Svéd zászlók tegnap és ma

Svéd zászlók tegnap és ma

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A svéd és az uniós zászlók békésen tekintenek le a házra és a kertre. Ez az a hely, amely oly sok családi öröm, tragédia és nemzetközileg is fontos esemény színhelye volt. Az előszobában van még egy zászló, egy golyók által szaggatott a II. világháborúból, amely a svéd követségen lobogott.

svedrezidenciategnapesma 720


Nicolas Trouvé, Svédország nagykövete néhány hónapja érkezett Budapestre, s amilyen szeretettel beszél munkájáról és korábbi kiküldetéseiről, nyilvánvaló, hogy jól választott pályát. Megcsodálva a kert tulipánjait, rózsáit, a frissen telepített fűszerkertet, a kert alján újonnan kialakított magas zöldséges ágyásokat, kiderül, hogy a nagykövet hobbija a kertészkedés: „Szeretném, ha Zöld nagykövetnek hívnának, mert kedvelem a kertet és a kertészkedést. De menjünk fel az erkélyre, és nézzük meg onnan a kilátást!’ – invitál bennünket mosolyogva a rezidencia emeletére. S valóban, velünk szemben, de jóval alattunk látjuk a köztársasági elnöki palotát a Várban, azon túl még a Bazilika tornyait is. „El tudják képzelni, milyen itt reggelizni a lombok között, hallgatni a madarak csicsergését, és látni a csodálatos kertet? Reggel ezzel a kilátással és nyugalommal feltöltődve sokkal könnyebb nekivágni a napnak.” – mondja, és büszkeségéből mi is átérzünk valamit, szépséges fővárosunk láttán.

Niclas Trouvé nemzetközi gazdaságból, földrajzból és közgazdaságtanból mesterdiplomázott Stockholmban, tanult történelmet és politológiát, nemzetközi gazdaságtant Pennsylvaniában, de egy katonai egyetemet is kijárt. 1992-ben vált a svéd külügyminisztérium alkalmazottjává, első kiküldetése Helsinkibe vitte, majd dolgozott az észt fővárosban, Új-Delhiben Indiáért, Nepálért, Bhutánért, a Maldív szigetekért és Shri Lankáért is felelős volt. Ez után jöttek életének igazán izgalmas kiküldetései, amelynek kalandjai egy könyvet is betöltenének: Bagdadban Jordánia is alá tartozott, azután Afganisztánban és Pakisztánban Svédország különleges követeként dolgozott.

Az eklektikus stílusú, 20. század fordulóján született rezidencia története is különleges. Az épületet több ízben is átalakították jó nevű építészek tervei szerint, első tulajdonosa egy gazdag iparos, Samuel Weiner volt. A sors fricskája, hogy a milliárdos vállalkozó fia elkötelezett kommunistaként Moszkvába emigrált, de a szovjet elvtársak nem bíztak a külföldiekben, így a fiatal Weinernek menekülnie kellett, visszatért Magyarországra. Sikertelenül próbálta apját rábírni, hogy a fokozódó antiszemitizmus miatt együtt hagyják el Európát, apja sorsáról nincs bizonyosság, hogy hol és mikor halt meg. A ház 1944-ig többször cserélt gazdát, végül evakuálták, csak a sofőr és a szakács maradhatott benne. Az ő történeteikből ismert néhány momentum a korábbi lakókról, a ház későbbi sorsáról. A különleges épület a háború alatt sem maradt üresen, előbb német, majd orosz tisztek lakták, mindkét nemzet katonái közül sokat temettek el a kertben. 1947 után a házat államosították, északkoreai, később kelet-német rezidencia lett, utánuk az Európai Unió nagykövetének lett otthona, majd csatlakozásunk óta a svéd nagyköveteké.

Az előszoba relikviája a már említett, üvegborítás alatt őrzött, golyószaggatta zászló a régi követségről, de egy másik magyar vonatkozású tárgy is helyet kapott. Az 1710-es romhányi csatát ábrázoló festmény a svéd-orosz háborúból erre menekülő svéd katonák hősiességét ábrázolja, akik közül Rákóczi oldalán többen is életüket áldozták szabadságharcunkért.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.