Minőségi házépítés célratörő egyszerűséggel

Minőségi házépítés célratörő egyszerűséggel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy mások számára problémás telekkialakítás a szakavatott építész számára akár ígéretes lehetőséget is jelent. Különösen akkor, ha profi passzívház-tervező az illető, és a rendkívül keskeny földterület déli irányban húzódik, kivételesen jó benapozottságot biztosítva az épület számára.

minosegihazepitescelratoroegyszeruseggel 720


Amikor az ember csaknem felnőtt gyermekekkel jut arra az elhatározásra, hogy új házat épít, számításba kell vennie azt a lehetőséget, hogy a fiatalok hamarosan kirepülnek, szobáik akár évekig is üresen, kihasználatlanul állnak. Olyan épületet kell tehát kialakítani, amelynek a rezsiköltsége elsősorban nem azon múlik, hogy hányan lakják. E célra pedig tökéletes egy hővisszanyerő-szellőztető rendszerrel üzemeltetett, a nap energiáját maximálisan kihasználó passzívház. „Az ember befektet a jövőbe – gyermekei jövőjébe is. A passzívház megoldásoknak és a hővisszanyerős rendszernek köszönhetően az épület alacsony költségen üzemeltethető, és ugyanolyan komfortban élhetek, még akár nyugdíjas koromban is.” – ez az alapgondolat motiválta vendéglátónkat a ház tervezésénél. A gázenergiát is felhasználó épület a darmstadti kritériumnak (15 kw/m2) is megfelel, köszönhetően a kompakt tömegformálásnak és a kivételesen jó benapozottságnak: a déli oldal hatalmas, üvegezett nyílászáróin át érkező napfény komoly mértékben segíti a ház hőháztartását a fűtési szezon során, amely így akár több hét alatt sem hűl le néhány foknál nagyobb mértékben. A kertben elhelyezett talajkollektor-rendszerben keringő folyadék nyáron segíti az épület temperálását a födémszerkezet előhűtésével. Az egyik – passzívház szempontú – műszaki érdekesség, hogy a fűtött épületburoktól független garázs a pinceszintre került.

A beépíthetőség szempontjából hátrányos adottságokat (az utcai oldalon csupán 6 méter széles lehetett az épület) jól átgondolt alaprajzi kialakítással a ház előnyére fordították. A kelet-nyugati hossztengely mentén kaptak helyet az egyes épületrészek: a földszint egy mosdó és egy dolgozószoba kivételével jószerint egyetlen nagy, összefüggő tér, amely a nappali- étkező-konyhai funkciók mellett az előszobát is magában foglalja. Mind az építészeti tervezésnél, mint a belső tér berendezésénél fontos szempont volt a maradandó érték, minőség és értékállóság. A lakás belső berendezése is a tervező és a tulajdonosok közös munkáját dicsérik.

A fiatalok számára – a jövendő életkezdéséhez szükséges többletkomfort biztosítására – külön apartmanrészek születtek az emeleten, saját vizesblokkal, így a közel 200 négyzetméternyi, háromszintes otthon több generáció igényeit veszi figyelembe, előtérbe helyezve a családi egység és intimitás igényeit.

  

Ahhoz, hogy egy mai házat minőséginek tekinthessünk, az igényes külső, a lakók igényeihez igazodó funkcionális belső kialakítás mellett az épület műszaki megoldásainak magas színvonala is hozzátartozik. Psszívház esetén utóbbi biztosított.

minosegihazepitescelratoroegyszeruseggel portre

Hegedűs Attila
építész

A beáradó fényt ezerfelé szórják a nappali csillárjai, így a tér még tágasabbnak hat. A háromrétegű ablakok beengedik a sugárzó napfény hőjét, és bent is tartják. Műgyanta borítású lépcső vezet az emeletre. Az alul tömör mellvéd, fölül üveg korlát a tárolóhelyek iránti igény és az átláthatóság kompromisszumaként született, amelytől a többfunkciós nappali szélesebbnek, szellősebbnek hat.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.