Merész eklektika Wekerlén

Merész eklektika Wekerlén

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogyan lehet szerethető, bátor családi otthont teremteni úgy, hogy az enteriőrtervező álmai is megvalósuljanak, mindezt kicsi ráfordítással, műemléki megkötésekkel nehezítve?

mereszeklektikawekerlen 720


Történetünk onnan indul, hogy régi wekerleiekként ikerházat vásároltunk egy csodálatos utcában. A több mint száz éve megtervezett nyílászárók, spaletták osztásait, elhelyezkedésüket, színüket megtartva lehetett csak energiatakarékossá tenni, a belső kialakításban viszont lehetett szárnyalni. Célom az volt, hogy bekerüljenek azok az antik, retro darabok a lakásba, amelyeket ük- és dédszülőktől örököltünk, amelyekben egy picit ők is benne vannak még; azok a gyerekkoromban használt fotelek, amikhez egy-egy saját történet kapcsolódik. Természetesen feljavítva, a térhez igazítva. Ezek a tárgyak adják a ház esszenciáját. Ezek csak a miénk, a mi családunké már generációk óta. Más történetet mesélnek azok az antik tárgyak, amelyeket innen-onnan vadásztunk össze az interneten vagy az antik piacokat járva, időt nem kímélve. Úgy gondolom, ezzel a fenntarthatóság, a környezettudatosság oltárán is áldoztunk.

Szinte minden belsőépítész álma, hogy ne legyenek a lakásokban látható, otromba, elavult fűtőtestek. Ezért esett a választásunk a villany infrafűtésre, a klasszikus svédpadlós helyiségekbe mennyezetfűtés került, míg a cementlap alá padlófűtés. Ez a rendszer – kiegészítve napelemekkel – egyúttal költségkímélő és környezetbarát megoldás is. Extraként választottuk a több mint százéves öntöttvas kályhát, hogy téli estéken élvezhessük azt a hangulatot, amit csakis egy fatüzelésű kályha ad.

Számos csodás, ikonikus bútorelemet én is szívesen beterveztem volna, de csak egy-kettő terhelhette a családi költségvetést. Hiányukat sok más trükkel helyettesítettük. Ez az igazi kihívás az enteriőrtervező életében: olcsóbb, de nem „olcsó” megoldásokat találni. Szeretek egy pici fricskát is mutatni a sablonos tárgyhasználatnak: miért ne lehetne a mi „ Sixtusi kápolnánk” a vécénk, a hálónk a budoárunk, a gyerekszobában egy egészséges káosz, és a nagymama kredence miért ne homályosítaná el a letisztult, fémes modern konyhaszekrény csillogását? Bátorsággal, és persze arányérzékkel csodákat lehet teremteni. A tárgyakat, bútorokat megpróbáltuk újraértelmezni, más kontextusba, környezetbe helyezve „átalakítani”. Néha meghökkentő helyekre kerültek, de funkciójukat tökéletesen betöltik, szépségük csöppet sem sérült. Lakásunkban a nagy egészen kívül a sok apró részlet hangsúlyos még. A fürdő kristálycsillára. A nappali fókuszpontját adó farátétes kék fal. A textilkábelek vezetése a falon. A retro kapcsolók foszforeszkálása még sok-sok év után is.

Wekerle kisvárosi hangulatával sem nagyon akartunk szakítani, ezért az anyaghasználatban maradtunk a hagyományos burkolatoknál: fa, cementlap. Ami igazán jellemzi a lakást, az az, hogy gondolkodtunk, kutattunk, utánajártunk dolgoknak, időt nem kímélve, de pénztárcát igen. Szeretjük a végeredményt.

  

Egy élettér akkor működik jól, ha nem szabályok határozzák meg. Az enteriőr legyen értünk, és ne fordítva. Ha egy merev térbe utólag berakott tárgy nem találja helyét, akkor ott valami hibázik.
Egy kis bátorság, egy kis “fűszer” vidámabbá, szerethetőbbé tesz lakást, házat, közösségi teret.

mereszeklektika portre

Baráth Judit
enteriőrtervező

A nappali központi eleme a Hannabi csodás kanapéja, merészen a tér közepére húzva nyújt igazi „játszóteret” a gyerekeknek. A műhelyasztalnak használt rózsaszín fiókos asztal remek ellenpontjaa legutolsó dizájn számítógépnek.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.