Támfalak, emelt ágyások

Támfalak, emelt ágyások

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mennyivel érdekesebb lehet a kert, ha több szintes, ha a zöldségek szüreteléséhez nem kell görnyedni, csak odaállni a támfal elé! Játsszunk hát a terekkel, emeljünk ki, tegyünk hangsúlyossá növényeket, ágyásokat, süllyesszünk le kerti pihenőt, grillteraszt, esetleg egy kerti zuhanyozót. Gyakorlati tudnivalókkal segítünk a támfalakról és az emelt, illetve süllyesztett ágyásokról.

 

05

 

Ha lejtős, szintbeli eltérésekkel tagolt kertre gondolunk, azonnal magunk elé képzelünk támfalakat, amik a szintkülönbségeket áthidalják. Ebben az esetben a cél a magasabban nyugvó talaj megtartása rézsű alkalmazása nélkül. Támfallal még erősen lejtős talajfelszín mellett is kialakíthatunk vízszintes, vízszinteshez közeli szinteket, ha azoknak a számát, magasságát jól választjuk meg. A támfal sok más kerti alkalmazásnak a segédeszköze, nélküle elképzelhetetlen a mai korszerű kert.
A bonyolultan strukturált kertekben sok az épített elem, itt térben, magasságban és kiterjedésben egyaránt változatos, jól elhatárolt, vagy éppen kertépítészetileg összekapcsolt alkalmazásokat vonultatunk fel. Az ilyen kertekben mindig megjelennek a támfalak, és többnyire sokszínűen. Nyilvánvaló cél – mint minden kertépítészeti alkotás esetében – a harmónia megteremtése, a lényeges pontok kiemelése, a kevésbé látványos elemek vagy terek háttérbe szorítása. Mindehhez kiváló lehetőséget és eszközt ad kezünkbe a támfal.
A már említett nagy szintkülönbség kiküszöbölése mellett a megoldhatatlannak tűnő vízelvezetésre is megoldás a támfal, és akkor is, ha kevés a kihasználható tér. Igen, vannak kötelező alkalmazások, elkerülhetetlen körülmények, de legyünk nyitottak és alkotó kedvűek: nyugodtan használjuk esztétikai célzattal  a támfalat. Segítségével teremthetünk szinteket mesterségesen is, megemelhetünk, vagy besüllyeszthetünk növényágyásokat, kerti pihenőtereket, utakat és még sorolhatnánk, mert kifogyhatatlan a támfal alkalmazásának a lehetősége.

A magasságban elhatárolt ágyásokkal mindig hangsúlyozni szeretnénk valamit, illetve elhatárolásra törekszünk. Esztétikus hangsúlyt adhatunk növényeknek, szép kerti tárgyaknak, alkotásoknak. Lehet ez egy különlegesen szép növénycsoport, rózsaágyás, extra tulajdonságokkal rendelkező növény, mint egy alakfa, de lehet szobor vagy egyéb alkotás is. Az a fontos, hogy amit így kívánunk transzparenssé tenni, az minden kívánalomnak megfeleljen. Nem lehetünk elnézőek, a cél a tökéletesség, hiszen központi szereppel ruháztuk fel a kert e részletét.
Ahhoz, hogy szintben elválasszunk valamit, támfalra van szükség. A támfal az alapja a növényágyaknak, amelyek a látványelem szerepét ugyanúgy megkaphatják, mint ahogyan összekapcsolhatják például a lépcső két oldala melletti, magasabban fekvő gyepes területet a terasszal.
Mi lenne, ha a kerti pihenőt a sütögetővel úgy kombinálnánk, hogy egy méterrel a szint alá süllyesztenénk? Termeljük ki a földet, alakítsunk ki lépcsőt és ülőfelületet úgy, hogy a háttámlát a gödör fala adja. Ugye izgalmas? Meghitt, családias hangulatot adtunk pihenőnknek, és még maradt egy jó adag föld is, emelt évelő ágy kialakításához.
Bevallom, a kiemelt ágyásra a kedvenc felhasználási területem a haszonkert. A zöldségeinknek készíthetünk emelt ágyást. Az ágyás magassága megkönnyíti a gondozást, biztosítja a kitűnő vízelvezetést, és a termőföld feltöltésekor a növények igényeihez igazíthatjuk annak minőségét. Az ágyások közötti területet burkolhatjuk, így lehetővé téve a mindenkori ápolást, szüretelést. Felszabadító érzés leülni az ágyás szélére, és csemegézni a saját termesztésű zöldségből, gyümölcsből.

 

   Tizenöt éves tervezői és kivitelezői gyakorlattal a hátam mögött igyekeztem megcsillantani a támfalak és emelet ágyások kertépítészetben rejlő sokszínűségét. Bizsergető érzés a papírra vetett kertet megvalósítani, jóleső érzés látni a tulajdonos elégedett mosolyát, és fogadni megállapítását: „ez jobb lett, mint gondoltam”. Ezért dolgozom, és keresek újabb kihívásokat. 07
Szabó Levente
kertépítő


Az emelt és süllyesztett ágyások mindig támfallal határoltak, hiszen a szintbeli elválasztáshoz minden esetben szükség van legalább egyoldali támfal építésére.

Milyen anyagból legyen?

Ezen a ponton ugyancsak összekapcsolódik a támfal és az emelt ágyás, tehát az alkalmazott anyag és technológia is. Fontos, hogy a funkciónak megfelelő anyagból dolgozzunk. De hogyan is fest ez a gyakorlatban?
Beton A támfal játszhat statikai szerepet. Ha nagy mennyiségű földet kell megtartania, az különösen pontos tervezést és kivitelezést igényel. A súlytámfalak bevágások megtámasztására használatosak, vagyis amikor a rézsűben egy függőleges falat vágunk. A fal további elmozdulásának, lemosódásának elkerülésére betonból épített támfalak készülnek, általában mély alapozással, jellemzően egy méternél magasabbra építve.
 Ahol nincsen ilyen szintű statikai elvárás, alkalmazhatunk követ kötőanyagba rakva, vagy akár szárazon felépítve. A kőtámfalépítés mindkét fajtája igazi kertépítő munka! Nem elég ugyanis technológiailag precízen eljárni, a szép kivitelezésen is nagy a hangsúly, hogy ne „csak” egy támfalat építsünk. Jó minőségű, tartós fagyálló követ válasszunk a munkához, és alkalmazkodjunk a ház, a kert stílusához, az ott alkalmazott anyagokhoz.
Gabion A gabion támfal már rég ismert az iparitámfal-építésben, azonban manapság terjed a magánkertekben is. A gabion támfal alapja az előre legyártott horganyzott acél hálóból összeállított hasáb. Ezeket kell feltölteni, ami lehet terméskő, de kavics vagy fahasáb is.
Fa A klasszikus támfal építési anyaga a fa. A fa rengeteg lehetőséget ad, mert könnyen alakítható, formálható, gazdag megjelenési formája van. Használhatjuk gerendaként, vízszintesen, függőlegesen, az oszlopok közé kerülhet deszkaborítás vagy vesszőfonat… A földdel érintkező fa sokkal gyorsabban korhad, ezért impregnáljuk, illetve használjunk előre impregnált (telített) fát, de legjobb, ha olyan fafajtát választunk, ami a legtovább ellenáll az időjárás viszontagságainak, mint például a vörösfenyő.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.