Amit a sziklakertről tudni illik

Amit a sziklakertről tudni illik

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A sziklakert az egyik legkedveltebb kerti „építmények” egyike. Nem csoda, hiszen a természet teszi a dolgát: a kövek és a színes virágot bontó sziklakerti növények szépek. Tudjuk, hogy a szépség relatív fogalom, de vannak olyan szakmai alapok, amelyek túlnőnek az esztétikai megközelítésen. Mitől lesz valóban sziklakert egy sziklakert? Hogyan válogassunk és helyezzük el a köveket? Milyen növényeket telepítsünk ide? Most kiderül.

 

01

 

Típuskalauz

A sziklakert leggyakoribb típusa az úgynevezett „tüsszentett sziklakert”. Ez a típus szakmailag nem létezik, a valóságban azonban annál inkább. Ezzel a névvel illetjük szakmai berkekben azokat a sziklakertnek nevezett „csúnyaságokat“, amelyek úgy néznek ki, mintha a maximun 15-20 kilogrammos, de általában inkább csak kisebb köveket egy tévedésből arra járó óriás odatüsszentette volna. A picurka köveket véletlenszerűen szétszórva találjuk a sziklakert talajának felszínén, vagy a Kínai Nagy Faltól megihletetten girbe-gurba csíkokat raknak ki belőlük, mellőzve minden esztétikai szempontot. A gyakorlatban tíz „sziklakertből” hét-nyolc hasonlóval találkozunk, de remélhetőleg pár év múlva már csak mint a hazai kertkultúra kinőtt gyermekbetegségéről beszélünk róluk.

A mértani sziklakertben a természetesen szabályos, vagy faragott kövek szabályos vonalvezetésű kialakításai uralkodnak, mint például a szárazon rakott támfalak, -lépcsők, vagy a kőlapos utak.
A tájképi sziklakert lényege, hogy a lehető legtermészetesebben nézzen ki, mintha nem is emberi kéz műve lenne, hanem mindig is ott lett volna. Amikor a sziklák úgy néznek ki, mintha a hegyoldalból a szél és a víz eróziója által előtűnnének, sziklakibúvásos tájképi sziklakertről beszélünk. Amikor pedig a síkságba futó hegy lábát utánozzuk, ahol az alacsony növényeket már csak néhol töri meg egy-egy kibúvó szikla vagy földbe süllyesztett sziklatömb, szórványköves tájképi sziklakerttel van dolgunk.

A leggyakoribb hibák

Ha többféle helyről származó kőtípust használunk egy helyen, az giccsesen hat. A túl kicsi köveket benövik a növények, és felborulnak az arányok.
A nem megfelelő fajtájú növények túlnövik a nekik szánt helyet. A túl sűrű ültetés is gyakori hiba: a növények elnyomják egymást, sok plusz munkát eredményezve.
A növénytelepítésnél ne csak az akkor éppen virágzó fajtákat válogassuk össze a faiskolában, különben nem lesz kertünk hosszú távú ékköve a sziklakert.
A kötött talaj nem engedi át a vizet, így a növények idővel kirothadnak.

Az építésről

Az építést vagy bízzuk korrekt, referenciákkal rendelkező cégre, de pár hónap konditermi edzés után nekiláthatunk mi magunk is.
Lehetőleg olyan köveket használjunk az építéshez, amelyek felületei nem frissen robbantottak, hanem az erózió által koptatott, patinás felületűek. Használjunk nagy kőtömböket, amelyeknek bár nehéz a mozgatásuk, mégis természetesebb látványt érünk el velük. Ez azért is fontos, mert az elültetett pici növények rövid idő alatt megsokszorozzák méretüket, és így nem borul fel a sziklák és növények optimálisan 2/3 : 1/3-os aránya. A sziklákat minimum a feléig, de optimálisan 2/3 részig stabilan be kell süllyeszteni a földbe, vagy úgy kell elhelyezni, hogy ezt a hatást keltse a szemlélőnek. A talaj legyen jó vízáteresztő képességű, mert a legtöbb sziklakerti növény nem szereti a pangó vizet, amitől ki is rothadhatnak, ezért a talajhoz 40–50 százalék éleshomokot vagy kőzúzalékot keverjünk. A sziklák közötti felületet lehetőleg a sziklával azonos helyről származó kőzúzalékkal illik borítani. Ez egyrészt ideális közeg az eredeti élőhelyükön hasonló körülmények között élő növényeknek, másrészt esztétikailag ez a legtermészetközelibb megoldás. A felület fenyőkéreggel való borítása groteszk látvány, bár gyakran „profi” kertépítők is elkövetik a hibát…

A növényekről

A növények kiválasztásánál vegyük figyelembe a sziklakert tájolását, fényviszonyait. Az árnyékos helyeken a fényigényes fajták nem fejlődnek szépen, és fordítva sem működik a dolog. A növények méretét a sziklakert arányaihoz igazítsuk. Az általánosan elterjedt, hegyvidéki tájakról származó fajták alacsony növekedésűek, de ha a méretek engedik, használhatunk szabadabban egyéb, odaillő növényeket is.
A hagymás növényekből lehetőleg ne a botanikai tulipánokat erőltessük a sziklák közé, használjuk inkább kockásliliomot
(Fritillaria meleagris), krókuszt (Crocus), kankalint (Primula). Vannak fajták, amelyek kimondottan érzékenyek a téli csapadékra, amelytől kirothad a tövük. Ilyen a délvirág (Delosperma cooperi és a zúzmógyep (Raoulia australis). Ideális fajtaválogatással a virágzási szezon az egész vegetációra kinyújtható. A fásszárú növényekből a törpe növekedésű  fenyőféléket használhatjuk nagy fajtaválasztékban.
A szikláknak úgy kell kinézniük, mintha egy nagy tömb darabjai tűnnének elő több helyen, a növényalkalmazással viszont túllépve a természet utánzásán, több fajtát használva intenzívebb élményt vihetünk életterünkbe, mindennapjainkban.

Az ápolásról

A sziklakertek ápolása kézimunka-igényes feladat. Ha a telepítés előtt nem irtottuk ki az évelő gyomokat (tarackbúza, csillagpázsit, pitypang, mezei acat), sok gondunk lesz. A párnás növények (tengerparti pázsitszegfű) közül a fűféléket nagyon nehéz kigyomlálni, és ha későn cselekszünk, akár az egész növényt cserélni kell. A gyorsan terjedő fajtákat rendszeresen, akár év közben is metszeni, ritkítani kell, hogy ne nőjék túl a nekik szánt helyet. A tápanyag-utánpótlással nem sok dolgunk akad, mivel a sziklakerti növények nagy része zord, hegyi körülmények közül származik, így nincs nagy tápigényük. A relatív „éheztetéssel” a túlburjánzás is lassítható. Az elnyílott virágokat rendszeresen vágjuk le, ezzel több fajtát újbóli virágzásra serkentünk.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.