Az otthon metamorfózisa

Az otthon metamorfózisa

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egykori otthonát alakította át a zongoraművésznő, s létrehozott egy polgári art szalont, ahol az év minden szakában rangos kulturális eseményekre kerül sor. Kötődése ehhez a lakáshoz ezen túl is nagyon élő, hiszen itt áll hangversenyzongorája is, amelyen sokat gyakorol.

 

 

Édesapám, Kárászy Géza műszaki ember volt, hihetetlen színészi képességekkel is megáldva. Jószívű, gáláns úriember, igazi férfi, és olyan erős, hogy még azt is megengedhette magának, hogy néha sírjon – meséli Kárászy Szilvia. – Édesanyám, Molnár Szilvia gyönyörű és tehetséges fotóművész, ám amikor megszülettem, felhagyott ezzel a foglalkozással. Nagyon vártak engem, érkezésemre alakították át az otthonunkat, a két erkélyen például homokozót építettek. Az ablakaink a Szent István parkra néztek, és látni lehetett a Dunát is. És persze a Margitszigetet, ahová minden nap a hét törpéről elnevezett hajókkal utaztunk át.

Gyönyörű gyerekkorom volt, körülöttem forgott a világ, ennek ellenére, hála a szüleimnek, soha nem voltam elkényeztetett gyerek. Családi legenda, hogy édesanyám gyakran énekelt nekem, de sajnos, nem volt hallása, így amikor dalolt, én pityeregtem, majd ha abbahagyta, nevetni kezdtem. Magam viszont énekeltem, ha kellett, ha nem, négyévesen fújtam az akkori slágereket, és a világvevő rádió gombjain „zongoráztam”. Beírattak hát a XIII. kerületi zeneiskolába, ahol kiválasztott tanítványának Komjáthy Aladárné, Manyi néni, aki korának legjobb zongoratanárnője volt. Tizenegy évesen adtam az első koncertemet, tizenhárom évesen megnyertem egy ifjúsági versenyt, tizennégy évesen pedig felvettek a konzervatóriumba.

Volt olyan is, hogy Szilvia abba akarta hagyni a zongorázást, mert Manyi néni túl szigorú volt, a szolfézs pedig túlságosan száraz tudomány.

– Aztán elvittek egy Richter koncertre, ahol megérintett az előadóművészet, a zene igazi szelleme – folytatja Szilvia.

– Tizenhatéves voltam, amikor Chopin esz-moll Polonézét játszottam egy növendékhangversenyen, és ezt meghallgatta Kocsis Zoltán is. Kemény kritikát mondott (volt benne dicséret is), aztán rövid ideig a tanítványa lehettem. Ebben az időben találkoztam Weöres Sándor költővel is, aki nagy hatással volt rám. „A teljesség felé”, és később az általa megismert Hamvas Béla szellemiség életre szóló szellemi táplálékom lett. Ebben az időben jártam Perényi Miklós koncertjeire, és ekkor volt az is, hogy Tátrai Vili bácsival kamarazenéltünk otthon. A kamaszkor fogékony, sérülékeny idején ők voltak azok, akik átvitt értelemben megszabták az utamat, és kijelölték számomra a célt.

A zeneművészeti főiskola után Szilvia ösztöndíjat nyert el a freiburgi Staatliche Hochschule für Musik művész mesterképzőjébe.

– Ekkor nőttem fel igazán. Négy évet töltöttem Freiburgban, önálló lettem. Később éltem Bécsben is, aztán következett a nagy kaland. A Scherzo Trió éppen zongoristát keresett, és rám esett a választás. Casablancában léptünk fel hónapokig, és ez nagy lecke volt számomra. Itt tanultam meg igazán a mesterséget, megismertem az állandó készenlét fogalmát.

És megismerte az alkotás gyönyörűségét is. Szabados György harangjáték-készítővel társulva egyedülálló produkciót hoztak létre, bejárták a világot. A harangjáték legújabb fejlesztését ez év október 16-án a MÜPA hangversenytermében mutatják be.

Szilvia férje Tahi Tóth László színművész. Megismerkedésük szenvedélyes és elkerülhetetlen volt. – Egy bálon találkoztunk, azonnal udvarolni kezdett nekem, s ez a láz nem múlt el. Két évig lobogott azonos hőfokon, összeházasodtunk, és közös otthont teremtettünk, ami azzal járt, hogy meg kellett kötnünk az első kompromisszumokat. Az egykori otthonom, a Kárászy Szalon átalakításakor viszont szabadon tobzódhattam a gyönyörűségekben, s abban, hogy a tünékenyt állandóvá tegyem.

"Az art szalon az a hely, ahol tökéletesen átélhetem azt a varázslatos hangulatot, amely az alkotáshoz szükséges. Jó itt elgondolkodni a múlton, a jövőn, hangokon és csöndeken…"

fő helyen a zongora

A lakás erénye, hogy fürdik a fényben, így a zongorát is könnyedén el lehetett helyezni a hatalmas ablakok elé. A Yamahát Szilvia édesapjától kapta, amikor felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. A nemes hangszer tetejét bordó bársony védi, illik hozzá, és intim (és szalon) hangulatot teremt az ötágú gyertyatartó, amelyen meghagyták a gyertyák könnycseppjeit. A szalonhangulatot erősíti az álló lámpa is, amelynek kerek, fekete tüll ernyője mögül, ha felgyúlnak a fények, sejtelmesen szikráznak fel a Swarovsky kristályok. Harmonikusan egészíti ki az enteriőrt a neoreneszánsz szekrény, amely az egész falat elfoglalja. A Kárászy család eredetileg könyvszekrénynek használta a súlyos, gazdagon faragott bútort, Szilvia azonban átalakította pohárszékké, a vitrines részben megvilágítva a szép, régi étkészleteket, poharakat. A zongora melletti falon Farkas Gábor Gábriel „Konferanszié” című nagyméretű festménye, amely a Kabaré jelenetéből táplálkozik – a művész maga is többször játszotta az egyik főszerepet.

a társasági élet helyszíne

Az egykori nappali metamorfózisa a legszembetűnőbb. Az art szalonban ez az, ahol az események lényegében zajlanak. A falakon most pikáns képek kaptak helyet, Somogyvári Rudolf színművész és Vogel Eric díszlet-és jelmeztervező alkotásai, amelyek először voltak láthatók. Ehhez alkalmazkodva alakították ki az enteriőrt is, kicsit buja, kicsit provokatív színekkel, kelmékkel. A hosszú asztalt bordó terítővel takarták, a magas háttámlájú székeket pedig hosszú szálú kelmékkel öltöztették fel (más rendezvényeken másféle huzatot kapnak). Az asztal fölött ódon, barokk aranyozott faragott fa csillár emeli a reneszánsz hangulatot, régen gyertyák fénye világított, ma már izzók szórják a fényt.

"Találkozásunk, megismerkedésünk szenvedélyes, és elkerülhetetlen volt"

a fény ölelésében

Három, sarkosan elhelyezett nagy ablak ölében helyezkedik el a neoreneszánsz garnitúra, amely mindig is a család kedvence volt. Annak idején is ez az enteriőr volt a beszélgetések, fényes délutánok színhelye, és Szilvia a kényelmes fotelek egyikében ülve tanulta Gréti nénitől az idegen nyelveket. Most pedig az art szalon kiemelt páholya. Az ülőgarnitúra asztala eredetileg üveglapos volt, de Szilvia tükörre cserélte, amelyen jól mutat az ezüst, levélformát mutató tál a gyümölcsökkel. Valamikor íróasztal is tartozott a garnitúrához, amelyet azonban a háború során az oroszok elvittek, csak úgy, mint a Bösendorfer zongorát. Jóval később kiderült, hogy az íróasztal egy Szolnok közeli termelőszövetkezet elnökének az irodájába került, aki azonban nem adta vissza a családnak. A zongora, ahogy hallották, legalább egy zeneiskola tulajdona lett, jó helyen van – ha még megvan…

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}