Pitypalatty-völgy királynője

Pitypalatty-völgy királynője

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Látogatás az aprócska művészlakban, amely önmagában is nehezen feledhető élménydömping. Akárcsak az idilli gyermekkor, melynek színei-lényei elkísérik a benne lakó, határtalan fantáziájú művésznőt.

pitypalattyvolgykiralynoje 720


Verebélyi Diana otthonához vezető utamon kuglitestű, nyakkendős állólámpák mutatták az irányt. Az „Art6” művészeti társulás szentendrei üzletgalériájában láttam meg őket, ahogy az egyedülálló, „Mindig lesznek farkasok a bokorban” című világító éjjeliszekrénykéit is. Majd a modern ikonokkal festett ülőbútorai, meghökkentően mozgalmas kollázsai és többértelmű assemblage művei jöttek szembe, amelyek egyedi lámpák, hangfalak vagy bútorok is egyben. De sok ezren láthattuk már művészetének egy sajátos-látványos szeletét nyaranta, a „Volt” és a „Stand”- fesztiválok hatalmas térinstallációin és szabadtéri bútorain, amelyeket alkotótársaival fest évek óta. Mert Diana nem bír tartósan egy síkban állni – élni – és gondolkozni. Szürreális festményeinek szereplői lekívánkoznak a vászonról, és alkotójukat követve végtelen kalandozásra indulnak időben és 3D-ben… Vele tartanak a vidéki gyermekkorba: a Bükk hegység erdőit, a Pitypalatty-völgy rétjeit bebarangolva, az ezermester nagyapa fali tékáiba és bútorfiókjaiba bújva. Vele vannak májustól szeptemberig a rendszeres művésztelepeken, ahol az ott születő, kiállításokra kerülő új festményein szerepelnek, és feltűnnek frissen elkészült katalógusában is. Vagy lámpaernyők, bőrbútorok, textíliák felületén élik másodvirágzásukat, mint ebben a Duna-parti takaros kis lakásban, ahol a fiatal művésznő kompakt otthont kanyarított maga köré. A cúgos-sötét padlástérbe napfényes műtermet és alvókuckót álmodott.

A nappali és konyha határára mini-búboskemencét tervezett, amelyet Eredics Kristóf épületszobrász rakott-faragott. A sok helyről ideszármazó bútorokat, a tarka textíliák élénk tónusait a festményekkel bélelt miliőhöz komponálta. Falat bontott és óriási üveget emelt a terasz felé, hogy beengedje a ligetet, vagy szobrai közé kilépjen a falakat borító házi tárlatból, amely az aktuális új kiállítások szerint folyton mozgásban van. Happy, az örökbe fogadott pumi-westi keverék kutyus már megszokta a közös háztartásban élő furcsa lényeket: a mennybe siető frivoll angyalokat, az űrből érkező romantikus látogatókat, a dobogó szívű fél-almákat, a rókafejű erdőlakókat, az egymás figyelmét szomjazó nőket és férfiakat. Akik kopogtatás nélkül nyitnak be Diana világába Salvador Dali, René Margite, Frida Kahlo, Hieronimus Bosch képeiből, vagy saját mesterének – a hazai szimbolikus szürrealizmus örökifjú fenegyerekének – ef Zámbó Istvánnak életművéből. Valamint Deim Pál, Aknay János, Bukta Imre, feLugossy László munkáiból ihletődve.

A hit egyetemes kérdéseit, a létezés képtelenségét kutatják, miközben egy mai fiatal alkotó személyes sztorijait mesélik el. Melyek velünk is bármikor megtörténnek, ha kifelé nyitunk, és befelé figyelünk.

Verebélyi Diana munkáival a szentendrei Vajda Lajos Stúdió nyári „újhullámos” tárlatain találkozhatunk, amelyek koncertekkel, performanszokkal, közös festéssel hozzák közelebb a művészetet a fiatal generációkhoz. Művészbarátokkal kiegészült csoportja kézzel festett térplasztikái immár hat éve a soproni Volt fesztivál állandó díszletei, feltűnnek a Sziget, a Strandfeszt és Balatonsound helyszínein is. Tavaly a fővárosi Akvárium klub számára készítettek festményekkel borított ülőbútorokat, több alkotásuk – mint az egyedi festésű műgyanta elefántok – mára társadalmi küldetés szimbólumai.

Diana nyomott ülőbútorai és egyedi gyártású hangfalai is művészetének részei. Imecs Kata iparművésszel készültek a műbőrből kiszabott formák, amelyre Diana „a dominancia elv” című festményének egy sokszorosított részletét nyomtatták. Az assemblage lámpák teste talált alapanyagokból (fiók, biciklilámpák, játékok, fémalkatrészek, üvegek) születik, majd egyedi festést kap.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.