Patakon innen és túl

Patakon innen és túl

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mindannyian harmóniára törekszünk. De kinek jut eszébe az, hogy a harmóniát ellentétekre építve teremtse meg? Szunyogh Zsófia kerttervezőnek, aki patakon innen és túl, észak és dél kontrasztjára tervezett kertet. És ha alaposabban megvizsgáljuk, már kevéssé egyértelmű, hogy ellentét áll fenn a skandináv táj és a mediterrán domboldal között. „Lábuknál” patak folyik, benne lépőkövek, amelyeken könnyed az átjárás egyik világból a másikba… Négy kertépítő cég összehangolt munkáját dicséri az idei Magyar Kertépítő Versenyre alkotott bemutatókert, amelynek harminc négyzetméterén bőven találni megvalósításra érdemes jó ötletet, szép megoldást.

 

06

 

így harmonikus, ami ellentétes

Nem csak a kerttervezők izgalmas játéka, de ha jobban belegondolunk, természetes is az égtájakra figyelemmel lenni, amikor kialakítjuk zöld életterünket.
Északra a szelet, a kevesebb napfényt kedvelő növények, míg a déli kertrészre a mediterrán világot megjelenítő buja zöldeket ültethetünk.
Közöttük kapcsolatot teremthet egy kis patak vagy tó, amely minden kertben az éltető elemet szimbolizálja. Kertépítő anyagokkal, a fával, mulccsal, kővel ugyancsak harmonizálhatjuk a kert ellentétes „pólusait”.

A fa mint dekorelem

Ha sötét kőzúzalékágyba nyírfadorongokat fektetünk le, és kerítés is készül a skandináv karakterű fából, akkor hasonló látványban lehet részünk nap mint nap, mint amit a kerttervező elképzelt. Különleges külleme talán kárpótol bennünket azért, hogy puha fáról lévén szó, hosszú évekig biztosan nem bírja a nyírfa, mert elrohad. Nem megoldás a telítés sem, mert az megváltoztathatja a fa színét, pontosan azt, ami egyedivé teszi. Komoly ágyazóréteget nem igényel a kerti út, ha „normál” terhelésnek tesszük ki, vagyis nem kell állnia gépkocsiforgalmat. Mivel hengeres fákat nem lehet tökéletesen egymáshoz illeszteni, a nyírfa kérgét díszítő sötét foltokra rímelő kőzúzalékkal tölthetjük ki a réseket. A színek ellentéte tetszetős kontrasztot teremt. Ha a fáról, mint dekorelemről beszélünk, a szakember kiemeli a mulcsot is: nem csupán esztétikai örömforrás, de megfelelő, 8 centiméteres vastagságban terítve, gátolja a gyomosodást. Ha nagyon alaposak akarunk lenni, geotextíliát teríthetünk a mulcs alá. Mint minden természetes anyag, a mulcs sem örökkévaló, időről időre pótolni kell, mert elbomlik.

Hogyan használjuk a követ?

A kövek – a sziklatömbtől az apró dekorkavicsig – változatos formavilággal segítik a kertkedvelőket. Elmondható, hogy akkor a legszebb a kert összhatása, ha nem használunk sokféle anyagot, inkább arra törekszünk, ha már alkalmaztunk például követ egy ágyás borításához, akkor a kert több részén is feltűnjön ugyanez az anyag. Ha a természetes hatást szeretnénk erősíteni, például egy patakmeder kialakításánál, akkor gömbölyded, „vízkoptatta” kavicsot szerezzünk be, és itt-ott néhány nagyobb görgeteg kővel tegyük érdekessé. A kő a merev vonalairól ismert minimál stílusú házak kertjében is jól mutat. Dekorkavicsot egészen extrém színekben is kaphatunk. Léteznek kékes, zöldes, bordós árnyalatúak, amelyek kontrasztba állítva a növényekkel, absztrakt kerti „festménynek” is beillenek.  

A növényválasztásról

A mediterrán kert növényei: szőlő, olajfa, golgotavirág. Az északi oldal növényei: nyírfa, csarab, piros termésű fajdbogyó (bogyós kúszónövény), törpefenyő. E növények nem csupán az adott tájegységet képviselik, de az ellentétek vonzására is újabb példát szolgáltatnak. A skandináv oldal növényeinek kiválasztásánál elsősorban az esztétikai szempont dominált, míg a mediterrán oldalon a növények „hasznossága” is mérvadó volt, ezért ide a kert értékeit ízükkel, illatukkal is gazdagító gyümölcstermő, gyógy- és fűszernövényeket ültettek. A kerttervező szakember fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy egy kert attól lesz szép, tavasztól őszig dekoratív, ha az egyes növényfoltok egyszerre virágoznak, a fák, bokrok, virágok színes vesszőjükkel, bogyóikkal, termésükkel minden évszakban díszítenek. Sokan esnek abba a hibába, hogy a kerti tó vagy patak környezetébe vízinövényeket telepítenek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mesterséges miliőt hozunk létre, és plasztikusan fogalmazva, ahol elvágjuk a tófóliát, ott véget ér a vízi környezet is. Itt sietnek a segítségünkre a vízimitátor növények – sásliliomok, fűfélék –, amelyek a normál talajviszonyokat kedvelik, és a vízigényük sem magas, de habitusukkal a mocsári zöldekre emlékeztetnek.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.