Sétáljunk a japánkertben

Sétáljunk a japánkertben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kelet zöld „csókja”, a japánkert egyre több kertbarátot ébreszt fel álmából. Ráébredünk, hogy ha japánkertünk van, akkor a természet kifejező erejével jeleníthetjük meg azokat az értékeket, amelyek fontosak az életben: egy szikla vagy kő elhunyt szeretteink tiszteletének a jele, a víz az életünket, míg a növények a mulandóságot szimbolizálják. A tökéletes természet leképezése a maga „tökéletlenségével”. Kísérjen el sétánkon Boczonádi Imrével, a PázsitCentrum Kft. kertépítőjével!

 

02

 

Kötelező elemek

Ha japánkert készül, akkor a tradicionális kertek alapjait vetíti rá a kertépítő a mai értékekre. Az alapvető tradíciók, mint például a család szimbolizálása, ma is a legfontosabb alapját képezik a kertnek.

Kötelező elemek, és amit jelképeznek: a növények a mulandóságot, a sziklák az örökkévalóságot, a víz az életet. A vízszintes terület stabilitást, a dombok, sziklák, vízesések mozgást, energiát adnak a kertnek és tulajdonosának.

Szóljunk a bambuszról is! A pázsitfűfélék családjába tartozó növényről kevesen tudják, hogy örökzöld. Tavasszal „frissíti fel” a lombját, amikor is egyszerre csodálhatjuk rajta a zöld, a sárga és az új levelek szépségét. Szára a növény élete során folyamatosan erősödik, egyre szilárdabbá válik. A megtisztított bambuszszárakból építkeznek is a japánkertben: kerítés, növénytámaszték, vízi látványelemek (shishi odoshi) és a teakert kapuja is ebből készülhet. A megfelelő faj vagy fajta kiválasztásához kérjük szakértő segítségét

Kőbe zárt szabályok

A japánkertben a kő a legfontosabb elem. A kő adja a kert vázát, amely csakis kemény, rendíthetetlen lehet. A bazalt, andezit, gránit jó választás, de például a nálunk kedvelt, puha mészkő szóba sem jöhet.

A kövek elrendezése egyfajta művészet. Az egyik legfontosabb szikla vagy kő a „haiseki”, a tisztelet köve, amit az elhunyt szeretteink emlékére állítunk a kert központi helyére. Erre a kőre összpontosul mindig a tekintetünk. A kövek értékét növeli, ha részlegesen vagy teljesen moha is fedi őket.
Az ösvénykialakítások sem a véletlen művei. A tipegőkövek (tobi-ishi), a gyakran öt vagy hét, csoportokban álló lapos kövek okos elhelyezésével befolyásolják a lépések tempóját, amikor a vendég végigmegy a kerten. Jelentésük: mindig magabiztosan haladj előre, és tudd, hová lépsz! Míg a tipegőköves ösvény arra készteti a szemlélőt, hogy oda nézzen, ahová lép, és ezzel a szemet leveteti a kertről, addig az érdekes, vagy fontosabb részeknél már nem alkalmazzák, ott felemelhetjük tekintetünket az útról.
Az in és jo filozofikus ellentétpár szelleme – aminek kínai megfelelőjéről, a jinről és jangról már sokan hallottunk – a japánkertet is áthatja. Az ellentétek összjátékával a kert egyik alapvető célja valósul meg: energia keletkezik a kompozícióban.
A teaszertartás meghatározott szerepet tölt be a napi életben. Ezért is fontos a teakertek megfelelő kialakítása. Jellemző, hogy sűrű növényzettel takarják a szertartási szobát. Itt is több kötelező elem együttesen alkotja a kiskert szépségét.
A száraz tájnak nevezett kerttípus a híres templomkertek jellegzetes mintáján alapul. A tenger hullámait – az energiát – a gereblyézett alakzatokkal elevenítik meg, a hegyeket sziklákkal jelképezik. A fő látványosság itt is az Ősök tisztelete, amit egy nagy szikla szimbolizál.
A kiszáradt fa is a tanítás része: a tavon keresztül vezető ösvény végén a mohás fadarab betegséget vagy halált hoz. Azt jelenti, hogy életünkben (sétaút) több érdekes lehetőség is kínálkozik (shishi odoshi), de ezeket mérlegeljük, nehogy az veszélyt (kiszáradt fa) rejtsen. Az utat lezárjuk egy átkötözött kővel (sekimori ishi).

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.