Elhagyott és megtalált otthon

Elhagyott és megtalált otthon

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyedi a ’90-es évekbeli ház és tulajdonosainak története: mai lakóinak szülei építették, majd az élet viharai elvitték a lányt más utakra, a ház is új gazdára talált. Két éve, amikor erre sétált a kislányával, látta, hogy gyerekkora egykori színtere eladóvá vált. Éppen lakást kerestek…

elhagyottesmegtalaltotthon 720


Ahogy Léna, azaz a textiltervező/lakberendező Lenoushka hazament, megbeszélte a férjével, hogy ha már amúgy is lakásnézőben vannak, vegyék szemügyre akár ezt a házat is, hiszen szép emlékek fűzik hozzá. Bár a közbenső tulaj sok mindenen változtatott, a kerti diófa még mindig ott állt, ahová Léna az anyukájával ültette annakidején. Az eredeti tervekben a korhoz hűen nem volt létfontosságú a kertkapcsolat, így a földszintre egy garázs, egy kis fürdő és dolgozószoba került, a közösségi terek egy nagy erkéllyel az első emeleten voltak, míg a tetőtérre jutott a pihenés a hálószobákkal. Miután a lány kirepült a fészekből és a szülők is eladták a házat, egy építészé lett, aki a földszinten már végzett különböző átalakításokat, de a konyhát megtartotta az emeleten. Amikor Léna és férje megvették a házat, megfogadták, hogy minél több elemet igyekeznek megmenteni belőle, persze a mai kor és egy háromgyermekes család igényeinek megfelelően átalakítva. Alaprajzilag a konyha lekerült a földszintre, így a családi tűzhely és az étkezőasztal vált az alsó szint központjává. Itt kapott helyet a nappali is, ahol pihenhetünk a kanapén, amíg készül a vacsora, mégis megadja az „egy térben vagyunk” életérzést. Az első emeleti közösségi terek is átalakultak: az egykori nappali lett a szülői háló- és dolgozószoba, a konyha fürdővé változott, a régi étkezőből pedig a legkisebb családtagnak, Milánnak jutott ki egy szoba. A tetőtéren a két nagyobb gyermek osztozik saját fürdővel. A lépcső falát az alsó szinten kibontották, így lehetőség nyílt egy szép korlát kialakítására, ami Lénának réges régi vágya volt: még fiatal korában látott a környéken egy régi villaépületet, ahol a lépcsőfeljárónak csodaszép kovácsoltvas korlátja volt, de nem a szokványos feketében, hanem vadító pirosban. Ez számára olyan meghatározó volt, hogy megfogadta: ha egyszer lesz saját háza, ahol van lépcsőkorlát, az biztosan piros lesz! S mivel Léna egyszerre enteriőr- és textiltervező is, nem volt nehéz az ötletet keresztülvinnie.

A karakteres szín miatt viszont vigyázni kellett az arányokra is, nehogy túlmenjen a jó ízlés határán. A kék hűvössége megfelelő a piros dominanciájához, a két szín együtt egyszerre merész, mégis időtálló. Léna olyan házat képzelt el magának és családjának, ami rájuk jellemző, ami őket tükrözi. A gyerekek szobájánál a színekhez főleg a korosztályuknak szánt saját párnakollekciói adták az ihletet: gyerekei kiválasztották az ízlésüknek megfelelő színű, mintájú párnákat, majd édesanyjukkal közösen alkották meg a díszítést. Nem volt vitás, hogy a szülői háló és dolgozószoba az első emeleti nappali helyére kerül, mint a legtágasabb és legvilágosabb helyiségbe, hiszen a háziasszonynak ihlető környezetre van szüksége: itt születnek a Lenoushka kollekciók, a kézműves függönyök míves hajtásokkal, művészien komponált elkötőkkel, díszítésekkel, a kockás-pöttyös-virágos-pamutos-csipkés-gombos díszpárnák és a kortárs faliképötletek gyerekszobákba, dicsérve a kézi munka utánozhatatlan varázsát.

  

A kezem alól kikerülő lakásokra eklektikus stílus, finom ízlésesség jellemző. Szeretet- és életteli lakások ezek, nem katalógusillatúak. Műhelyemben készülnek kézműves párna- és függönykollekciók is, vidékies hangulatútól a gyerekkollekción át a glamourig.

elveszettesmegtalaltotthon portre

Lehoczky Léna

lakberendező, textiltervező 

A nappali-étkező-konyha hármasában a főszerep az étkezőnek jut, amely a család találkozási pontja a nap bármely szakában. A nappali nem szokványos értelemben vett nappali, hanem praktikusan a konyha kiegészítése. Két hatalmas dívány is helyet kapott benne, mivel nagy a család, ezért itt folyton zajlik az élet.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.