A családot az asztal tartja össze

A családot az asztal tartja össze

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Rákóczi Ferenc olyan rádiós, aki sosem akart képernyőre kerülni. Ehhez képest nem egy televíziós műsorban is megnyerte közönségét mackós megjelenésével és sajátos humorával. Ő mégis azt vallja, a rádiózás az igazi szenvedélye. No, és emellett a zenélés és a főzés. És persze két gyermeke, Panna és Soma, akik mellé boldogan vállalna még másik kettőt.

 

 

Újkígyóson nőtt fel a rádiós, és nagyon jó gyerek volt, nem nagyon emlékszik komoly stiklikre. – Ennek azonban nem elsősorban a szigorú neveltetésem volt az oka – meséli –, sokkal inkább az, hogy komoly hendikepekkel indultam az életben. A nevem miatt állandó céltáblája voltam a csúfolódásoknak, és én voltam a pufi, szemüveges kisfiú, aki ráadásul már hatéves korában XXL-es magassággal rendelkezett. Így aztán magamnak való gyerek lettem, aki sokat volt egyedül, rengeteget olvastam, jártam az erdőt gyalog vagy biciklivel, gombát szedtem, vagy csak órákig csodáltam a természetet. Később oldódott ez a helyzet, főként akkor, amikor az általános iskolában zenélni kezdtem. Méghozzá különös hangszeren, tolóharsonán, azaz pozánon. Mivel egyedül én bírtam az osztályban cipelni a hangszer tokját, így esett a választás rám. Játszottam az úttörő zenekarban, óriási lelkesedéssel, imádtam a zenekari próbákat, főként, mivel Békéscsabára kellett átjárnunk, és anyutól mindig kaptam egy kis zsebpénzt, hogy az állomáson vehessek hot dogot.

Sosem voltak kialakult elképzelései, mi lesz belőle, ha nagy lesz, így amikor középiskolát kellett választani azzal az ötlettel állt elő, hogy hangszerész lenne. – A szüleim azonban azt mondták, ez nem szakma, valami jobbat kell választanom, s szerintük a mechanikai műszerész hivatás éppen nekem való. Battonyán jártam középiskolába, minden különösebb lelkesedés nélkül, majd kitalálták, hogy remek lenne továbbtanulnom a pedagógusi pályán. A pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmasnak is ítéltek, főként akkor, amikor dalra fakadtam. Egyenesnek tűnt a jövő felé vezető út. Apám vitt be felvételizni a főiskolára, kitett a kapu előtt, sok sikert kívánt, s ahogy őt szem elől vesztettem jobbra, azzal a lendülettel eltűntem balra. Ebből aztán kisebb családi viszály lett, amit azzal enyhítettem, hogy egy évig képesítés nélküli tanító lettem, éneket és történelmet oktattam. Végül az iskolaigazgatóval együtt döntve közös megegyezéssel felbontottuk az együttműködést.

Sodródó ember vagyok, valójában még ma sem tudom pontosan, mi szeretnék lenni. Voltam én minden: vagont raktam ki, saját készítésű ékszerekkel üzleteltem, hangszerbolti eladóként is működtem, végül a békéscsabai kábeltévénél kötöttem ki, mint technikus. Aztán egy reggel nem jött be a műsorvezető, és engem ültettek a helyére. Ettől kezdve felgyorsultak a dolgok, megkezdődött a rádiózás, s immár harmadik éve a Class FM Morning Show-ját vezetem a társaimmal. Jól érzem magam, hajnalban kelek minden nap, de még soha nem történt meg, hogy ezért rosszkedvű lettem volna. Nem tudom, hogy a helyemen vagyok-e végre, de bármit is teszek, annak mindig igyekszem a jó oldalát észrevenni, s ha nem sikerül, továbbállok.

Feri öt éve él együtt Judittal, akivel az első pillanattól tudták, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. – Nagyon hamar ös?- szekötöttük az életünket, amely praktikusan azt jelentette, hogy Judit beköltözött az albérletembe. Aztán elutaztunk Kambodzsába együtt, jártunk a khmer templomok ősi városában, Angkorban, vagy ültünk a tengerparton, és néztük a végtelent. Ott fogant meg Panna lányom, így időszerűvé vált az otthonteremtés gondolata. Kettőnk közül inkább Juditnak voltak sziklaszilárdabb elképzelései erről, mint nekem, én csak azt kötöttem ki, hogy a konyha az én felségterületem lesz, és azt én szeretném berendezni. Ugyanis a családban én vagyok a főszakács, imádok főzni, és az ezzel járó minden mást is, a vásárlástól kezdve a mosogatásig. Alkotásnak fogom fel ezt a tevékenységet, új recepteket ötletelek, és nagy gondot fordítok a tálalásra is. A kész művet pedig nem mulasztom el lefényképezni.

"A mackó neve Karácsony, én vettem Juditnak, és kezdetben vittük magunkkal mindenhová. Mára Panna és Soma az első."

 

  • 01
  • 02
  • 03
  • 04
  • 05
  • 06


 

folyamatos együttlét

A nappali, az étkező és a konyha egy légtérben van, nem szeretjük magunkra csukni az ajtókat. A berendezés kialakításánál egyetlen tárgy köré összpontosítottunk: Judit találta meg a fekete-fehér hatalmas kanapét, és ez lett a kiindulópont. Meghatározta a színek alkalmazását, s engedtük, hogy hangsúlyos legyen. Esténként ide kucorgok fel a gyerekekkel mesét olvasni. A helyiség nagyon világos, két oldalról is óriási üvegfelületek vannak, a fényt a fehér falak is felerősítik. Hogy mégis legyen egy ellenpont, az egyik falat mély lilára festettük. Sok éve már, hogy a Best of zenekart megalapítottam, én vagyok a gitáros – van is ebből a hangszerből legalább hat, mindegyikhez mély érzelmek kötnek.

"A híres magyar találmányt, a Gömböcöt ajándékba kaptam az alkotóktól, és nagy becsben tartom."

kitágított tér

A nappalit és a konyhát összekötő teret eredetileg fal zárta el, amelyet mellvéd magasságúra redukáltunk. Ehhez alkalmazkodik a bútorzat is, két oldalt magasabb, üveges szekrényekkel, középen az alacsonyabb polcrendszerrel, amelyen a könyveim egy része és utazásaink emlékei kaptak helyet. Ezzel átellenben a gardrób fogalja el a falat, amely jótékonyan rejti el azokat a holmikat, amelyeket amúgy ormótlanul nagy szekrényekben kellene tárolnunk. A padló az egész térben egységes, még a konyhában is, könnyen tisztán tartható, ami nem utolsó szempont, ha az embernek két nagyon eleven gyermeke van. Mikor hazaérek, szeretek itt egy pillanatra megállni, és végigtekinteni a lakáson – mindannyiszor nyugalom tölt el.

férfias felségterület

A konyhát magam terveztem meg aprólékos gondossággal, beépítve az U alakú tér minden szegletét. Fontos volt, hogy ne legyen nyomasztó, mégis meglegyen a kellő tárolóhely. Műszaki végzettségem segített abban, hogy létrehozhassam a sínen futó világítást, amely mindig azt a területet világítja meg, amelyet épp használok. A színhatás alkalmazkodik a nappali fő attrakciójához, a kanapéhoz, azaz fekete-fehér. Mi úgy gondoljuk, hogy a családot az asztal tartja össze, ezért nagyon hangsúlyos az ebédlőnk, vaskos és időtálló asztallal, kényelmes székekkel. Ezek borítása régebben ugyanolyan volt, mint a kanapéé, de túlságosan soknak találtunk ezt az átkötést, és bézs színű huzatra cseréltük. A nagy asztal körül helyet kaptak a gyerekszékek is, nálunk naponta legalább egyszer együtt eszik a család.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}