„Berendeztem” a kertünket

„Berendeztem” a kertünket

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy építkezés, egy kert létrehozása nagy kihívás. Sokunknak egy felfordulásból is elege lesz, de nekem inkább megjött a kedvem: új hivatást választottam, lakberendező lettem, és elkezdtem kerteket tervezni. Büszkeséggel tölt el, hogy 2006-ban Budakalász legszebb kertje lett a miénk. De nem ez a fontos, hanem hogy a család minden tagja örömét leli benne. Tavasztól a tél beköszöntéig illatok, ízek, színek varázsolják el a kertbe lépőt.

 

10

 

Szerencsésnek érzem magam, hogy mindig kertes házban lakhattam. A kert számomra a kikapcsolódást jelenti, még akkor is, ha éppen füvet nyírok. Mivel mindig is hobbim volt a vele való foglalatoskodás, örömmel láttam hozzá, hogy a 300 négyszögöles telkünkön megvalósítsam álmaim kertjét, ami olyan jól sikerült, hogy egymás után jöttek a felkérések: ne csak a lakást, hanem a kertet is tervezzem meg. Úgy alakult, hogy sok-sok szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok birtokában ma már vállalom ezt a feladatot is.
A kert és a ház tervei párhuzamosan készültek, sőt, az építkezés alatt már volt veteményes- és virágoskert is, a kőművesek legnagyobb megrökönyödésére.

Olyan mindent tudó kertet szerettem volna, ami nem csak díszkert, hanem hasznos is: lehetőleg minél többféle gyümölccsel, zöldséggel lássa el a családot – így lett veteményes is. Mivel négytagú családunk gyakran fogad vendégeket, terveztünk egy szép nagy teraszt, tűzrakóhelyet, a gyerekeknek hintát, homokozót, és jut hely a focimeccseknek is. Praktikus ötlet: a fákat érdemes úgy ültetni, hogy a kapufa szerepét is betöltsék. Mindezeken kívül a növénygyűjtő szenvedélyemnek is kellett hely: a kerítés mentén körben egy-két méter szélességben fákkal, örökzöld bokrokkal, köztük virágágyásokkal színesített ágyás fut körbe, amely szép keretet ad a pázsitnak.

Az elmúlt évek alatt a fák tekintélyes méretűvé cseperedtek, egész nyáron ellátják gyümölccsel a családot. A csupa napfény kertből egy árnyas, ligetes kert lett, ahová mindig jó kimenni a fárasztó munkanapok után feltöltődni. 

Kreatív játék a növényekkel

Változatos színek és formák: a sokféle zöld és a különféle habitusú növények kiemelik egymás szépségét. Kerüljük a hasonló színű és levelű növények egymás mellé telepítését, különben unalmas és egyhangú lesz az összhatás. A kerti járdáknál, tipegőknél nem tanácsos élénk, feltűnő színeket alkalmazni. Ezek ugyanis elvonják a figyelmet a növényekről, mintegy háttérbe szorítják azokat. A semleges, szürke térkövek kiváló kiegészítői a kertnek. A kerti utak vonalvezetésénél is törekedjünk az íves kialakításra.

Természetes kertet így tervezzünk

A természetközeli látvány eléréséhez kerüljük a virágágyásszegélyek egyenes vonalvezetését, a növények telepítésénél a sorokat, szabályos alakzatokat. A lágyan ívelt szegélyek, a csoportokba telepített növények harmonikusabb összképet teremtenek.
Az első években, míg a lombjuk össze nem záródik, a kis fák és bokrok között még sok „üres” hely van. Érdemes évelő vagy egynyári virágokat telepíteni közéjük, például igénytelen és folyamatosan virágzó büdöskét (Tagates) és rézvirágot (Zinnia). Az egynyáriak egészen késő őszig virágtengerbe öltöztetik a kertet.
A veteményeskertet és a pázsitot határoljuk el egymástól vegyes növénykiültetéssel, így a díszkert és a ház felől nem látszik a konyhakert, ami nem mindig szemet gyönyörködtető.

Hinta és madáritató

Sok embernek okoz fejtörést, mit ültessen a teljesen árnyékos helyekre: a mi kertünkben a szépséges árnyliliomok (Hosta) tökéletesen érzik magukat. Változatos színű leveleikkel, fehér és lilás színben pompázó virágaikkal évről évre megörvendeztetnek bennünket.
Az árnyliliomok között találtam megfelelő helyet a madáritatónak, ami nem más, mint egy földbe süllyesztett nagyméretű műanyag alátét. Kisebb-nagyobb kavicsokkal körülvéve környezetbe illővé válik, és a sok zöld levélnek szép kontrasztot ad a kő látványa.
 A gyerekek játszóhelyét, a hintát, homokozót árnyékos helyre terveztük, és azt tanácsolom, hogy lehetőleg olyan területet szemeljünk ki, ahová a házból is rálátunk. A legjobb, ha a konyha ablaka néz errefelé, hiszen így a szülők főzés közben is szemmel tarthatják csemetéiket. Ugyan a fából készült kerti játékok drágábbak, de biztos, hogy amíg a gyerek felcseperedik, nem kell újat venni, míg a műanyag társaikról ezt nem mondhatjuk el. Ráadásul a természet kellős közepére helyezett mű tárgyakkal szemben az esztétikai kifogásaink is jogosak.

Praktikus és olcsó tippek

Az első néhány évben, míg nem zárul a talajtakaró növények lombozata, kitartó munkát igényel a gyomtalanítás. Ezt sok helyen fenyőkéreg-mulcsozással oldják meg, de ez nagy kertnél túlságosan költséges lenne. A legolcsóbb megoldást választottuk: a lenyírt füvet jó vastagon a növények közé terítjük, így a gyomok sem terjednek olyan gyorsan, a talaj pedig megőrzi a nedvességtartalmát.
Mivel a veteményesre már nem jutott elegendő kaszált fű, és kapálni nem szeretek, így jött az ötlet: fekete geotextilt terítettünk az ágyásokra, ezeken kis nyílásokat vágtunk, és ezen keresztül ültettük be a palántákat. A geotextil átengedi a vizet, szellőzik alatta a talaj, de nehezebben gyomosodik a terület.
Mivel a növények növekedésével egyre több a zöldhulladék, ezért a komposztáló nagy segítség, főleg az őszi időszakban. Ráadásul a keletkezett szervestrágya jól hasznosítható a veteményesben is. 

Minél tarkább, annál jobb

A kert tervezésénél fontos szempont volt, hogy a lakás bármelyik ablakából kinézve látványos növénykiültetés gyönyörködtesse a szemlélődőt. A keskeny oldalkertet, tavasz végén még csak a zöld többféle árnyalata teszi változatossá, de nyár végére már a büdöskék, pistikék színpompás kavalkádja tarkítja.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.