségben látszó gerendák legyenek, mert ez a nagymamája egykori vályogházára emlékezteti őt, ám ennek kivitelezése a munkát nagyon megnehezítette: a hatalmas felületek szigetelése óriási munka volt.

Az ötéves Luca szobája igazi mesebirodalom. Apa ugyanis, művészi tehetségét megcsillantva, a falakra festette a kislány szeretett mesefiguráit az esténként közösen olvasott kedvenc mesekönyv alapján. Ha pedig Luca majd megnő, a „freskókat” egy egyszerű átfestéssel el lehet tüntetni

A kilenc négyzetméteres fürdőszoba szokatlanul tágas. A tulajdonosok alapelvárása volt, hogy egyaránt legyen zuhanyfülke és fürdőkád, és arra is hamar rájöttek, hogy egy vécé nem elég, így – a külön helyiségben található mellett – ide is került egy. Egy infraszaunát is terveztek ide, ám ez még nem készült el. A divatos méretű burkolatok a Val Kft. üzletében tetszettek meg vendéglátóinknak.

Szeretjük, hogy minden helyiségben azonos a hőmérséklet, és hogy a háromrétegű ablakok mellett ülve sem érez az ember télen sugárzó hideget. Szeretjük a fa és tégla összhatását, azt, hogy jól sikerült ötvöznünk a vidéki hangulatot a modern technológiával.

Amin változtatnánk, hogy a nyeles telek miatt a garázs kitakarja az utcafrontot, így a házból nem látni ki az utcára.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}