Boldog füvek kertje

Boldog füvek kertje

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

az önfeledt kertépítés titkait kutatva egy - álruhás kertész" felségterületét lestük meg. Perlaki Jenő, nemrégiben még Pesterzsébet polgármestereként, majd a Fővárosi Közgyűlés tagjaként, jelenleg pedig a Környezetvédelmi Bizottság egyik szószólójaként próbálja felhívni a figyelmet a természet csodáira, értékeinek védelmére, új dicsőségeinek létrehozására. saját kertjét olyan odaadással és türelemmel gondozza, mintha csak a gyermeke volna. A zöldek meg is hálálják a törődést: valódi édenkertté álltak össze.

 

 

A paradicsomi táj az utcafrontról nem látható. A keskeny telek az épület mellett mindössze egy kocsibehajtót engedett kialakítani, így a szeretettel ápolt növényektől roskadozó kert csak az épület mögött tárulkozik fel, területe 14x78 méter. Nem éppen ideális alap egy budapesti oázis kialakítására, de házigazdánk igyekezett a szükségből erényt kovácsolni, s sorra megteremteni a telek hosszában elkülönülő, a kert mélye felé egyre intimebb használatra szánt területeket. A telket egyik oldalról hatalmas tűzfal határolja, melynek tövébe gyorsan növő futószőlőt ültetett, ez tavasztól őszig zöld várfalként óvja a kertet. Állítólag, ha az előttünk fekvő terület negyven százaléknyi magasságban zöld, az nyugtatólag hat, s ennek az - élő tűzfal" maximálisan eleget tesz. A házhoz csatlakozik egy délutáni napot kapó terasz, kerti bútorral, pistikékkel, s a bejárat előtt parányi tóval. A vízfelület látszólag esetlen elhelyezésre talált, de a feng-shui szerint éppen a kijelölt helyen volt rá szükség ahhoz, hogy örömöt hozzon a házba. Ugyancsak a kínai térrendezés elmélete okoz fejfájást a lakóknak, amikor a fenséges fűzfára néznek,

 

hiszen ez állítólag szomorúságot hoz, így elképzelhető, hogy előbb-utóbb áldozatul esik a keleti szellemben (is) zajló téralakításnak. A terasz alatti kocsibehajtó betonját vörösesbarnára festették, hogy unott szürkéjével ne tegye tönkre a kert képét. A nagy felületű betonút egy részét még kellemes lugas is fedi, erre borostyán, futószőlő és - a háziasszony kívánságára - rózsa kúszik fel.
Boldog füvek - a kifejezés a kerttulajdonos szájából származik. E szerint a gyep akkor érzi jól magát igazán, ha fűnyíráskor csupán a szálak egyharmadát vágjuk le, s már mutatja is földbe dugott mutatóujján, ma éppen hol lenne az ideális fűmagasság. Ugyanennyi lélekkel beszél arról is, hogy tavaly elvesztett egy hamisciprust, mert félreértelmezte a növény által adott jeleket. Mert ugye egy lelkiismeretes kertgazda reggelente egy szempillantás alatt felméri, hogyan érzik magukat a zöldek, melyik szomjas, melyik vágyik tápoldatra, melyik szeretne átköltözni a kert egy árnyasabb területére. Õ pedig boldognak látta a ciprust. Azóta már a vízellátásról automata öntözőrendszer gondoskodik, melyet még a cserepes növényekhez is egyenként elvezettek. A füvet korábban foltokban tönkretették a kutyák - Lali, Betty és Manci, gyönyörűséges york-shire terrierek - , így azt helyenként cserélni kellett, mára azonban avatott szemek sem mondanák meg a helyét.
A telket a konkáv térformálás elvei szerint építették be, azaz a széleken kaptak helyet a magasabb növények, utánuk alacsonyabb bokrok jönnek, majd virágos évelők, s végül középen összefüggő gyep mutatja a valóságosnál tágabbnak a teret.
A kert éke a hátsó traktus közepén emelt bástya. A mészkővel körbeépített emelvénybe süllyesztették a fürdőmedencét, partján nyugágyak és cserepes növények sorakoznak. Az ívekbe hajló építmény partját levendula, törökszekfű és mécsvirág színesítik. A telek egyik végében szerszámoskamra, másik csücskében fedett ücsörgő, a kettő között mészkőből rakott sütő díszeleg. Az egységes kép kedvéért a tűzrakóhely és a medence partja egyforma anyagból kelt életre, tovább fokozva a harmóniát.
A bejárat előtti füves öböl szélén pünkösdirózsa, jázminbokor és sárga kannavirág teremt élénk foltokat a különböző zöldek között. A házigazda a Bodeni-tónál járva, a Virágok Szigetén szeretett bele a színorgiát produkáló évelőkbe. Ahogy meséli, burleszkbe illő jelenet volt, ahogy heteken át, naponta kétszer átrendezte a növényeket, mert nem találta megnyugtatónak az összhatást. Mára azonban minden a helyére került, s most inkább vígjátékot lehetne forgatni a kertben élőkről, legyenek azok szeretetteljes emberek, életrevaló kiskutyák, vagy akár boldog füvek.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.