Kertek kertje

Kertek kertje

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kismarosi Morgó-patak partján buja zöldek között áll ez a nemes előkelőséget sugalló, a természethez alkalmazkodó családi ház. Vendéglátónk először a kertjét alakította ki, csak azután jöhetett az építkezés.

 

09

 

Kismaroson a Dunakanyar ölelésében, lombos erdő szélén, hűs patak partján találtunk rá erre az álomszerű kertre, akár a mesében. A kedves házigazda két nagy bögre gőzölgő kávéval fogadott bennünket. Gyorsan fel is hörpintettük, hogy mielőbb láthassuk, mit tartogat számunkra a kert.

Aki járt már a Börzsönynek e vonulatában, pontosan tudja, milyen az, amikor nem ereszt az érzés, amikor rabul ejt a mesebeli látvány, a tiszta levegő. A terméskő borítású ház falát az évek alatt szépen beutotta a vadszőlő és a borostyán, folyton változó pompájával követve az évszakok sokszínűségét. A tervezéssel-kivitelezéssel foglalkozó tulajdonos családi kötődésből vásárolta meg a telket, először megálmodta, majd aztán sorra, aprólékos gonddal valósította meg elképzeléseit. Kijelölte a ház helyét, egy szakemberekből álló dolgos brigád segédletével nekilátott a majdani öntözőrendszer csöveinek lefektetéséhez. Hosszasan tanulmányozva a különböző növényeket, beültette évelőkkel, folyton zöldellőkkel, egynyáriakkal, díszbokrokkal és különleges fákkal, hogy az év minden szakában legyen szín a kertben.

A zöldre festett ablakok előtt halad el a kismarosi kisvasút. A gőzmozdony pöfékelése, füttye még inkább meséssé teszi a kertek kertjét.

kedves terasz

A patakra panorámás lakóterasz az év minden szakaszában kerti partik, társasági események kedvelt színtere. A kovácsoltvas étkezőgarnitúra és a csíkos napellenző mediterrán hangulatot teremt.

kerti konyha

A terasz egy védett sarkába került harmadik generációs kerti grillsütővel egész nyáron kiválható a benti tűzhely. Egészséges grillételek készülnek a kreatív házigazda keze nyomán.

télikerti idill

Az ablakon át egy tizennégyéves platánfában gyönyörködhetünk – épp egyidős a család egyik ifjú tagjával. Az üvegtetőn át délelőtt a napsugárban fürdő faleveleket, este a csillagos égboltot kémlelhetjük.

az eresz alatt

Az ereszcsatornák közelségében megannyi csilingelőre, madáretetőre bukkanunk. Színes kandeláberek, kókuszodúk gondoskodnak a kellemes látványról és a madárkákról.

A bazaltkőkerítés mentén terülő és álló tuják sokasága adja meg a terület fókuszpontját, míg a gyöngyvirágok apró fehér gyöngyökként díszelegnek kora tavasszal. A tiszafák és borbolyák egész évben hirdetik időtlenségüket.

A kert teraszos kialakításával a Morgó-patak szeszélyes pillanatainak kivédésére törekedtek, így áradás esetén is biztonságban van a birtok.

Tippek, ötletek

A kert a patak közelségének köszönhetően páradús közegben „lélegzik”, leginkább a korai órákban érik a fénysugarak, a délután közeledtével kellemesen szórt fényt kap. Az erdei talaj makrancossága végett a többszörösen átforgatott földbe méregzöld, árnyéktűrő gyepszőnyeget nevelő pázsitmagot vetettek.
Az üvegházban a fagyra érzékeny növények kapnak otthont a téli időszakban, a jótékony hatású klímáról sok-sok fény gondoskodik.
"Az üvegház és a tavacska a szívem csücskei"

A romantikus hangulatot fokozza az üvegházat körbeölelő sásliliomoktól, nádtól vadított tavacska. Az aranyhalak éppúgy jól érzik itt magukat, akár az erdei sikló. A tó és a kert vízellátását a szomszédos patak biztosítja egy kútgyűrűs szivattyú segédletével.

Jól megfér egymással a buja páfrány és az erdei pajzsika, békés szimbiózisban élnek a kecskerágók, magyalok és vadrózsák. Az örökzöld madárbirs, babér és bangita a halványtól a méregzöldig minden színét megmutatja.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.