Mesék a tornácos házból

Mesék a tornácos házból

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egykori erdélyi otthonuk miliőjét varázsolta a Bükkös patak partjára a család, melynek tagjai egyenként is meghatározó alakjai a hazai képművészeti szcénának. Festmények és szobrok, gyermekek és tanítványok, párhuzamos életutak és közös hétköznapok egy kivételes famíliában.

mesekatornacoshazbol 720


„Őszintén tudunk örülni egymás sikerének!” – így summázza a ház asszonya, Rákossy Anikó festőművész azt az időtlen, békebeli harmóniát, amely – az itt lakó családtagok számától függetlenül – jellemzi a házat, annak valahány szobáját és műhelyét, az édeni kert öreg fáit és valahány madárfészkét… A fűben guggoló kőszobrokat és az állványon száradó festményeket, de még a spájzban telelő baracklekvárokat és a kis unokák félbehagyott gyerekrajzait is…

Ma már csak férjével, Farkas Ádám szobrászművésszel lakják be a házat, akinek életmű kiállítását itt, a szentendrei Művész Malomban rendezték meg idén a legnevesebb tanítványai. A fél évszázadot átölelő tárlat egyszerre adózik a Képzőművészeti Egyetem 25 éve hűséges tanárának és egykori rektorának, a londoni Királyi Művészeti Akadémia első magyar tagjának és annak a számtalan köztéri szobor alkotójának is, amelyek szerte a nagyvilágban és hazánk megannyi városában láthatók a Munkácsy és Príma-díjas Érdemes művész kézjegyeként. Itthon, ahol a szentendrei művészeti élet oszlopos tagja, a Dunakorzón álló „Köszöntő”-je üdvözli a városba látogatókat, de sokan ismerhetik legújabb, tapintható térplasztikáit a Parlament előtt, a budai várban és Egerben is. S bár „apa műhelye szent helynek számított”, két leánya azért sikeresen magáévá tette a folytonos alkotást, mint életformát. Farkas Borbála textilművészként, Zsófia szobrászként viszi tovább a családi tálentumot, ami már saját gyermekeikben is gőzerővel bontakozik… S mialatt a ház műtermeiben mai napig lázas munka folyik hétköznap és ünnepnapon egyaránt, két ecsetvonás között elkészül az ebéd a biztos hátországért felelős, a negyven éve hűséges feleség és alkotótárs, Anikó jóvoltából. Akinek, míg isteni főztje a gyomrot, addig színpompás-érzelmes absztraktjai, földszínekkel festett játékos formái a szemet és szívet melengetik, szép kontrasztot nyújtva férje mérnöki precizitással készült szobrai mögé.

„Ha máshol nem, az étkezőasztal körül minden esetben találkozik a család!” – ismerteti Anikó az 193o-as évek óta fennálló családi napirendet. Ekkortájt talált rá e házra Ádám édesapja, B. Farkas Ferenc, aki a hátuk mögött hagyott erdélyi otthon hangulatát teremtette újra családjának itt, a szentendrei patakparton. A mesébe illő környezet feleségét, F. Győrffy Annát is megihlette, aki e falak közt élt és dolgozott, a Pöttyös Panna sorozat, a Mosó Masa mosodája illusztrációit és közel 3o diafilm képi világát köszönhetjük neki. A ma is közkedvelt magyar mesék, versek korán kelő dolgos nagymamái, folyton rajzolgató unokái, kiságyban alvó és hímzett mellényt viselő állatai egy álomszerű, idilli világba kalauzolják az olvasót. Erdő szélére, tornácos házba, nagycsaládba, szép régi bútorok és megbecsült értékek közé….

Ha e történet képeit most nem látnánk, azt hihetnénk, hogy ilyen csak a mesékben van…


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.