Víz és élmény a kertben

Víz és élmény a kertben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Akinek lételeme a víz, annak a kertjéből sem hiányozhat, legyen az egy madáritató, forráskő, kerti tó vízeséssel, patakkal, vagy akár egy vegyszermentes, családi fürdőzéshez ideális fürdőtó. A víz mindig a kert csúcspontja. Ha lehetőségeink engedik, ne mondjunk le erről az élményről. A szakszerűen megtervezett és igényesen kivitelezett kerti vízkép örömöt és élményt ad a minimális fenntartási igény mellett.

 

11

 

Forráskő, csobogó

Legnagyobb előnye, hogy nagyon kis helyen, akár egy erkélyen, teraszon is elfér. Egy dézsába is rakhatunk egy kis szivattyút és fúvókát, pár vízinövénnyel társítva készen is van a legegyszerűbb kivitel. A kertbe beépítve a forráskő alá fóliával bélelt víztározó helyet kell építeni, ebbe helyezzük el a szivattyút, ami a vizet keringeti. A tározó tetejére, korróziómentesített rácsra kerül a forráskő, amelynek megfúrt közepén keresztül bugyoghat fel a víz. Profi kivitelben nem árt egy UV szűrő és egy fonalas algátlanító beépítése. Előbbi – biológiailag nem károsítva – megöli a lebegő algákat, sterilizálja a vizet, így nem ártunk a vízhez inni járó madaraknak. Utóbbi a kellemetlen és nem éppen látványos algafonalaktól teszi mentessé a forráskő felületét. A nagy párolgási veszteség miatt a vizet rendszeresen pótolnunk kell. A kényelem kedvéért konduktív szintérzékelő szondákkal, egy relé és egy mágnesszelep beépítésével ez is automatizálható. Ha a víztározó sekélyebb 80 centiméternél, télre a szivattyút ki kell szerelni és fagymentes helyen, egy vödör vízben célszerű tárolni. A vödörből elpárolgó vizet folyamatosan pótolnunk kell. A gépészet beépítésével az éves fenntartás gyakorlatilag a téliesítésre és a tavaszi beüzemelésre korlátozódik, így szezonban nem marad más dolgunk, mint élvezni a víz látványát.

Így válasszunk vízi életformát

Forráskő

Ha nem akarunk kertünkben nyílt vízfelületet, akkor a legjobb választás – a víz megjelenésének egyik legegyszerűbb módja – a forráskő. Átfúrhatunk gleccskövet, terméskövet, bármilyen sziklatömböt, vagy akár beszerezhetünk egy patinás malomkövet is. A vízkép habosítására speciális fúvókák vannak, amelyek intenzívebbé teszik az élményt. A fúvóka mellé vízálló lámpát is rakhatunk. 

Vízesés

Ha a kertben a terepadottságok lehetővé teszik, a szintkülönbségeket kihasználva könnyen létrehozhatunk egy kellemes vízesést, amelyet indíthatunk akár egy forráskővel, majd a domboldalba beágyazott sziklák között leszaladó víz eltűnhet akár a domb tövénél lévő kövek között – amely biztonságos megoldás, ha kisgyermekek is vannak –, vagy csatlakozhat egy kerti tó vízfelületébe is.

Kerti tó

Sok-sok vízi-, vízparti növénynek és állatnak ad élőhelyet. A tavirózsák nyíló virágai, az aranyhalak narancs-piros rajai, házi „dinoszauruszaink”, a tarajosgőték megfigyelése, a szitakötők cikázása, a téli csúszkálás a befagyott felszínen… Számtalan élményt nyújt.

Fürdőtó

A fürdőtó egyesíti a kerti tó és az úszómedence előnyeit, a természetes környezetben vegyszermentes, biológiailag tiszta vízben úszhatunk saját kertünkben. A speciális technológiai kialakításnak és vízgépészetnek köszönhetően a víz olyan tiszta, mintha a tengerben úszkálnánk.

Vízesés

Ha a kert nem is lejtős, a tómederből kiásott földből létrejövő kis dombocska is adhat jó lehetőséget egy attraktív hang- és vízélménynek, a vízesésnek. A kialakításnál ügyeljünk az arányokra, ne feledjük: a kevesebb néha több.
A köveket alaposan össze kell válogatni, hogy a kívánt hatást elérjük. A víz sokféle módon folyhat a köveken, ezt a kövek felületével, dőlésszögével, a víz mennyiségével és sebességével lehet szabályozni.
A köveket úgy kell alulról összebetonozni, hogy az ne látszódjon. Így természetes a hatás és biztonságosan ugrándozhatunk a köveken, vagy tapicskolhatunk a mederben.
Csobogás közben oxigén keveredik a vízbe, amely javítja a tó vízminőségét. A lezúduló vizet megvilágítva exkluzív megjelenést varázsolhatunk az éjszakába.

Vízesés

Ha a kert nem is lejtős, a tómederből kiásott földből létrejövő kis dombocska is adhat jó lehetőséget egy attraktív hang- és vízélménynek, a vízesésnek. A kialakításnál ügyeljünk az arányokra, ne feledjük: a kevesebb néha több.
A köveket alaposan össze kell válogatni, hogy a kívánt hatást elérjük. A víz sokféle módon folyhat a köveken, ezt a kövek felületével, dőlésszögével, a víz mennyiségével és sebességével lehet szabályozni.
A köveket úgy kell alulról összebetonozni, hogy az ne látszódjon. Így természetes a hatás és biztonságosan ugrándozhatunk a köveken, vagy tapicskolhatunk a mederben.
Csobogás közben oxigén keveredik a vízbe, amely javítja a tó vízminőségét. A lezúduló vizet megvilágítva exkluzív megjelenést varázsolhatunk az éjszakába.

Tervezési és kivitelezési hibák

A nem megfelelő vízmélység és felület/térfogat arányból adódóan a víz nyáron túlmelegszik, oxigénmegkötő képessége lecsökken, így felborul a biológiai egyensúly, azaz elszaporodhatnak az algák, a halak elpusztulhatnak. A rosszul méretezett vízgépészet nem képes biztosítani a víz megfelelő mértékű szűrését, ezért a víz zavarossá, algássá válhat. Ha rossz minőségű tófóliát választunk, az hamar tönkremehet, akár már az építésnél sérülhet, ezért idő előtt újra kell építeni a tavat. Szűrést utólag is rakhatunk ugyan a tóba, de igen munkaigényes feladat. Lehetőleg EPDM kaucsukfóliát használjunk, ami rendkívül rugalmas és időtálló, és könnyű vele dolgozni. Az instabil, vagy/és nem vízszintben megépített szegély miatt a víz egy része elszivároghat a tóból, így a vízparti növények is kiszáradhatnak, ráadásul nem túl esztétikus az alacsonyabb vízszint. Az oldható meszet tartalmazó kövek folyamatos algásodást okoznak. A kioldódó mész megnöveli a víz pH-értékét, ami kedvez az algák elszaporodásának. A kilátszó fólia és betonfelületek nem nyújtanak természetes látványt, mindemellett mégis ez a leggyakrabban előforduló hiba.

Kedvenc vizinövényeink

Aprógyékény (Typha minima)

A legkisebb gyékényfajta apró buzogányai kellemes színfoltjai a tónak. Dézsában kialakított vízikertbe is rakhatjuk.
Réti füzény (Lythrum salicaria)
A „The Beacon” fajta sötétpiros és alacsonyabb növekedésű (80 centiméter). A „Robin” fajta 30 centiméterre nő, rózsaszín virágai júniustól szeptemberig nyílnak.
Sellőhínár (Pontederia)
A melegkedvelő növénynek kék és fehér virágú fajtái vannak. Fagyérzékenysége miatt télre takarjuk le, de 30 centiméter mély vízben át is telel.
Tavirózsa (Nymphaea)
A különböző fajták más-más vízmélységben érzik jól magukat. A sok napsütést rengeteg virággal hálálják meg. Levelei árnyékolják a vizet, ami kedvező a víz stabilitására.

Fürdőtó

A hazánkban újnak mondható vízi létesítmény egy olyan „kerti tó”, amely megfelelő vízmélységgel és kialakítással rendelkezik ahhoz, hogy úszni lehessen benne. A német Oase cég által kidolgozott fürdőtóépítési technológia szerint a tó úszó- és rekreációs részből áll. A gépészeti aknában elhelyezett szűrők biológiailag és optikailag is tiszta vizet biztosítanak a fürdőzéshez. A szűrt vizet nagyon alacsony energiafelhasználású szivattyú pumpálja vissza folyamatosan a tóba, közvetlen befúvókon és a rekreációs zóna alján elterített kavicsrétegen keresztül. Az így létrejövő feláramlás a lebegő szennyeződést a felszínre sodorja, ahonnan a skimmeren keresztül a szűrőbe kerül. Itt az iszap, a szennyeződés leülepszik, a nitrogén átalakulva elillan, a foszfor pedig megkötődik. A szűrő méretezését a mérethez és az igénybevételhez kell igazítani, így garantálható az egyenletes és kiváló vízminőség. A tó tisztaságához hozzájárulnak az előírt fajtájú és mennyiségű vízinövények is.
A nyári hőségben egy hűs csobbanás saját fürdőtavunkban…, ez az igazi kertélmény. Kipróbálhatjuk a tavirózsa virágának fejen történő egyensúlyozását is – ahogy azt Szaffi tette a sokunknak kedves rajzfilmben.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.