Kertterápia a Pilisben

Kertterápia a Pilisben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kolozsvári Zita kerttervező szakmai hitvallása szerint a gondolatok magvak, amelyek tudatosan megtervezett kertjeinkben szökkennek szárba. S aki kíváncsi a tétel gyakorlatára, azt saját csodálatos ligetében látja vendégül az újhullámos kerttervező.

kertterapiaapilis 720


A közgazdászból lett kerttervező életének első felét az Alföldön töltötte, majd egy fővárosi kanyar után Piliscsaba lankáin találta meg otthonát. Azután a telekkel vásárolt kis retró nyaraló köré mesés díszkertet varázsolt.
„A sík vidéken élve mindig is a hegyek közé vágytam, a nagyvárosi zsezsgésből a csend békéje hiányzott… Ezért Klotildliget, ez az ősfás utcákkal és antik villaépületekkel teli, történelmi városrész igazi szerelem volt számomra! – mesél Zita, miközben végigvezet több bejárattal, önfenntartó kerti tavakkal, szinttagoló teraszokkal, keskeny ösvényekkel tarkított zegzugos kertjén. Kilenc macska, számtalan madár, béka és tucatnyi aranyhal követi lépteinket a szemük sarkából. Ők is e megszólalásig természetes, ám feszes koncepció mentén kialakított privát paradicsom részei, amely kettősség Zita összes kertjét jellemzi. Személyre, életkorra, sőt egyéniségre szabott liget ez, emlékeket rejtő, gondolatokat ébresztő terep, amely egyszer aktivitásra hív, másszor lecsendesít. Hisz minden kert egy belső utazás. Szárba szökkenek benne a megrendelők kérései, és teret enged az adott épület tulajdonságainak, azaz szinte körbeöleli. Virágzik benne a kerttervező kreativitása is: a lakberendezési és bútortervezési tanulmányok, az építészet iránti rajongás, a feng-shui keleti térrendezés tanai és az organikus gondolkodás. Mindez harmonikusan sűrűsödik Zita számítógépes látványterveiben, amelyek a leendő tulajdonosokat viszik közelebb saját kertjeikhez.

Az élethű vázlatokon a stílus, a funkció és az anyaghasználat egységét jeleníti meg, melyek a kertépítés során a változatos növénytársításokban, az épített elemekben, a vízjátékokban, a kerti műalkotásokban kelnek életre. Oldott szemléletű, angol stílusú kertek ezek, a geometrikus, archaikus, sőt, az egzotikus elemek felé is nyitottak. Ahogy Zita is hajlik a formabontó megoldások, a védikus gondolkodás vagy a társművészetek felé. Ezért az áprilistól októberig látogatható nyitott kertjében nemcsak a zöld ötleteket keresők, de a különleges közösségi-művészeti élményekre vágyók is magukra találnak, egymással találkoznak. Random kiállítások, plan-air festészet, szabadtéri koncertek, irodalmi műsorok, tematikus beszélgetések váltják egymást, amelyek témája maga a gyógyító természet.
– „A zenés kertterápia szívügyemmé vált. Szemléletváltó misszió, esztétikai kísérlet is egyben. Nyitott emberek csoportja gyűlik össze ilyenkor, hogy az épített környezethez és a természethez közel kerülve magukra találjanak.”
Mert mindenkinek van egy legbelső kertje, s jó, ha valaki segíti ezt megtalálni bennünk.

  

Szerteágazó tudása kertjeiben ölt testet, hogy a hagyományos megrendelői kérések és az épület adta lehetőségek mellett rendhagyó szempontok is érvényre juthassanak. Így születnek meg a védikus-gyógyító, egyéni asztrológián alapuló, személyre szabott kertek.

kertterapiaapilis portre

Kolozsvári Zita
kerttervező


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.