Amit a sziklakertről tudni illik

Amit a sziklakertről tudni illik

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A sziklakert az egyik legkedveltebb kerti „építmények” egyike. Nem csoda, hiszen a természet teszi a dolgát: a kövek és a színes virágot bontó sziklakerti növények szépek. Tudjuk, hogy a szépség relatív fogalom, de vannak olyan szakmai alapok, amelyek túlnőnek az esztétikai megközelítésen. Mitől lesz valóban sziklakert egy sziklakert? Hogyan válogassunk és helyezzük el a köveket? Milyen növényeket telepítsünk ide? Most kiderül.

 

01

 

Típuskalauz

A sziklakert leggyakoribb típusa az úgynevezett „tüsszentett sziklakert”. Ez a típus szakmailag nem létezik, a valóságban azonban annál inkább. Ezzel a névvel illetjük szakmai berkekben azokat a sziklakertnek nevezett „csúnyaságokat“, amelyek úgy néznek ki, mintha a maximun 15-20 kilogrammos, de általában inkább csak kisebb köveket egy tévedésből arra járó óriás odatüsszentette volna. A picurka köveket véletlenszerűen szétszórva találjuk a sziklakert talajának felszínén, vagy a Kínai Nagy Faltól megihletetten girbe-gurba csíkokat raknak ki belőlük, mellőzve minden esztétikai szempontot. A gyakorlatban tíz „sziklakertből” hét-nyolc hasonlóval találkozunk, de remélhetőleg pár év múlva már csak mint a hazai kertkultúra kinőtt gyermekbetegségéről beszélünk róluk.

A mértani sziklakertben a természetesen szabályos, vagy faragott kövek szabályos vonalvezetésű kialakításai uralkodnak, mint például a szárazon rakott támfalak, -lépcsők, vagy a kőlapos utak.
A tájképi sziklakert lényege, hogy a lehető legtermészetesebben nézzen ki, mintha nem is emberi kéz műve lenne, hanem mindig is ott lett volna. Amikor a sziklák úgy néznek ki, mintha a hegyoldalból a szél és a víz eróziója által előtűnnének, sziklakibúvásos tájképi sziklakertről beszélünk. Amikor pedig a síkságba futó hegy lábát utánozzuk, ahol az alacsony növényeket már csak néhol töri meg egy-egy kibúvó szikla vagy földbe süllyesztett sziklatömb, szórványköves tájképi sziklakerttel van dolgunk.

A leggyakoribb hibák

Ha többféle helyről származó kőtípust használunk egy helyen, az giccsesen hat. A túl kicsi köveket benövik a növények, és felborulnak az arányok.
A nem megfelelő fajtájú növények túlnövik a nekik szánt helyet. A túl sűrű ültetés is gyakori hiba: a növények elnyomják egymást, sok plusz munkát eredményezve.
A növénytelepítésnél ne csak az akkor éppen virágzó fajtákat válogassuk össze a faiskolában, különben nem lesz kertünk hosszú távú ékköve a sziklakert.
A kötött talaj nem engedi át a vizet, így a növények idővel kirothadnak.

Az építésről

Az építést vagy bízzuk korrekt, referenciákkal rendelkező cégre, de pár hónap konditermi edzés után nekiláthatunk mi magunk is.
Lehetőleg olyan köveket használjunk az építéshez, amelyek felületei nem frissen robbantottak, hanem az erózió által koptatott, patinás felületűek. Használjunk nagy kőtömböket, amelyeknek bár nehéz a mozgatásuk, mégis természetesebb látványt érünk el velük. Ez azért is fontos, mert az elültetett pici növények rövid idő alatt megsokszorozzák méretüket, és így nem borul fel a sziklák és növények optimálisan 2/3 : 1/3-os aránya. A sziklákat minimum a feléig, de optimálisan 2/3 részig stabilan be kell süllyeszteni a földbe, vagy úgy kell elhelyezni, hogy ezt a hatást keltse a szemlélőnek. A talaj legyen jó vízáteresztő képességű, mert a legtöbb sziklakerti növény nem szereti a pangó vizet, amitől ki is rothadhatnak, ezért a talajhoz 40–50 százalék éleshomokot vagy kőzúzalékot keverjünk. A sziklák közötti felületet lehetőleg a sziklával azonos helyről származó kőzúzalékkal illik borítani. Ez egyrészt ideális közeg az eredeti élőhelyükön hasonló körülmények között élő növényeknek, másrészt esztétikailag ez a legtermészetközelibb megoldás. A felület fenyőkéreggel való borítása groteszk látvány, bár gyakran „profi” kertépítők is elkövetik a hibát…

A növényekről

A növények kiválasztásánál vegyük figyelembe a sziklakert tájolását, fényviszonyait. Az árnyékos helyeken a fényigényes fajták nem fejlődnek szépen, és fordítva sem működik a dolog. A növények méretét a sziklakert arányaihoz igazítsuk. Az általánosan elterjedt, hegyvidéki tájakról származó fajták alacsony növekedésűek, de ha a méretek engedik, használhatunk szabadabban egyéb, odaillő növényeket is.
A hagymás növényekből lehetőleg ne a botanikai tulipánokat erőltessük a sziklák közé, használjuk inkább kockásliliomot
(Fritillaria meleagris), krókuszt (Crocus), kankalint (Primula). Vannak fajták, amelyek kimondottan érzékenyek a téli csapadékra, amelytől kirothad a tövük. Ilyen a délvirág (Delosperma cooperi és a zúzmógyep (Raoulia australis). Ideális fajtaválogatással a virágzási szezon az egész vegetációra kinyújtható. A fásszárú növényekből a törpe növekedésű  fenyőféléket használhatjuk nagy fajtaválasztékban.
A szikláknak úgy kell kinézniük, mintha egy nagy tömb darabjai tűnnének elő több helyen, a növényalkalmazással viszont túllépve a természet utánzásán, több fajtát használva intenzívebb élményt vihetünk életterünkbe, mindennapjainkban.

Az ápolásról

A sziklakertek ápolása kézimunka-igényes feladat. Ha a telepítés előtt nem irtottuk ki az évelő gyomokat (tarackbúza, csillagpázsit, pitypang, mezei acat), sok gondunk lesz. A párnás növények (tengerparti pázsitszegfű) közül a fűféléket nagyon nehéz kigyomlálni, és ha későn cselekszünk, akár az egész növényt cserélni kell. A gyorsan terjedő fajtákat rendszeresen, akár év közben is metszeni, ritkítani kell, hogy ne nőjék túl a nekik szánt helyet. A tápanyag-utánpótlással nem sok dolgunk akad, mivel a sziklakerti növények nagy része zord, hegyi körülmények közül származik, így nincs nagy tápigényük. A relatív „éheztetéssel” a túlburjánzás is lassítható. Az elnyílott virágokat rendszeresen vágjuk le, ezzel több fajtát újbóli virágzásra serkentünk.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}