Született kertész

Született kertész

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Arányérzék, növényismeret, szépérzék…, nem merném fölvenni a tulajdonos hölggyel a versenyt – avat be a példásan gondozott balatoni kert titkaiba a kivitelező, Fülöp Dániel. Tanítani lehetne a háziasszony növényszeretetét, minden egyes apró virágot megbecsül a kertben (százszámra van belőlük), csodálatosan képes összevariálni őket, keze alatt folyamatosan alakul a kert.

 

02

 

a kert

A 3800 négyzetméteres kert Bruckner Attila tervei alapján 2008-ban készült el, párhuzamosan az Epres Róbert jegyezte gyönyörű, a Balaton-felvidék jellegzetes stílusjegyeit magán viselő házzal. A kert egykori építőire ma már csak a gyepápolás tartozik, a többi, a rengeteg apró kézimunka a tulajdonos házaspár hölgy tagjáé. Az agyagos talaj a kertészeknek nem igazán ideális, de a növények szeretik. Mint minden kert, az évek alatt ez is sokat változott: a tojás alakú, szimmetrikus kontúrba ívesen futó gömbmeggyfasort (csapleszmeggyet) álmodott a házias?- szony, alatta minden évszakban más-más díszlő virággal. A gömbmeggyfa kitűnő választás, hiszen erős ágrendszere megtartja a formát, gyümölcse dekoratív (és ehető is), és a kilátást sem veszi el a Balatontól.

rézsű, fák, virágok, bokrok

A hatalmas kert megannyi szép részletből áll össze. Harmadik rügyfakadásukat élik a növények, ennyi idő kell is a tökéletes eredményhez. A ház alatti rézsűben kúszó kecskerágó, madárbirs, törpelonc, hostafélék, kúszófenyő, lisztes zsálya, hamvaska, cserjés pimpó, menyecskeszem, nyuszifül, fürtös Salamon pecsétje, féltörpe terülő boróka, japán kövérke, tarka levelű metlé

ng, talajtakaró rózsa, bőrlevél, törpeszegfű, puszpáng díszlik, egy-egy japán juharral és mályvabokorral. Ahogy a kivitelező felhívta rá a figyel

memet, a szépérzék és a szorgos kezek csodás harmóniát varázsolnak egy-egy növény-összeültetésből. Olyan szerteágazó itt a növényflóra, hogy számba venni is lehetetlen. A kék és fehér hólyagvirág a rézsű szélén, a kék zsálya, a margaréták a kúszó tuják fölé magasodva, a már aprólékos munkával vis?- szavágott levendulatövek, azután a sokfajta fa: csüngőeperfa, selyemakác, korallberkenye, kőrisfa, szivarfa… mind-mind remekül elhelyezve hol szoliternövényként, hol csoportosan.

A Balaton e vidékén rendkívül ritka az eső, kevesebb is hullik belőle, mint másutt, ráadásul mindig fúj a szél. Így, különösen kánikula idején, pótolni kell a locsolóvizet, persze csak módjával, mert a terület óriási. Többek között ez is meghatározta, hogy milyen növényeket telepítünk a kertbe, hiszen ha nem érzik jól magukat, nem is fejlodnek szépen. 

kerti utak

Hosszú évekig hálásak leszünk annak, ha átgondoljuk, hol fussanak a kerti utak, és figyelünk a helyes arányra. Ez a kert ebben is példaértékű: kocsival is föl lehet hajtani a házhoz, de a tojásforma másik oldalán gyalogosan is közlekedhetünk, s a gömbcseresznyés ív is e célt szolgálja. A kerítés, a terasz támfala és oszlopai, a kert centrumában található sziklakert íves ülőkéje mind-mind a helyi vörös kőből készült. Az utak burkolata Semmelrock kő, a rézsű alatti (mindig íves vonalú) utacskát fehér mosott kő borítja.

A terület valamikor szőlő volt, egy kis présházzal a lejtő alján. A felújítás során ezt a pincehangulatot szerették volna visszahozni a lugassal, kőfallal, sütőrésszel, és persze a megunhatatlan sok virággal.

A ház előtt egy kiszáradt sárgabarackfa vonzza magára a tekintetet. Nem élte túl az építkezés viszontagságait, de még holtában is gyönyörű: vadszőlős ágai drámaian nyújtózkodnak az ég felé.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.