6+1 tipp a kert szerelmeseinek

6+1 tipp a kert szerelmeseinek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A nagy, művelt kertészek mindig Angliával példálóznak. Nem véletlenül: évszázados kertkultúrájuk van, és ma is divat a londoni külvárosban, hogy a sövényt maguk ültetik. Itthon sokan meglepődnek, hogy a kert drága dolog. Mintha egy újabb éhes száj költözne a lakásba. Ha azonban elfelejtünk ezzel számolni, az építkezés vagy házfelújítás végére könnyen kopott maradhat a kert. Hogyan lehet mégis felvirágoztatni a kinti birodalmat? Van néhány tanácsunk, amelyek túlmutatnak a szomszéd virágsarjának elkérésénél.

05

 

1. A fű kötelező, de mitől szép

Legtöbbünk ragaszkodik hozzá, hogy az üres térrészeknek üdezöldnek kell lenniük. Kérdés, hogy van-e értelme a tökéletest megalkotni? S ha én szeretem nézni az árvacsalán lila foltját? Vagy ahogy a kölyök szerencsehozó lóherét gyűjt? Akár így, akár úgy, a gyep is megkívánja az odafigyelést – különösen csírázáskor. Gondosan válasszunk fűmagot – kutyusnál, gyereknél jobb, ha sportpályára valót, így nem tapossák ki. Ha nem szeretnénk kis virágokat, még magvetés előtt, majd évente kétszikű gyomirtást kell végezni. Ha lepaktálunk a közeli lovardával, és az ott kapott trágyát a fű alá keverjük, kiváló táptalaj válik belőle. Időről időre műtrágyát is szívesen fogad a gyep. Aranyszabály: árnyékban nem nő szép fű, oda gyeppótlókat (borostyánt, meténget) ültessünk.

2. Szintek és játékok a kertben

Szakembereket is meg tud lepni, mennyivel játékosabb a kert, ha a magassága is változik. Izgalmas kihívás a dimbes-dombos kertet minimális földmunkával érdekessé tenni. Egy domb kiemelhet amúgy is kiemelkedő pontokat, sziklakert alapjául vagy pihenőfelületként szolgálhat. A kert stílusától függően lehet természetes lejtés vagy alakítható támfal is. Utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy nagy magasságkülönbségnél lényegesen nagyobb a hasznos terület is, a teret pedig tágítja. Hogy hogyan jutunk egyik szintről a másikra? A lépcső az egyik legfőbb irányítóelem – anyaghasználata és irányultsága ezért komoly elgondolást kell takarjon. A lépegetőkövek játékossá teszik a kertet, lassítják a látogatót.

3. Kerti burkolatok

Alapszabály: a burkolt felület mindig olcsóbb, mint a növénnyel fedett. No nem arról van szó, hogy le kell betonozni a kertet. Rengeteg ötlet rejlik ezekben az élettelen anyagokban. Ízléses kőszórással, kövekkel és néhány gondosan választott növénnyel akár japánkert is kialakítható. A legmeghökkentőbb formákat éppen ilyen anyaghasználattal lehet elérni. Lehet kőzúzalék vagy mulcs, terméskő, de akár bontott tégla is. A térkövek színe és formája tart a végtelenhez. A burkolt, de nyílt terület egyszerre tartozik a házhoz és a kerthez. Figyeljünk hát oda, hogy valóban átmenetet jelentsen kint és bent között. Ez pedig a stílusra, színre egyaránt vonatkozik.

4. Telekfekvés+növény

Mielőtt növényeket telepítenénk, sétáljunk körbe a lakónegyedünkben, és kiránduljunk a település körül! Ekkor tudjuk megfigyelni, mely fajok élnek meg itt, legyen szó akár kultúrfajokról, akár vadnövényekről. Ha ezek fajtáit keressük az árudában, nem vallhatunk kudarcot. A szimpatikus növények igényeit is derítsük ki. Van ugyan valamennyi tűrésük, ránevelni azonban nem lehet őket más éghajlatra. Minden tervlapon megjelenik az északjel, nem véletlenül: fontos tudni, mely terület mikor borul árnyékba. A kert felépítését is ez alapján szerkesszük össze. A mi pihenőhelyünk és a növény „lakhelye” egyaránt függ a napos óráktól, a nap erejétől. A szél- és a talajviszonyok szintén esszenciálisak a növényválasztásban. Akár félsivatagi körülmények is lehetnek egy déli, lejtős, kavicsos-homokos telek háztól távolabbi részén.

5. Téralakítás kiskertben

„Mit tehetek, ha egyszer kicsi a kertem?” Sokszor hallani a kérdést, most megválaszoljuk. Képzeljük el, hogy megalkotjuk a leghosszabb labirintust a saját kertünkben. Minden előfordulhat benne – épp csak egyenes vonalak nem. A határoló fal nem más, mint a növény, ami benne van. Mi tehát, ami zár? A lombcsíktól kezdve az áthatolhatatlan sövényig minden képes rá. Ne feledkezzünk meg az áttörtségről: téli-nyári lombtömeg, törzsek vagy leveles hajtások más átlátást engednek. Egy biztos: jó eltévedni a saját kiskertünkben. Ha házunk szép tájra néz, ne zárjuk ki a látványt! Egy-egy fával körbefoglalva a tájat a telek részének érezzük, s mi lehetne nagyobb egy hegységnyi kertnél?

6. Öntözőrendszer

Hát igen, az öntözéstechnika sem a legolcsóbb. Valóban, de számoljunk egy kicsit: mennyi is a vízszámla, amikor a délutáni órákban, felét elpárologtatva, órákig tartjuk a locsolócsövet? Mennyi hasznosat tehetnénk addig… S mi lesz a nyaralás idején? Az öntözőrendszert egyszer kifizetjük, és jó eséllyel szolgál, takarékosabb vízhasználattal. Különösen, ha csepegtetőrendszert alkalmazunk. Irányítottan, minimális vízhasználattal tartja nedvesen a földet. Persze választhatjuk az egyszerűbb megoldást: olyan növényeket válogatunk, amelyeket nem kell locsolni. Ennek legfőbb alapja, hogy tisztában kell lennünk a faj igényeivel és a kertrész tulajdonságaival. A természetben errefelé növő fajok bizonyára nem kívánnak több vizet, mint amennyi eső leesik. Még így is vannak speciális területek, amelyeknél szükség lesz öntözésre. A sziklakert és a gyep nem tárol vizet.

+1. Víz a kertben

Az egyik legjátékosabb elem a kertben a víz. Tünemény a csobbanás, hullámok, csillanás, fröccsenés. És a hang, amely muzsikál, mindig mást mesél, megnyugtat és táncol a fülben. A kerti tó vagy csobogó sugározza a pozitív érzéseket. Rengeteg tervezési játék lehet benne: hogyan oldja a szögletes formák és holt anyagok ridegségét, milyen felületen fut végig, hogyan változnak a környező nedves felületek. A legkisebb a csobogó, amely néhány kő közül tör elő, s görög alá. Akár egész jelenet berendezhető a víz körül. Ne féljünk hazahurcolni Duna parti göcsörtös uszadékfát és vad növényeket! Kerti tónál is vannak fogások: vízimitátor növényekkel (nagy levelű, üdezöld lágyszárúak) helyettesíthetjük a valódi vízparti társulást. Itt is megbújhatnak vad növények vagy talált kövek. Nincs annál hangulatosabb, mint amikor a házigazda jókat mesél a tó kavicsainak, aranyhalainak történetéről.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}