Városi lebegés

Városi lebegés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nem látnoki képességüknek, inkább elhivatottságuknak tudják be, hogy a kopár hegyoldalban, egy csupasz földdarabban, de még egy sittkupac közepén is meglátják azt, amit más nem: a kertet. Maros Krisztián és társa, Bilisics Attila kertészmérnököké idén a Magyar Kertépítő Verseny abszolút győzelme, valamint a Hortus Hungaricus Nagydíj. A harminc négyzetméteren megkomponált „Városi lebegés” egy kortárs kert képét mutatja.

 

01

 

Sokszor, sok élethelyzetben hallani, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de mi történik, ha a kert nyelvére kell lefordítani e megállapítást? Idén erre keresték a választ a kertépítő szakemberek, kertészmérnökök a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (­MAKEOSZ) által meghirdetett verseny pályázati felhívása szerint.
„Csak igen keskeny mezsgye választja el egymástól a kellemesen merész és a magamutogató, disszonáns kertet” – vallja Maros Krisztián, a Prime-Garden Bt. kertészmérnök-ügyvezetője. Ezért, bár ragaszkodnak a stílusos, olykor meghökkentő megoldásokhoz, ha egy kertet terveznek, a harmóniához legalább annyira. A cél, hogy a kert együtt éljen az emberrel, zöld szobává váljon, ahol jó üldögélni, pihenni, jó barátokat fogadni, és amit jó gondozni. Az év kertjének tervei is ezen gondolatmenet mentén fogantak.
Az ellentétek és vonzások alapját két szint megteremtésével alapozták meg. Alul egy árnyékos, tiszta és szögletes vonalakból építkező kertrészt, a felső szinten egy könnyed, gazdag növénybeültetésű napozóteraszt teremtettek. Köztük faszerkezetre épített acéllépcsőkön tehetjük meg utat. A kis kertek nagy „fegyvere” a térjáték, amit süllyesztett és kiemelt részekkel nagyszerűen megoldhatunk. A kellemes ücsörgés helyszínét csiszolt mészkőlapokból épített padok, dobobók adják, amelynek egyik támfala egyben a kerti tó határát is kijelöli. A merevséget árnyékkedvelő évelők – árnyékliliomok, páfrányok, tűzesők, gólyaorr – beültetésével és egy hatalmas pókhálót formázó függőágy felfüggesztésével oldották. Az ágyon átlátni, így olyan érzésünk lehet, mintha lebegnénk, miközben pompás rálátásunk nyílik a vízinövények között úszkáló halakra. A két teret vízfüggöny választja el egymástól, ami még meghittebbé teszi a víz fölötti pihenőrészt. A kert másik kellemes látványossága a modern térplasztika. A „gömbölyded” szobornak ugyancsak a szögletesség feloldása jutott feladatul.
Az erdei aljnövényzetre jellemző, változatos levélformájukkal és színűkkel díszítő növényeket az emeleten felváltják a vidám egynyári és évelő virágok. Itt a vonalvezetés sokkal oldottabb, íves, játékos formák uralkodnak. A tervező egy-egy nagyméretű fát ültetett a két sarokba, amelyek élő kapcsolatot teremtenek az alsó és felső szinttel.

Út a kreatív kerthez

Több eszközünk is lehet arra, hogy a kertet izgalmasabbá, látványosabbá tegyük. Itt van mindjárt a a víz, amely megunhatatlan, különleges élményt ígér, méltán kedveljük. Ha a vízi növényekkel benépesített kerti tóban vízfüggöny omlik alá, a víz keltette hangélményben is részünk lehet.
Ha dimbes-dombos terepen alakítjuk ki a kertünket, akkor nem csak szép, de kívánatos is az emelt, illetve süllyesztett ágyások, a támfalak és lépcsők kialakítása, ugyanakkor a szintkülönbségekkel bátran játszhatunk sík terepen is. A süllyesztéssel azonban meg kell oldani a vízelvezetést, és célszerű olyan burkolatot választani, ami elvezeti a vizet. Itt díszkavicsot, palás követ használtak.
Érthető, hogy egy kicsi kert esetében mindig nehezebb a látványt és funkciót kellő módon összekapcsolni, különösen akkor, ha az élő felületet a lehető legnagyobb területre képzeljük, és  nem akarjuk leburkolni, ülőhelyekkel telezsúfolni a kertet. Ezt kiválthatjuk, ha egy szinttel feljebb „lépünk”, és függőágyat feszítünk ki, amely egyben egy újabb dimenziót teremt.

„Kerti építmények alapanyagául a fát és a követ szokás használni. A legtöbben el sem tudják képzelni, hogy a fém megjelenése mit adhat hozzá egy kert látványához” - mondja Maros Krisztián. Egy kiállítás, verseny arra is jó alkalom, hogy új megoldásokat, anyaghasználatot mutassunk be a nagyközönségnek. Ezért is használtuk ezt a sokoldalú, díszítő, a természettel szép kontrasztot adó anyagot a?lépcsőfokokhoz, és készítettünk formabontó ágyásokat és íves ágyásszegélyt a?tetőkert kialakítása során.

Kertet a magasba!

A tetőkert itthon is egyre népszerűbb módja annak, hogy amit az építészet elvesz a természettől, azt a magasban visszaadjuk. Ahhoz azonban, hogy jól „működjön” a kert a tetőn, néhány szabályt maradéktalanul be kell tartani. A laikus számára is felvetők a vízelvezetés, vízszigetelés kérdése, amely valóban sarkalatos pont a tervezés során. Már a növényválasztásnál is figyelni illik erre, hiszen a növények, fák nőnek, gyökerük terebélyesedik, ami veszélyeztetheti a vízzárást, így gyökérálló szigetelésről kell gondoskodni. Ez megakadályozza, hogy a talaj, valamint a víz szivárogva rongálja az épület szerkezetét. Erre kerül a drén réteg (vízáteresztő réteg, például kavics), fölé geotextília, így nem veszélyezteti pangó víz a növények gyökerét. Ha a tetőn faburkolatot kapnak az ágyások, illetve maga a szerkezet, a fa belső felét tanácsos műanyag védőburkolattal óvni az ültetőközegtől és vele együtt a víztől.
Extenzív és intenzív zöldtetőt különböztet meg a terminológia. Előbbi nem igényel különösebb fenntartást, főleg varjúháj kerül ezen tetőkre. Nem oly látványos, mint az intenzív „társa”, de kitűnő hőszigetelő, zajcsökkentő, és ha gyenge a födém, akkor is extenzív zöldtető a megoldás, mivel tíz centiméter ültetőközeg is elegendő a növények cseperedéséhez. Ha cserjéket, fákat képzeltünk el a magasban, akkor az intenzív zöldtető szabálya szerint vastagabb ültetőközeget szükséges kialakítani. Döntsünk bármelyik típus mellett, nem csupán egy szép zöld felületünk lehet, de ökológiai tudatosságunkat is hirdethetjük.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.