Elhagyott és megtalált otthon

Elhagyott és megtalált otthon

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyedi a ’90-es évekbeli ház és tulajdonosainak története: mai lakóinak szülei építették, majd az élet viharai elvitték a lányt más utakra, a ház is új gazdára talált. Két éve, amikor erre sétált a kislányával, látta, hogy gyerekkora egykori színtere eladóvá vált. Éppen lakást kerestek…

elhagyottesmegtalaltotthon 720


Ahogy Léna, azaz a textiltervező/lakberendező Lenoushka hazament, megbeszélte a férjével, hogy ha már amúgy is lakásnézőben vannak, vegyék szemügyre akár ezt a házat is, hiszen szép emlékek fűzik hozzá. Bár a közbenső tulaj sok mindenen változtatott, a kerti diófa még mindig ott állt, ahová Léna az anyukájával ültette annakidején. Az eredeti tervekben a korhoz hűen nem volt létfontosságú a kertkapcsolat, így a földszintre egy garázs, egy kis fürdő és dolgozószoba került, a közösségi terek egy nagy erkéllyel az első emeleten voltak, míg a tetőtérre jutott a pihenés a hálószobákkal. Miután a lány kirepült a fészekből és a szülők is eladták a házat, egy építészé lett, aki a földszinten már végzett különböző átalakításokat, de a konyhát megtartotta az emeleten. Amikor Léna és férje megvették a házat, megfogadták, hogy minél több elemet igyekeznek megmenteni belőle, persze a mai kor és egy háromgyermekes család igényeinek megfelelően átalakítva. Alaprajzilag a konyha lekerült a földszintre, így a családi tűzhely és az étkezőasztal vált az alsó szint központjává. Itt kapott helyet a nappali is, ahol pihenhetünk a kanapén, amíg készül a vacsora, mégis megadja az „egy térben vagyunk” életérzést. Az első emeleti közösségi terek is átalakultak: az egykori nappali lett a szülői háló- és dolgozószoba, a konyha fürdővé változott, a régi étkezőből pedig a legkisebb családtagnak, Milánnak jutott ki egy szoba. A tetőtéren a két nagyobb gyermek osztozik saját fürdővel. A lépcső falát az alsó szinten kibontották, így lehetőség nyílt egy szép korlát kialakítására, ami Lénának réges régi vágya volt: még fiatal korában látott a környéken egy régi villaépületet, ahol a lépcsőfeljárónak csodaszép kovácsoltvas korlátja volt, de nem a szokványos feketében, hanem vadító pirosban. Ez számára olyan meghatározó volt, hogy megfogadta: ha egyszer lesz saját háza, ahol van lépcsőkorlát, az biztosan piros lesz! S mivel Léna egyszerre enteriőr- és textiltervező is, nem volt nehéz az ötletet keresztülvinnie.

A karakteres szín miatt viszont vigyázni kellett az arányokra is, nehogy túlmenjen a jó ízlés határán. A kék hűvössége megfelelő a piros dominanciájához, a két szín együtt egyszerre merész, mégis időtálló. Léna olyan házat képzelt el magának és családjának, ami rájuk jellemző, ami őket tükrözi. A gyerekek szobájánál a színekhez főleg a korosztályuknak szánt saját párnakollekciói adták az ihletet: gyerekei kiválasztották az ízlésüknek megfelelő színű, mintájú párnákat, majd édesanyjukkal közösen alkották meg a díszítést. Nem volt vitás, hogy a szülői háló és dolgozószoba az első emeleti nappali helyére kerül, mint a legtágasabb és legvilágosabb helyiségbe, hiszen a háziasszonynak ihlető környezetre van szüksége: itt születnek a Lenoushka kollekciók, a kézműves függönyök míves hajtásokkal, művészien komponált elkötőkkel, díszítésekkel, a kockás-pöttyös-virágos-pamutos-csipkés-gombos díszpárnák és a kortárs faliképötletek gyerekszobákba, dicsérve a kézi munka utánozhatatlan varázsát.

  

A kezem alól kikerülő lakásokra eklektikus stílus, finom ízlésesség jellemző. Szeretet- és életteli lakások ezek, nem katalógusillatúak. Műhelyemben készülnek kézműves párna- és függönykollekciók is, vidékies hangulatútól a gyerekkollekción át a glamourig.

elveszettesmegtalaltotthon portre

Lehoczky Léna

lakberendező, textiltervező 

A nappali-étkező-konyha hármasában a főszerep az étkezőnek jut, amely a család találkozási pontja a nap bármely szakában. A nappali nem szokványos értelemben vett nappali, hanem praktikusan a konyha kiegészítése. Két hatalmas dívány is helyet kapott benne, mivel nagy a család, ezért itt folyton zajlik az élet.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}