Gyepszőnyeg kontra magvetés

Gyepszőnyeg kontra magvetés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ki ne szeretne gyönyörű, ápolt gyepet a kertjébe, és sok-sok éven át élvezni a „fűszőnyeget” - De vajon tudjuk-e, milyen zöld út vezet a sikerhez - A gyeptelepítésnél két módszer közül választhatunk. Az egyik a jól ismert és általánosan elterjedt magvetés, a másik az egyre nagyobb teret nyerő gyepszőnyeges telepítés. De ne gondoljuk, hogy csak ebben az egy dologban kell döntenünk, ha füvesítünk! Sorra vesszük a legfontosabb szempontokat, és segítünk abban, hogy úgy zöldelljen a kert, amilyennek elképzeltük.

 

 

 

Nézzük a tervezés szempontjait!

Milyen arányban - Érdemes megfontolnunk, hogy telkünket milyen arányban osszuk meg a gyepes és a növényekkel borított területek között. Bár a gyep telepítése olcsóbb, de az éves rendszeres ápolási munkákkal mégis a fű kíván meg nagyobb költségráfordítást, és nem a növényágyak.


 

Mennyit - Csak annyi füvet telepítsünk, amennyire funkcionálisan és esztétikailag, a térhatás érdekében szükségünk van. A gyep, bár egész évben szép zöld, mégis csak „két dimenzió”. A virágok és cserjék sokkal több színt, formát, illatot visznek kertünkbe, bár a kivitelezésnél többe kerülnek.


 

Hová - Gondoljuk át, hogy a kert mely részeire szeretnénk gyepet. Ha a kertben kutya is lesz, célszerű a várható közlekedési útvonalait tiszteletben tartani, bár a nagyobb testű kutyák gondot okozhatnak, még rendszeres fűápolás ellenére is.

  • 3897_2_gyep
  • 3897_3_gyep
  • 3897_4_gyep
  • 3897_5_gyep


 

Mire, hogyan - A méretek és a formák mellett vegyük át azt is, hogy mire, hogyan kívánjuk használni a gyepet. Ha erősebb igénybevételre, mondjuk sportoláshoz, a gyermekek játékához adunk teret, akkor taposástűrő, sport fajtakeveréket válaszszunk. Viszont nem árt tudni, hogy ezek a keverékek gyorsabb növekedésűek, azaz több nyírást igényelnek, ezzel együtt nagyobb a tápanyagigényük is, valamint vastagabb, durvább levelűek. A pázsitkeverékek finomak, selymesek, vékonyszálú, lassúbb növekedésű fajtákból állnak, így kevesebb nyírást igényelnek, és mezítláb igazi élményt nyújtanak.
Mennyibe kerül az öntözőrendszer - A gyepfelületek öntözésére használt kiemelkedő szórófejes öntözőrendszer kiépítési ára négyzetméterre vetítve többszöre a növényágyak csepegtetőcsöves rendszerének - ezért is célszerű átgondolni a füvesíteni kívánt terület méretét.

Amit a gyepszőnyegezésről tudni illik


Gyepszőnyeg előállításával hazánkban négy-öt cég foglalkozik. A kész gyepet speciálisan erre a célra használt területeken, gyepszőnyegtermesztő telepeken állítják elő. A gépi, precíziós vetés után másfél-két év alatt intenzív, szakszerű ápolással állítják elő az általában 2,5 méter hosszú, 40 centiméter széles, speciális géppel felszedett, majd felgöngyölt négyzetméteres tekercseket. A tekercsnek teljesen tömöttnek, egyöntetűnek és gyommentesnek kell lennie.
A tekercsek lerakhatók egész évben, a téli fagyos hónapok kivételével, viszont minden esetben biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű öntözővizet. A mai, korszerű kertápolásban az öntözést célszerű a föld alá telepített, a talajból a víznyomás hatására kiemelkedő, automatizálható rendszerrel megoldani. Mivel a telepítés, majd a fenntartás, ápolás során súlyos károkat okozhat a gyepben a nem megfelelő mennyiségű és egyenetlen öntözés, ezen nem szabad spórolni.
telepítés előtt a területet gondosan elő kell készíteni. Új és újratelepítésnél is érdemes vegyszeres gyomirtást végezni, hogy az évelő gyomok később se okozzanak gondot. A terepszintek nagyjábóli kialakítása után az öntözőrendszer kiépítése következzen, majd a végleges szintek kialakítása, egyidőben a „magágy” előkészítésével. Mivel a gyepszőnyeg 2-4 centiméter vastag, ezért a szinteket mélyebben kell kialakítani, hogy a gyep ne kerüljön magasabbra a burkolatoknál. Ha telkünkön gyakori vendég a vakondok, a gyeptekercsek lerakása előtt terítsünk le vakondhálót. A tekercseket kötésben, szorosan egymás mellé kell lefektetni, majd a végén hengerezni.
A gyepszőnyegezés gyors és látványos, a kezdeti nagydózisú öntözés után, 7-14 nap elteltével használatba is vehetjük. A tekercsek csíkjai az első néhány nyírás után eltűnnek.
A gyepszőnyeg előnyei közé sorolható, hogy a kész tekercsek megvásárlásával megspórolhatjuk azt a sok figyelmet és gondoskodást, amit egy magvetésnek meg kell adni, hogy szép gyeppé váljon. Nem kell küzdenünk a gyomokkal, foltokkal, mert ezt a termesztőtelepeken a szakemberek már elvégezték helyettünk.
A legnagyobb „hátránya” is ebből adódik: a gondoskodást meg kell fizetnünk. Hátrányként talán még egy dolgot említhetünk: el kell fogadnunk a termesztők által kínált fajtaösszetételű keverékeket, és ha speciális igényünk van - például extra finom levelű pázsitot szeretnénk -, akkor nem biztos, hogy megtaláljuk a megfelelő kész gyepet

Amit a magvetésről tudni illik


A magkeverék kiválasztása talán a legfontosabb a gyep minőségét befolyásoló tényezők közül. Ez az a dolog, amit ha elrontunk, már csak az újratelepítéssel korrigálhatunk. A jó minőségű vetőmag az alapja mindennek: ez határozza meg a gyep taposástűrését, selymességét, növekedési erélyét, tápanyagigényét, a betegségekkel szembeni ellenálló képességét, vízigényét és az egyéb ápolási igényeket.
Vetésnél érdemes betartani az előállító által javasolt négyzetméterenként kiszórandó magmennyiséget. A keverék négy-hatfajta magot tartalmaz eltérő arányban, típustól függően. A fajták a csírázási idő alapján két csoportra oszthatók: gyorsan, 4-14 nap alatt csírázók (ilyen az angolperje), és vannak az elhúzódó, 14-60 napos csírázási idejű fajták (csenkeszek, rétiperje, tippanok). Ezek az angolperje között, annak „védelmében” kelnek ki.
Gyakori hiba, hogy a gyorsabb és látványosabb eredmény érdekében több magot szórunk ki, mint kellene. Ebben az esetben olyan sűrű lesz a gyorsan kikelő angolperje-állomány, hogy nem marad hely a pázsit selymességét és tömöttségét adó, finom szálú fajtáknak. Bár rövid távon így szebb a fű, hosszú távon viszont csökkent értékű, gyengébb minőségű gyepet kapunk az értékes, terjedő tövű, vagy tarackoló szárú fajták hiánya miatt.
A vetés talajelőkészítése megegyezik a gyepszőnyegezésnél leírtakkal. A fellazított, elegyengetett talajt vissza kell tömöríteni, úgy, hogy ne süllyedjünk fél centinél mélyebbre a földbe. Tömörítés után lazítsuk fel a talaj felső két centiméterét, ebbe a magágyba gereblyézzük be a magokat és a csírázást segítő startertrágyát, majd hengerezéssel zárjuk le a magágyat. A magágyat az első öntözést követően folyamatosan nedvesen kell tartani, a kiszáradás a csírák pusztulását okozza.
A magvetés ideális ideje a kora tavasz és a kora őszi hetek, ugyanis ilyenkor okoznak a legkevesebb gondot a kelő csírákkal konkuráló gyomok, amelyek ellen a gyep 4-6-hetes kora után vegyszerekkel eredményesen védekezhetünk.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.