Árnyékliliomok a hársfák alatt

Árnyékliliomok a hársfák alatt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Márton Péter immár tíz éve tervez és épít kerteket Nyíregyházán. Nyolcszáz négyszögöles kertjének fele díszkert, megvételére a két hatalmas hársfa késztette. Alattuk jól megférnek az árnyékliliomok, a Hosták, melyeknek a kertész a legnagyobb hazai gyűjtője, közel 470 jegyzett fajtája van. Pompázatos kertje ragyog a tavaszi napsütésben, beszélgetésünket csak egy-egy levelibéka kuruttyolása szakítja meg.

 

 

- A mai építtetők egyre igényesebb házakat építenek, és hasonló igénnyel kívánják a kerteket is megvalósítani - mondja Márton Péter - , ennek érdekében egyre jellemzőbb, hogy a kert tervezését is szakemberre bízzák. Ahogy a házak terveit, úgy a kert formáját is a családdal együtt tervezzük meg. Először is beszélgetünk velük, felmérjük a különböző korosztályok igényeit. A gyerekeknek általában egy pihenőt, gyermekjátszóteret hozunk létre, a periférikus részeken pedig növényekkel, fenyőfélékkel, évelőkkel vegyesen összeültetve keretezzük a kertet. A sarkokban, illetve a ház és a telek formájának megfelelően különböző funkciójú kis tereket: szalonnasütőket, árnyékos pihenőket, olvasó-pihenő területeket alakítunk ki. Így áll össze a kert képe. Az egyes funkciókat kerti utakkal, esetleg tipegőkkel kötjük össze. Ma már vannak különböző extra szintű igények is: úszómedencék, díszmedencék, szökőkutak, s ha a terepviszonyok engedik, kisebb patakok, csobogók tehetik mindezt látványosabbá.

 

- Milyen tanulságokat érdemes megfogalmazni szakterületén -

 

- Tíz éve még nem volt igény és pénz a kerttervekre. Viszonylag egyszerű kerteket építettünk, ma azonban már akár több milliót is szánnak rá. Roppant széles a kertészeti árudák kínálata is, növényekben, fafélékben, kerti kiegészítőkben.

 

- Sok építtető bízik a saját tudásában, hogy maga is meg tudja csinálni a kertet, azután hosszú távon mégis bebizonyosodik, hogy olcsóbb lett volna azonnal szakemberhez fordulni.

 

- A tíz év alatt gyakran találkoztam ilyen építtetővel, de az évek előrehaladtával előjönnek a tervezési hibák: az ültetési távolságot nem ismerik vagy nem veszik komolyan, emiatt zsúfolttá válik a kert, a fajták nem úgy növekednek, ahogy azt elképzelték, vagy nem azt a fajtát választották, vagy nem azt tanácsolták nekik. Belátják tehát, hogy legalább egy jó kertészeti koncepció, egy kiviteli terv szükséges lett volna - még ha a megvalósítás lépésről lépésre haladna is.

 

- Bár a pozitív példa a jó példa, mégis arra kérem, a munkája során tapasztalt gyakori hibákra hívja fel olvasóink figyelmét.
- A kertépítészet - az építkezéshez hasonlóan - csapatmunka. A legszebb kertek akkor születnek, amikor a kerttervező, kertépítő már az építészeti tervezés időszakában belefolyhat a munkába. Ugyanis a kapcsolódó pontok kialakítása - teraszok, bejáratok magassága - nem egyértelműen építészeti feladat, a kiviteli tervek készítésekor tehát mindenképpen legyen jelen az építész tervező, a tulajdonos és a kertész is. Innen kezdve a kertépítő az építésszel együtt dolgozva, és természetesen a család szempontjait figyelembe véve alakítsa ki a kertet. Sok helyre már későn kerülünk, amikor nehéz és költséges a módosítás - kész a terasz, kész a kerti út, a különböző szinteket a környező terephez rosszul alakították ki. A legfontosabb tehát, legalább is terv szinten, nagy vonalakban kialakítani a kertet, hogy az építkezéskor lehessen előre gondolkozni.
És még egy fontos dolgot ajánlok mindenki figyelmébe: rossz gyakorlat, hogy sokan azzal kezdik az építkezést, hogy a ház helyéről elszállíttatják a földet, s csak az alapokból kikerült meddő földet terítik el. Ebből nehéz kertészkedni, a jó minőségű, 20-25 centiméteres humuszréteget tehát mindig használják fel a kertben.
- Milyen lehetőségeink vannak akkor, ha beépített telket vásárolunk meg?
- Ma még az a tendencia, hogy először ledózeroltatják egy szintre a terepet, vagy bizonyos lejtéssel egybehúzzák, ahol aztán elkészül az épület. Ezután jön a kertész, aki különböző szinteket, tereplépcsőket javasol, változatossá téve a kertet, esetleg visszaállítva éppen azt a terepalakulatot, ami a kezdetekkor volt, éppen azokra a pontokra próbálunk fákat ültetni - akár egy szép díszfát, akár egy cseresznyét vagy meggyet, ami nálam is van - , ahonnan azt korábban kivágták. Ha tehát csak közvetlen közel nincs a házhoz és nem zavarja az építkezést, hagyjuk meg a fákat egészen addig, amíg a kertész nem látja a területet. Mindig nagy előny, ha egy kertben vannak idős fák, teljesen más képet nyújt, mint azok, ahol pár éves fák adják a koronaszintet.
Végigsétálva a tájépítész kertjén, magunk is megcsodálhatjuk a tervező művét. Jó ajánlólevél a megrendelőknek. A kert szinte minden árnyékos részen különböző árnyékliliomok (Hosta) találhatók,. A világ 3500 fajtájából 470 féle itt, e kert vezéregyéniségeiként is megtalálható. Nem véletlenül, hiszen Márton Péter a Hosták európai hírű szakértője, gyűjteménye egyedülálló Magyarországon. Hosta-cserekapcsolatot tart fenn gyűjteménye további bővítésére, most készül egy árnyékos bemutatóösvény a kertben, a középpontban pergolára futnak a lila akácok. A Hosták - melyek elsősorban levélzetükkel díszítenek és hosszú életűek - kiválóan alkalmasak a fák, facsoportok, cserjék és épületek között megbúvó, a nap nagy részében árnyékos területek díszítésére, melyek a kert legintimebb részei, szolgálva a pihenést, olvasást, a csendes elmélkedést. - Határszemlénket - csak egy-egy levelibéka hosszas kuruttyolása szakítja meg.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.