Ellenséges vegetáció - Allergiát okozó növények

Ellenséges vegetáció - Allergiát okozó növények

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lakóhelyünk utcáin, terein, parkjaiban járva, hazatérve kertünkben, majd az ajtón belül is az év minden szakában számolnunk kell azzal, hogy növényeink életvitele nem veszi figyelembe legyengült, érzékeny immunrendszerünket. A teraszról gyönyörködünk a kert virágba borulásában, és észre sem vesszük, hogy könnybe lábad a szemünk és zsebkendőért nyúlunk. Az allergiás személy általában több allergén faktorra is érzékeny, és nagy valószínűséggel az allergiás szülő gyermekében is kialakul a betegség, ami az asztma első lépcsőfoka is lehet.

 

 

Egy kicsit nagyobb odafigyeléssel megadhatjuk magunknak, családtagjainknak a lehetőséget, hogy kertünkben és otthonunkban, azaz kinn és benn allergiamentes környezetet biztosítsunk családunk számára.

 

Kertünk élő ékességei

 

A pollenallergia elkerülésére két aranyszabályt vegyünk figyelembe: a kétlaki fákból és cserjékből lehetőleg a nőivarúakat válasszuk, és minél kevesebb hímivarú és szélbeporzású növényt vásároljunk. A kőris, az éger, a tölgy, a fűz, a platán, a hárs, a nyír és a nyárfa választásánál mérlegeljünk, és nézzünk a pollennaptárra! Allergén fák a bodza, a szil, az ostorfa, az örökzöldek közül általában a Pinus fenyőnemzetség, a nyugati tuja és a kínai boróka. A cserjéknél listavezető a mogyoró és az aranyvessző, fagyalsövényünket pedig ne hagyjuk felvirágozni! Egynyári, kétnyári, illetve évelő, hagymás lágyszárú virágainktól és félcserjéinktől nem kell tartanunk, de a páfrányféléket a levelük fonákján lévő ezernyi spórájuk miatt kertünk alacsonyabban fekvő részeire ültessük. Ha kedvenceink közé tartozik az oroszlánszáj (hétköznapi nevén tátika), virágját még azelőtt szedjük le, hogy pollenjeit szélnek eresztené.

 

A hibridfajtákat eleve nyílt virágaik miatt inkább nélkülözzük. Hatalmas pollentár a közkedvelt napraforgó, ezért ragaszkodjunk a pollenmentes változatokhoz. A szintén a fészkesek közé tartozó őszirózsákat, a disznóparéjféléket és a ricinust allergén növényekként tartják számon. Szerencsénkre sok faiskola igyekszik már a száz százalékos virágpormentes változatokat termeszteni, így az ilyen példányok között bátran válogathatunk.

 

Az allergiában szenvedőknek szinte valamennyi kerti munka súlyosbítja az állapotát. Talán a legcélszerűbb a késő délelőttől késő délutánig terjedő időben kertészkedni, ilyenkor ugyanis a melegebb levegő magasabbra viszi a pollent és a gombaspórákat.
Harcban a gyomokkal
A hiányos kertgondozás következményeként februártól októberig kiváló termőtalajra lelnek a gyomnövények levegőben szálló magvai. Hogyha nem ápoljuk rendszeresen a gyepet, azaz legalább 8?10 naponta nem nyírjuk, a pázsitfűfélék kivirágoznak, emellett a fűben összegyűlik az idegen pollen, gombaspóra és por, amitől pázsitunk valóságos - pollenbombává - válik. Az allergiások lehetőleg ne nyírják a füvet, mert a felkavarodott por rohamokat válthat ki.
Pázsitunk gyakori nyírása mellett különösen vigyáznunk kell az útifű, az üröm, valamint a libatop-, disznóparéj- és a csalánfélék megtelepedésére, nem is szólva a szinte már közellenségként emlegetett parlagfűről.
Szobai virágok
A lakás allergiamentes klímájának megőrzéséhez három tanácsot adunk: Egyrészt a szellőztetés lehetőleg a reggeli órákban vagy egy kiadós eső után, illetve közben, teljesen nyitott ablakokkal, úgynevezett gyors átszellőztetéssel történjen, mert ilyenkor a legkisebb a kinti pollenkoncentráció. A késő délutáni hazaérkezéskor vagy az esti órákban mértékletesen szellőztessünk, mert a környezeténél melegebb klímájú város magasabb hőmérsékletű, így könnyebb fajsúlyú levegőjét - felemeli - a környező szántóföldek, parlagok hűvösebb, így nehezebb fajsúlyú, pollennel telt levegője. Másrészt a pollent hordozó vágott virágok a szárazabb és melegebb környezetben allergiás reakciókat válthatnak ki, mint például a kamilla és a liliom. Harmadrészt igen fontos a szobanövények (a legtöbbjük levéldísznövény) leveleinek folyamatos portalanítása. Jó, ha tudjuk, hogy a dekoratív száraznövény-kompozíciók is remek porfogók.
Citrusfáinknak (citrom, narancs, mandarin) és főnixpálmáinknak nagyobb, átszellőztethető teret adjunk a télikertben, mert e növények szintén légúti allergiát okozhatnak.
Szobanövényeink közül bátran ajánlhatjuk a filodendront és a dracénát (sárkányfát), amelyek a mikroorganizmusok és pollenek megkötésével hozzájárulhatnak a lakásbelső levegőjének tisztaságához.
Rendszeresen szedjük le a szobanövények sárguló, fonnyadó leveleit, s ha betegség jelei mutatkoznak rajtuk, inkább azonnal váljunk meg tőlük, mert bizonyosan valami gomba tenyészik rajtuk. Bár a nem virágzó levéldísznövények pollent nem termelnek, erősen allergiásoknak mégis azt javasoljuk, hogy a hálószobába inkább egyetlen növény se kerüljön.
Az erősen allergiások lakásában a vágott virágot a következők szerint célszerű elhelyezni: a szabad levegőn rázzuk meg jól a csokrot, öblítsük le alaposan folyóvízzel, kizárólag pormentes, tiszta vázába, tiszta vízbe tegyük (amit rendszeresen cseréljünk), előtte azonban valamennyi fonnyadó levelet, szárat, virágot szedjük le róla. Mindez segíthet a bajon, természetesen azt az esetet kivéve, amikor a virág erős illata okozza az allergiát.
Az alattomos penészgomba
A gombák fejlődésük és szaporodásuk szempontjából különleges helyet foglalnak el az élővilágban, szaporítóképleteik, spóráik allergének lehetnek. Nyár közepétől őszig kell tartanunk tőlük, de nemcsak száraz, szeles időben, mert egyes fajok ködös, párás időben is terjednek. A penészgombák spórái alig különböznek egymástól, így mindegyik faj kiválthat allergiát, és a kert nyirkos, hűvös, árnyékos környezetében fordulnak elő. A lakásban hasonló környezetet keresnek, kedvelt helyük a fürdőszoba, konyha, télikert, a (bor)pince, a garázs, és ezen helyiségek nyirkos sarkai, elfelejtett bútorai, könyvei, kárpitjai, burkolatai.
Az allergiás reakció a szénanáthához hasonló, és idővel ráhúzódhat a tüdőre.
Mit tegyünk a penészgombák ellen - Szüntessük meg, illetve előzzük meg a nedves szögleteket, cseréljük ki a gombagyanús tárgyakat, akadályozzuk meg a gomba terjedésének útját, egyszóval teremtsünk otthonunkban szigetelt, kellemes hőmérsékletű, nem túl párás mikroklímát, gyakori szellőztetéssel.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.