A családot az asztal tartja össze

A családot az asztal tartja össze

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Rákóczi Ferenc olyan rádiós, aki sosem akart képernyőre kerülni. Ehhez képest nem egy televíziós műsorban is megnyerte közönségét mackós megjelenésével és sajátos humorával. Ő mégis azt vallja, a rádiózás az igazi szenvedélye. No, és emellett a zenélés és a főzés. És persze két gyermeke, Panna és Soma, akik mellé boldogan vállalna még másik kettőt.

 

 

Újkígyóson nőtt fel a rádiós, és nagyon jó gyerek volt, nem nagyon emlékszik komoly stiklikre. – Ennek azonban nem elsősorban a szigorú neveltetésem volt az oka – meséli –, sokkal inkább az, hogy komoly hendikepekkel indultam az életben. A nevem miatt állandó céltáblája voltam a csúfolódásoknak, és én voltam a pufi, szemüveges kisfiú, aki ráadásul már hatéves korában XXL-es magassággal rendelkezett. Így aztán magamnak való gyerek lettem, aki sokat volt egyedül, rengeteget olvastam, jártam az erdőt gyalog vagy biciklivel, gombát szedtem, vagy csak órákig csodáltam a természetet. Később oldódott ez a helyzet, főként akkor, amikor az általános iskolában zenélni kezdtem. Méghozzá különös hangszeren, tolóharsonán, azaz pozánon. Mivel egyedül én bírtam az osztályban cipelni a hangszer tokját, így esett a választás rám. Játszottam az úttörő zenekarban, óriási lelkesedéssel, imádtam a zenekari próbákat, főként, mivel Békéscsabára kellett átjárnunk, és anyutól mindig kaptam egy kis zsebpénzt, hogy az állomáson vehessek hot dogot.

Sosem voltak kialakult elképzelései, mi lesz belőle, ha nagy lesz, így amikor középiskolát kellett választani azzal az ötlettel állt elő, hogy hangszerész lenne. – A szüleim azonban azt mondták, ez nem szakma, valami jobbat kell választanom, s szerintük a mechanikai műszerész hivatás éppen nekem való. Battonyán jártam középiskolába, minden különösebb lelkesedés nélkül, majd kitalálták, hogy remek lenne továbbtanulnom a pedagógusi pályán. A pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmasnak is ítéltek, főként akkor, amikor dalra fakadtam. Egyenesnek tűnt a jövő felé vezető út. Apám vitt be felvételizni a főiskolára, kitett a kapu előtt, sok sikert kívánt, s ahogy őt szem elől vesztettem jobbra, azzal a lendülettel eltűntem balra. Ebből aztán kisebb családi viszály lett, amit azzal enyhítettem, hogy egy évig képesítés nélküli tanító lettem, éneket és történelmet oktattam. Végül az iskolaigazgatóval együtt döntve közös megegyezéssel felbontottuk az együttműködést.

Sodródó ember vagyok, valójában még ma sem tudom pontosan, mi szeretnék lenni. Voltam én minden: vagont raktam ki, saját készítésű ékszerekkel üzleteltem, hangszerbolti eladóként is működtem, végül a békéscsabai kábeltévénél kötöttem ki, mint technikus. Aztán egy reggel nem jött be a műsorvezető, és engem ültettek a helyére. Ettől kezdve felgyorsultak a dolgok, megkezdődött a rádiózás, s immár harmadik éve a Class FM Morning Show-ját vezetem a társaimmal. Jól érzem magam, hajnalban kelek minden nap, de még soha nem történt meg, hogy ezért rosszkedvű lettem volna. Nem tudom, hogy a helyemen vagyok-e végre, de bármit is teszek, annak mindig igyekszem a jó oldalát észrevenni, s ha nem sikerül, továbbállok.

Feri öt éve él együtt Judittal, akivel az első pillanattól tudták, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. – Nagyon hamar ös?- szekötöttük az életünket, amely praktikusan azt jelentette, hogy Judit beköltözött az albérletembe. Aztán elutaztunk Kambodzsába együtt, jártunk a khmer templomok ősi városában, Angkorban, vagy ültünk a tengerparton, és néztük a végtelent. Ott fogant meg Panna lányom, így időszerűvé vált az otthonteremtés gondolata. Kettőnk közül inkább Juditnak voltak sziklaszilárdabb elképzelései erről, mint nekem, én csak azt kötöttem ki, hogy a konyha az én felségterületem lesz, és azt én szeretném berendezni. Ugyanis a családban én vagyok a főszakács, imádok főzni, és az ezzel járó minden mást is, a vásárlástól kezdve a mosogatásig. Alkotásnak fogom fel ezt a tevékenységet, új recepteket ötletelek, és nagy gondot fordítok a tálalásra is. A kész művet pedig nem mulasztom el lefényképezni.

"A mackó neve Karácsony, én vettem Juditnak, és kezdetben vittük magunkkal mindenhová. Mára Panna és Soma az első."

 

  • 01
  • 02
  • 03
  • 04
  • 05
  • 06


 

folyamatos együttlét

A nappali, az étkező és a konyha egy légtérben van, nem szeretjük magunkra csukni az ajtókat. A berendezés kialakításánál egyetlen tárgy köré összpontosítottunk: Judit találta meg a fekete-fehér hatalmas kanapét, és ez lett a kiindulópont. Meghatározta a színek alkalmazását, s engedtük, hogy hangsúlyos legyen. Esténként ide kucorgok fel a gyerekekkel mesét olvasni. A helyiség nagyon világos, két oldalról is óriási üvegfelületek vannak, a fényt a fehér falak is felerősítik. Hogy mégis legyen egy ellenpont, az egyik falat mély lilára festettük. Sok éve már, hogy a Best of zenekart megalapítottam, én vagyok a gitáros – van is ebből a hangszerből legalább hat, mindegyikhez mély érzelmek kötnek.

"A híres magyar találmányt, a Gömböcöt ajándékba kaptam az alkotóktól, és nagy becsben tartom."

kitágított tér

A nappalit és a konyhát összekötő teret eredetileg fal zárta el, amelyet mellvéd magasságúra redukáltunk. Ehhez alkalmazkodik a bútorzat is, két oldalt magasabb, üveges szekrényekkel, középen az alacsonyabb polcrendszerrel, amelyen a könyveim egy része és utazásaink emlékei kaptak helyet. Ezzel átellenben a gardrób fogalja el a falat, amely jótékonyan rejti el azokat a holmikat, amelyeket amúgy ormótlanul nagy szekrényekben kellene tárolnunk. A padló az egész térben egységes, még a konyhában is, könnyen tisztán tartható, ami nem utolsó szempont, ha az embernek két nagyon eleven gyermeke van. Mikor hazaérek, szeretek itt egy pillanatra megállni, és végigtekinteni a lakáson – mindannyiszor nyugalom tölt el.

férfias felségterület

A konyhát magam terveztem meg aprólékos gondossággal, beépítve az U alakú tér minden szegletét. Fontos volt, hogy ne legyen nyomasztó, mégis meglegyen a kellő tárolóhely. Műszaki végzettségem segített abban, hogy létrehozhassam a sínen futó világítást, amely mindig azt a területet világítja meg, amelyet épp használok. A színhatás alkalmazkodik a nappali fő attrakciójához, a kanapéhoz, azaz fekete-fehér. Mi úgy gondoljuk, hogy a családot az asztal tartja össze, ezért nagyon hangsúlyos az ebédlőnk, vaskos és időtálló asztallal, kényelmes székekkel. Ezek borítása régebben ugyanolyan volt, mint a kanapéé, de túlságosan soknak találtunk ezt az átkötést, és bézs színű huzatra cseréltük. A nagy asztal körül helyet kaptak a gyerekszékek is, nálunk naponta legalább egyszer együtt eszik a család.

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}