A pihenőkert nem lustálkodik

A pihenőkert nem lustálkodik

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Dr. Bálint Györgyöt, a Szent István Egyetem professzorát, számos szakkönyv íróját, a Nagyváthy János Egyesület elnökét, a - Virágos Magyar-országért" mozgalom lelkes alapítóját, az - Ablak" című tévéműsor hasznos tanácsokkal szolgáló kertbarátját, az ország ismert és szeretett Gyuri bácsiját sashalmi házában látogattuk meg.

 

 

Szeretik, ezért állandó a sürgés-forgás Bálint gazda körül. Ki jó tanácsért, ki - baráti permetezésre" hívja, ki meg pogácsával kedveskedik, vagy csak gratulál az előző esti tévéműsorhoz. A vendégszerető házigazdák szívélyesen invitálnak, segítenek mindenkinek, élvezik a - falusi élet" áldásait.

 

- Mintha vidéken élnénk - - kezd mesélni az örökifjú Bálint György. - Összetartó, segítőkész környezetbe kerültem, ahol az emberek köszönnek az utcán, foglalkoznak egymás örömeivel, bújával-bajával. A házra a feleségem talált rá, ő a kerületben dolgozott, megkedvelte ezt a békés, csendes környéket. Büszkén mondhatom, hogy három éve, mióta itt lakunk, a helyiek befogadtak és megszerettek bennünket. A kertünk jellegzetes elővárosi kiskert a maga 160 négyszögölével, a nagy terasszal, amely kapocs a ház és a kert között. A házat az előző tulajdonos nagyobbrészt haszonkerttel vette körül, mi most pihenőkertté alakítottuk át. A pázsit nagy felületet foglal el, megnyugvást és pihenést nyújt a családnak.

 

- Az ember tudatosan vagy öntudatlanul arra törekszik - mondja Gyuri bácsi - , hogy megvalósítsa az élete során összeszedett ismereteket, elképzeléseket, vágyakat. Már a tervezésekor gondoltunk arra, hogy a kertben mindig nyíljon virág, és persze a virágzó növények színharmóniája sem mellékes. Figyelnünk kellett a jó térbeosztásra, a virágok, a fák, az épületek megfelelő arányára is. Mi a kert közepén végigfutó gyepszőnyegen csak a korábban ültetett gyümölcsfákat hagytuk meg. A kajszibarack-, a meggy-, a körte-, a cseresznye- és a ringlófa nem csak tavaszi virágzásával gyönyörködtet bennünket, de a feleségem kitűnő gazdaasszony, így gondoskodik egész évi lekvár- és befőttszükségleteinkről is.

 

A kerítés mellé ültetett törzses egres- és ribiszkebokrok piros és sárga termésükkel is díszítik a kertet. A szomszéd kerítésénél futó otellószőlő a hasznosságán kívül praktikus célt is szolgál: eltakarja a kiábrándító, csúnya kerítéslábazatot.

 

Minden kert lényege, tanítja Gyuri bácsi, hogy a praktikum és az esztétikum megfelelő arányával harmóniát teremtsen. Ez akár zöldségfélékkel is megvalósítható, hisz a feltűnő, piros leveleivel tündöklő cékla is lehet szép szegélynövény, vagy a katonás sorba ültetett fodros levelű petrezselyem. A növények gondozásakor - főleg ilyen meleg nyarakon - elengedhetetlen a gondos öntözés, ami a kerületben a könnyű és homokos talaj következtében nem könnyű feladat.

 

- Kétévi kísérletezés után jobbnak láttuk áttérni az automata öntözésre. Ha nem is rövid idő alatt, de a beruházás megtérül, hiszen így optimális időben kapják meg vízadagjukat a növények. Tehát nem csoda, hogy a pázsit, amely a kert legnagyobb felülete, kánikulában is zölden virít nálunk, és nem kell aggódnunk akkor sem, ha a munka vagy a pihenés elszólít bennünket otthonról. A kert sarkába eldugva építettünk egy komposzttárolót is, amelyből őszre műtrágya kiegészítésével pótolhatjuk a tápanyagot a földnek. Itt hasznosítjuk a felhalmozódó konyhai hulladékot is, így helyben készül növényeink tápanyaga. A komposzttároló is jól belesimul a kerti képbe, hiszen fából van, és befuttattuk szőlővel.
Gyuri bácsi szerint a körtefa a gondos metszésnek és a jó táptalajnak köszönhetően lassan kinövi a kertet, de a virágok sem lustálkodnak! A bejárattól balra, a kerítést szegélyező kecskerágó sövénytől jobbra igazi - fogadóbizottságként" az évelő virágokból, egynyáriakból és örökzöldekből összeállított, színpompás előkertet alakítottak ki.
- A tavasztól késő őszig folyamatosan virágzó dísznapraforgó, pistike, margaréta, estike, dália, petúnia közé illatos levendulát, citromfüvet ültettünk, míg a páfrány, az aranylevelű tiszafa és a boróka a zöldnek különböző árnyalatait mutatja, és kiemeli a színek sokaságát. A ház ablakait piros és rózsaszín parasztmuskátlival, a teraszra vezető lépcsősort pedig feleségem kedvenc virágaival díszítettük. A lobélia, a fehér petúnia, a bársonyka, a verbéna és a pistike a kerthez illő természetes anyagú fonott kosárkát, cserépedényt, kerámia kaspót kapott, a kövirózsa pedig agyag csirkeitatóba került. Az erdélyi mester által készített, rusztikus faoszlopokból álló terasz korlátai között felkúszó trombitafolyondárt lassan metszeni kell, mert túlnövi a tetőt, de az autóbeállót díszítő sétányrózsa és csüngő fukszia is kinőtte a cserepét.
Vendéglátóink gyakran és szívesen üldögélnek a teraszon, ahonnét belátni a kis kertet, amelyben az énekes madarak mellett a sündisznó és a béka sem ritka vendég. Madarakat hívogat a fára akasztott madáretető és a földre helyezett itató is.
- Mint a - Madárbarát Kert" mozgalom támogatója - mondja Gyuri bácsi - nagyon fontosnak tartom, hogy a kert hasznos segítőtársait ne csak élvezni, de a téli ínséges időszakban segíteni is tudjuk! Hisz általuk és velük együtt lesz a kert élő, szép és harmonikus része az életünknek. A kertfenntartásban lelkes segítőtársam a feleségem, aki munkámban és magánéletben egyaránt mellettem áll. Õ a Mezőgazda Kiadó felelős szerkesztője, számos szakkönyvem és a legutóbbi - Keserédes éveim" című életrajzi kötetem szerkesztője. Õ az én élő és örök lelkiismeretem.
Vendéglátóink joggal büszkék a maguk teremtette kertre, amely már kialakulófélben van, bár ennek a folyamatnak soha sincs vége.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.