A természet a nappaliba kúszik

A természet a nappaliba kúszik

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A ház asszonya Ferencz Éva. Előadóestjein, lemezein a régi magyarok énekeit, imádságait szólaltatja meg. Nemrég Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. A ház ura dr. Kovácsi Aladár szülész-nőgyógyász, aki a magyar öttusacsapat tagjaként az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes, 1955-ben világbajnok, majd vb-ezüstérmes.

 

 

Miután körbejártuk a nem túl nagy, de rendkívül gazdag fantáziával, romantikusan kialakított kert minden zegzugát, az jutott eszembe, hogy az áradóan dús növényzetű környezet rendkívüli módon illik lakóihoz. Ferencz Éva az 1970-es Röpülj páva népdalverseny díjazottjaként tűnt fel, majd sokéves sikeres színésznői pályafutás után a gyergyószárhegyi székely család gyermeke végképp ráébredt, mi az ő egyetlen, örökre vállalt hivatása: a vallásos néphagyomány bemutatása. Férje, Kovácsi Aladár nevét a sportrajongók tábora öttusázóként, vívóként a dicsőséges magyar sporttörténet aranylapjairól ismerheti.

 

 

Elsőként őt faggattam.

 

- Érdekelne, hogy sportemberi, majd orvosi tevékenysége során mikor vált elengedhetetlenül fontossá az, hogy ilyen gyönyörű természeti környezetet teremtsen maga körül. Volt-e ilyesfajta példa a családjában?

 

- Mindig kertes házban éltem. Csillaghegyen szüleim házának pici kis kertje volt, a természet ott volt körülöttünk. Fára másztunk, gyümölcsöt csórtunk a környező dombokon lévő sváb kertekből.

 

A Csillaghegyi strandon nőttem fel, ahol az egyik nagybátyám főkertész volt,
a másik úszómester.
A strand még nem volt ennyire kiépítve, parkosítva, néhol egészen dzsungelszerű volt - nagyon szerettem. És tetszett az
a nagy fehér kőoszlop is, ami előtt kisfiúként állok anyámmal, látja, ezen a réges-régi képen, s ez az oszlop ma a kertünket díszíti; bennem nosztalgikus emlékeket ébreszt. Amikor orvos lettem, a strand közelében vettem egy kis telket. Dzsungel volt, csak a szemét és a gaz nőtt benne. Mediterrán szigetecskét varázsoltam belőle, ültettem vagy 35-40 örökzöldet kőkerítéssel, délszaki módra. S amikor tíz évvel ezelőtt ideköltöztem erre a csodálatos helyre, megint egy elvadult kert fogadott. Az a cél lebegett előttem, hogy hasonló szigetecskét hozzak létre itt is.
A lejtős terepen teraszokat alakítottam ki, s meglehetősen ösztönös spontaneitással belefogtam a kerttervezésbe.
Karácsonyra mindig gyökeres fenyőt vettünk, azokat rendre kiültettünk,
és egytől egyig meg is maradtak.
Ma már három-négy méteresek.
De bármerre néz, láthatja, szinte mindent hasonló ösztönösséggel ültettünk.
Ott a kerítésnél például az a hatalmas inda - legalább nyolc méter széles és három méter magas - egyetlen direkttermő szőlőtőke. Nem permetezem, egyszerűen csak locsolom. Akárcsak a pázsitot, amit ősgyepnek hívok, mert fű már nemigen van benne.
Nekem ez gyönyörű látvány.
Nagyon büszke vagyok a kert legalsó teraszán levő kis intim szentélyre. Oltárszerű asztalt építettem lapos kövekből és bélyegezett téglákból. Mögötte a kőfal, mint egy középkori várfal, feszülettel, vasból öntött kis corpusszal, s néhány régi használati tárgy, köztük egy kocsikerék. No meg egy-két szobor, amelyeket - hogy úgy mondjam - jókedvemben magam faragtam.
- Ebben a természetes, nemes egyszerűségben igen rokonszenves az is, hogy a nappaliból kilépve, a kerttel teljesen
egy szinten lévő, kerámialapokkal burkolt terasz nincs elválasztva a kerttől.
A természet szinte bekúszik a házba, beömlik a teraszra a sok gyönyörű virággal és cserjével.
- Ez az egyetlen dolog, amit előre megfontoltan elterveztünk. Valóban úgy képzeltük el, amikor a házat építettük, hogy
a kert jöjjön be a nappaliba. Hogy valósággal együtt éljünk a természettel. Ha kinézek, azonnal a gyönyörűséges növények látványa táruljon elém. Házat nem látni körülöttünk, mert a fák, a bokrok tökéletesen eltakarják. Szemben velünk a Hárshegy és a János-hegy. Egy csoda.
Reggel a fölső teraszról még káprázatosabb a kilátás, a lelkem örömmel és boldogsággal telik meg a látványtól.
- Valószínűleg ennek tudható be, hogy velem szemben egy örökifjú ember ül, noha 1952-es olimpiai sikerei alapján azért következtetni lehet a korára. Fiatalságának talán az a titka, hogy megteremtette maga körül e harmonikus világot.
- Igen, az volt a célom, hogy nyugodtan, harmonikusan éljek, ma már nyugdíjasként. Reggel, miután kigyönyörködtem magam a fölső teraszról, lejövök a kertbe, megvizsgálom, hogy éjszaka mennyit nőttek a fűszálaim, megsimogatom a növényeimet. Körbejárom e - hatalmas" birtokot, ami hozzávetőleg 200 négyszögöl. Meglátogatom kis fügefabokraimat, csemetéimet, gyümölcsfáimat, mert idén fantasztikusan gazdag a termés.
- Van-e dolga a kerttel a feleségének?
- Õ is imádja a kertet. Az erkély az övé, a terasz virágait is ő babusgatja; a cserepeseket kicsit tápozza, mert néhányuk megkívánja, hogy némiképp serkentsük a növekedésben. Éva csodákat művel a fiaztatással. Lecsíp egy kicsit a szobanövényekből, muskátlikból, pletykákból, vízbe teszi, s két hét alatt sok szép gyökeret eresztenek. Ami a sűrűséget illeti, egy kicsit talán túlzásba estünk, de nem akartuk, hogy
a szomszéd házból bebámuljanak. Az biztos, ha ezt egy hozzáértő ember meglátja, a fejéhez kap, hiszen ellenkezik mindenféle szabállyal.
- Nem lévén szakember, kijelenthetem: tőlem sem idegen az őstermészet. E sokszínű kert illik gazdáihoz. A ház úrnőjéhez különösen, aki?
- Aki maga is egy virágszál - fejezi be helyettem a mondatot ilyen szépen a férj, Kovácsi Aladár.
Mert Ferencz Éva épp időben érkezik.
A közelmúltban, a Magyar Örökség-díj átadásakor készített interjúban urbánus pacsirtaként emlegette magát.
- Miért?
- - Te lányom egy urbánus pacsirta vagy?" Ezt annak idején Tata, azaz a Honvéd Együttest vezető Novák Ferenc néptánc-koreográfus mondta nekem - mondja nevetve Éva. - Egy biztos, ha ez a kert nem lenne, talán húsz évvel öregebb lennék. Nagy szükségem van a jó levegőre, mint mindenkinek, aki a városban már-már fulladozik. Létszükséglet, hogy ápolhatom, ültetgethetem a virágokat. Amikor velük foglalatoskodom, szinte beszélnek hozzám, tudom, mit szeretnének. Hozzám tartoznak. Ugyanolyan élőlények, mint mi, csak más alakban születtek, más lehetőséget adott nekik a Teremtő. Ha az ember a kertben tevékenykedik, magától adódik, hogy közben dalol. Szándékosan nem éneklést mondok. Istentől kapott ajándéka az embernek, hogy egyszer csak dalra fakad. Fölemelkedik a lélek, s dallá válik.
Így születhettek a népdalok. Azt is a teremtésnek köszönhetjük, hogy évszakoktól függetlenül mindennap megajándékoz valamilyen gyönyörűséggel. Nálunk télen is pompáznak a virágok, ugyanis a szabályoktól eltérően mi a tetőtéri ablakban teleltetjük őket. Kinn vakít a hó, fönn meg pirosan virít a muskátli.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.