„Berendeztem” a kertünket

„Berendeztem” a kertünket

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy építkezés, egy kert létrehozása nagy kihívás. Sokunknak egy felfordulásból is elege lesz, de nekem inkább megjött a kedvem: új hivatást választottam, lakberendező lettem, és elkezdtem kerteket tervezni. Büszkeséggel tölt el, hogy 2006-ban Budakalász legszebb kertje lett a miénk. De nem ez a fontos, hanem hogy a család minden tagja örömét leli benne. Tavasztól a tél beköszöntéig illatok, ízek, színek varázsolják el a kertbe lépőt.

 

10

 

Szerencsésnek érzem magam, hogy mindig kertes házban lakhattam. A kert számomra a kikapcsolódást jelenti, még akkor is, ha éppen füvet nyírok. Mivel mindig is hobbim volt a vele való foglalatoskodás, örömmel láttam hozzá, hogy a 300 négyszögöles telkünkön megvalósítsam álmaim kertjét, ami olyan jól sikerült, hogy egymás után jöttek a felkérések: ne csak a lakást, hanem a kertet is tervezzem meg. Úgy alakult, hogy sok-sok szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati tapasztalatok birtokában ma már vállalom ezt a feladatot is.
A kert és a ház tervei párhuzamosan készültek, sőt, az építkezés alatt már volt veteményes- és virágoskert is, a kőművesek legnagyobb megrökönyödésére.

Olyan mindent tudó kertet szerettem volna, ami nem csak díszkert, hanem hasznos is: lehetőleg minél többféle gyümölccsel, zöldséggel lássa el a családot – így lett veteményes is. Mivel négytagú családunk gyakran fogad vendégeket, terveztünk egy szép nagy teraszt, tűzrakóhelyet, a gyerekeknek hintát, homokozót, és jut hely a focimeccseknek is. Praktikus ötlet: a fákat érdemes úgy ültetni, hogy a kapufa szerepét is betöltsék. Mindezeken kívül a növénygyűjtő szenvedélyemnek is kellett hely: a kerítés mentén körben egy-két méter szélességben fákkal, örökzöld bokrokkal, köztük virágágyásokkal színesített ágyás fut körbe, amely szép keretet ad a pázsitnak.

Az elmúlt évek alatt a fák tekintélyes méretűvé cseperedtek, egész nyáron ellátják gyümölccsel a családot. A csupa napfény kertből egy árnyas, ligetes kert lett, ahová mindig jó kimenni a fárasztó munkanapok után feltöltődni. 

Kreatív játék a növényekkel

Változatos színek és formák: a sokféle zöld és a különféle habitusú növények kiemelik egymás szépségét. Kerüljük a hasonló színű és levelű növények egymás mellé telepítését, különben unalmas és egyhangú lesz az összhatás. A kerti járdáknál, tipegőknél nem tanácsos élénk, feltűnő színeket alkalmazni. Ezek ugyanis elvonják a figyelmet a növényekről, mintegy háttérbe szorítják azokat. A semleges, szürke térkövek kiváló kiegészítői a kertnek. A kerti utak vonalvezetésénél is törekedjünk az íves kialakításra.

Természetes kertet így tervezzünk

A természetközeli látvány eléréséhez kerüljük a virágágyásszegélyek egyenes vonalvezetését, a növények telepítésénél a sorokat, szabályos alakzatokat. A lágyan ívelt szegélyek, a csoportokba telepített növények harmonikusabb összképet teremtenek.
Az első években, míg a lombjuk össze nem záródik, a kis fák és bokrok között még sok „üres” hely van. Érdemes évelő vagy egynyári virágokat telepíteni közéjük, például igénytelen és folyamatosan virágzó büdöskét (Tagates) és rézvirágot (Zinnia). Az egynyáriak egészen késő őszig virágtengerbe öltöztetik a kertet.
A veteményeskertet és a pázsitot határoljuk el egymástól vegyes növénykiültetéssel, így a díszkert és a ház felől nem látszik a konyhakert, ami nem mindig szemet gyönyörködtető.

Hinta és madáritató

Sok embernek okoz fejtörést, mit ültessen a teljesen árnyékos helyekre: a mi kertünkben a szépséges árnyliliomok (Hosta) tökéletesen érzik magukat. Változatos színű leveleikkel, fehér és lilás színben pompázó virágaikkal évről évre megörvendeztetnek bennünket.
Az árnyliliomok között találtam megfelelő helyet a madáritatónak, ami nem más, mint egy földbe süllyesztett nagyméretű műanyag alátét. Kisebb-nagyobb kavicsokkal körülvéve környezetbe illővé válik, és a sok zöld levélnek szép kontrasztot ad a kő látványa.
 A gyerekek játszóhelyét, a hintát, homokozót árnyékos helyre terveztük, és azt tanácsolom, hogy lehetőleg olyan területet szemeljünk ki, ahová a házból is rálátunk. A legjobb, ha a konyha ablaka néz errefelé, hiszen így a szülők főzés közben is szemmel tarthatják csemetéiket. Ugyan a fából készült kerti játékok drágábbak, de biztos, hogy amíg a gyerek felcseperedik, nem kell újat venni, míg a műanyag társaikról ezt nem mondhatjuk el. Ráadásul a természet kellős közepére helyezett mű tárgyakkal szemben az esztétikai kifogásaink is jogosak.

Praktikus és olcsó tippek

Az első néhány évben, míg nem zárul a talajtakaró növények lombozata, kitartó munkát igényel a gyomtalanítás. Ezt sok helyen fenyőkéreg-mulcsozással oldják meg, de ez nagy kertnél túlságosan költséges lenne. A legolcsóbb megoldást választottuk: a lenyírt füvet jó vastagon a növények közé terítjük, így a gyomok sem terjednek olyan gyorsan, a talaj pedig megőrzi a nedvességtartalmát.
Mivel a veteményesre már nem jutott elegendő kaszált fű, és kapálni nem szeretek, így jött az ötlet: fekete geotextilt terítettünk az ágyásokra, ezeken kis nyílásokat vágtunk, és ezen keresztül ültettük be a palántákat. A geotextil átengedi a vizet, szellőzik alatta a talaj, de nehezebben gyomosodik a terület.
Mivel a növények növekedésével egyre több a zöldhulladék, ezért a komposztáló nagy segítség, főleg az őszi időszakban. Ráadásul a keletkezett szervestrágya jól hasznosítható a veteményesben is. 

Minél tarkább, annál jobb

A kert tervezésénél fontos szempont volt, hogy a lakás bármelyik ablakából kinézve látványos növénykiültetés gyönyörködtesse a szemlélődőt. A keskeny oldalkertet, tavasz végén még csak a zöld többféle árnyalata teszi változatossá, de nyár végére már a büdöskék, pistikék színpompás kavalkádja tarkítja.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}