Mint a mesében

Mint a mesében

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A volt üdülőtelep mára egy négyfős, dunai panorámás családi birtok színhelye, amelynek valódi pompáját a területet körülölelő ősfás kert adja meg. A sokat sejtető, kíváncsi tekinteteket vonzó kapu és a kert végtelennek tűnő macskaköves útja mintha egy mesebeli világba invitálná a látogatót.

 

04

 

Az egykori üdülőtelep új tulajdonosa néhány évvel ezelőtt azzal bízta meg Kuhn Andrást és feleségét, Méhes Andreát – tájépítész-építész párost –, hogy dolgozzák ki a nem éppen szokványos paraméterekkel rendelkező terület koncepcióját, és vele a kert tervét. Kuhn Andrást és édesapját már régóta ismeri a család barátja, az elmúlt tizenöt évben ez már a sokadik közös munkájuk, így, a bizalomnak köszönhetően, a tájépítész szabad kezet kapott.

Az impozáns kovácsoltvas kapu Zsezserán József munkája, amely nem érvényesült volna kellőképpen, ha a telekhatárra kerül. Ezért is pattant ki a tervezők fejéből az ötlet: megnövelik a kapu előtti területet, ami optikailag tágasabbá teszi a „közteret”. Így a kapu elé egy kisebb díszliget került, amely tavasszal valódi színfolt az utcában. A telekből lecsípett kis előkert sem hiányzik a kertből; hely volt elég, a kapu túloldalán gyönyörű kert látszik.

A tervezés folyamatába éppúgy beletartozik a ház kerten belüli pontos helyének meghatározása, mint a terület optimális szintezése, vagy a magassági pontok meghatározása. Itt fontos szerepet kapott a dunai kilátás és a hátsó terep összehangolása. Komoly tervezést igényelt a garázs és a forduló helyének kialakítása, hisz ez a terület egy emelettel, azaz két és fél-három méterrel lejjebb fekszik, mint a korábbi terep. A fennmaradt földmennyiség egy kreált domboldal táptalajává vált, amelynek tervezett íve a legtermészetesebben vezet a garázs tetején fekvő veteményeskerthez.

Nagy részben az eredeti növényzet, az ősfenyő, a hársfa, az erdei fenyő, a tuják egy része, a juharfa megőrzése eredményezi a húsz-harminc éves, beállt kert érzetét. Úgy él itt együtt az ősfa a fiatal, alig néhány éves növényekkel, mintha csak a természet ceruzája rajzolta volna a tájat.

A tulajdonosok kérése nyomán a tervezők arra törekedtek, hogy délies-mediterrán hangulatot árasszon a kert. Így a garázs mellé épített domboldalra olyan déli, meleg érzést adó szárazságimitáló növényeket ültettek, mint például az óriás jukka, apró és óriás varjúhájak, borókák, vagy a liget szépe. A sziklák tövében pont az ellenkező hatásra törekedtek, így ide vízkedvelő, vízimitátor növényeket ültettek: tűzliliomokat, sást, bőrlevelet.

A kert Pintér Andrásnak, az Irritol öntözőrendszer tervezőjének is nagy kihívás volt. A feladat nehézségét elsősorban a kert nem mindennapi méretei jelentették, valamint a terep. Ahogy haladunk a kaputól  a házig, az egész gyepfelületet látni, és mivel az út és a ház egy völgyben fekszik, a legkisebb öntözési probléma is nyomban szemet szúrna. A kert adottságaiból adódóan az öntözőrendszer struktúrája is két külön egységre osztható: a kert alsó és felső részére. A dunai panorámára nyitott, alsó részen a helyben feltörő forrásvizet használják öntözésre. A vizet beépített ciszternába gyűjtik, a felső részen pedig fúrt kútból nyerik. Az öntözőrendszert 28 zónából oldották meg, a kert hat különböző pontjára kerültek vezérlési pontok.

A folyóparti pihenő pontosan tíz centiméterrel került a maximális árvízszint fölé, de az alsó gyepszintet így is minden évben elönti a Duna. Az építkezés folyamán, amikor a támfalakat építették, egy természetes forrásra bukkantak, amely jelentős vízmennyiséggel bír; az északi hegyekből érkezik a Dunába. Ez a jelenség Dunakeszire általánosan jellemző. A támfal mögött összegyűjtött vizet öntözésre és a kert díszítésére használják. A tájépítész ötlete volt annak a vályúrendszernek a kialakítása, amely a kert alsó részének látványos és esztétikus eleme, illetve újabb növények szerepeltetését is lehetővé teszi. A levendulamező alatt elrejtett tartály tárolja a természetes forrásból érkező vizet, ahonnan az öntözés is történik. A tartály túlfolyója vezet a három vízjátékhoz, amelynek kicsurgásainál olyan mocsári növények élhetnek, mint az írisz, a gólyahír, vagy a pénzlevelű lizinka.

A kert a tulajdonosok szívügye és büszkesége, a veteményeskert gondozása végképp a család privilégiuma. Ideális helye a kert azon pontja, amely a legnaposabb. Ezért is nő a napkollektor mellett a paprika, paradicsom, karalábé, málna és a fűszernövények, amelyek a bejárati útról nem látszanak, csupán takaró díszcserjesorral találkozunk. Speciális öntözőrendszer működik itt: az automatikus vezérlés felülbírálható, így egyenként szabályozható az ágyásokat érő vízmennyiség.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.