Együtt élünk a lakásunkkal

Együtt élünk a lakásunkkal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek, akik fiatal koruk ellenére ott vannak a világ élvonalában. Mindketten elnyerték (többek között) a Liszt Ferenc-díjat, Barnabás pedig birtokosa a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének, idén pedig Kossuth-díjas lett.

 

 

 

Egy cseppnyi egzotikum és sok személyes tárgy, emlék – számunkra ez az otthon

 

Barnabás szülei a Liszt Ferenc Kamarazenekarban játszottak, anyai nagyapja pedig Pertis Pál, világhírű prímás volt. – Ilyen családba születve aligha lehet az embernek más útja, mint a zene – mondja Barnabás. – Amióta eszmélek, mindig hegedűs akartam lenni, és már négyéves koromban tanulni akartam. El is vittek Baranyai Valériához, aki azt mondta, túl rossz gyerek vagyok, várjunk még egy évet. Vártunk. Ugyanez volt az ítélet, de akkor már alkalmasnak gondolt arra, hogy szolfézst tanuljak, egy év múlva pedig már hangszert is adtak a kezembe. Tizenegyéves voltam, amikor felvettek a zeneakadémiára, és én akkor már teljesen beleszerettem a színpadba. A koncerteken felszabadulok, s nagyon tudok önmagamra és másokra koncentrálni. Hegedűsként olyan csodákhoz kerülök közel, mint Bach vagy Mozart zenéje, s ez nagy felelősség: egyrészt a teljes befogadásé, másrészt, hogy miként közvetítem ezt az engem hallgatók felé. A feleségem, Kati, tökéletesen érti ezt, hiszen ugyanúgy érzünk, gondolkodunk. Tíz éve vagyunk házasok, van két gyermekünk. Számomra az otthon, a család a legerősebb kötés, a velük töltött idő gazdagabbá tesz. Soha nem akartam magányos művész lenni, akinek az életét csakis a zene tölti ki – úgy érzem, az ilyen ember előbb-utóbb olyan mély magányba süllyed, hogy már nem lesz képes átengedni önmaga szűrőjén mindazt, amit meg akar mutatni.

Mi organikusan együtt élünk az otthonunkkal. Tudjuk, hogy lennének átalakítandó dolgok, és tervezzük is, de már most sír az egyik szemem, ha a felújításra gondolok. Ez a lakás együtt vibrál velünk, minden tárgynak története van, érzelmek kötődnek hozzájuk. Jó ide hazajönni, főként a hosszú utazások után, a szállodaszobák sivár eleganciája után, a sok idő után, amit külön vagyok kénytelen tölteni a családomtól.

Kati kaposvári, és hasonló sorssal rendelkezik. Az ő szülei zenepedagógusok, a Kokas családban van egy mondás: Mi lélegzünk, és zenélünk. – Én is majdnem hatéves voltam, amikor már hegedűtanárhoz jártam – meséli Kati. – Az öcsém is tanult zenét, de ő nem lett hivatásos, Dóra húgom azonban igen. Amikor két éve megalakítottuk a Kelemen vonósnégyest, rá is számítottunk, ő a csellista a zenekarban, Barnabás a primárius, én javarészt brácsázom, s velünk van még Homoky Gábor, a szekund hegedűs, aki (nem mellesleg) a tanítványom is. Megnyertünk már két nemzetközi versenyt, az egyiket Ausztráliában, a másikat Kínában, és készülünk a harmadikra, amelyet júniusban rendeznek.

Kati ugyancsak tizenegy évesen lett a zeneakadémia hallgatója, sőt, egy osztályba jártak, sőt, egy padban is ültek Barnabással. – Tizennyolc évesek voltunk, amikor egyértelműen kiderült számunkra, hogy mi egy pár vagyunk – folytatja Kati. – Én akkor már ösztöndíjjal Kanadában tanultam, egy darabig távkapcsolatban éltünk, de aztán otthagytam csapot-papot, ösztöndíjat és Torontót, mert tudtam, nekem itthon van dolgom.

"Gyermekeink, a négyéves Gazsi és a kilenc esztendős Hanna már a hangszerekkel élnek együtt, ahogyan egykor mi is. Nekik is nagy ajándék lesz, ha elkészül a tetőtéri zeneszalon."

Kati és Barnabás vidéken képzelte el közös otthonukat, búbos kemencével, meszelt falakkal és tornáccal. – E helyett – racionális okokból – a Király utcában lett egy apró lakásunk, majd megvettük ezt, ahol ma is élünk. A látható szépségeken kívül nagy előny, hogy van még egy százhúsz négyzetméteres üres tetőterünk, amelyből egy zeneszalont szeretnénk majd létrehozni, amely egyszersmind a műhelyünk is lenne. Én imádom az otthonomat, nem vágyom már búbos kemencére, ezt itt, ami folyamatosan körülvesz, szeretném még lélegzőbbé tenni.

  • 002
  • 003
  • 005

egy kis Provance

A konyha az, amely az egész lakásban Kati számára a legjobban lélegzik. A zöld gránit munkapultot rusztikus szekrényelemekre ültették. A vaskos parasztasztal a legtöbbször nincs leterítve, hiszen sok időt töltenek itt a gyerekek, gyurmáznak, festenek, és ha van idő, Kati is beszáll az alkotásba. Így készültek a bájos, festett, üveg lapocskák, amelyek a vaskos gerendákon lógnak, s ez a tere a családi vacsoráknak, beszélgetéseknek is. A búbos kemence feelingből az elszívó kiképzése maradt meg, a pult fölött pedig széles fa polcok adnak helyet a konyhai eszközöknek és sok-sok teásdoboznak. Mindezt remekül egészítik ki a fa tálak, a fonott kosarak – erősen figyelnek arra, hogy természetes anyagokkal vegyék körbe magukat.

dobogón

A tetőtérből adódóan fő szerephez jutottak a gerendák – amelyeket gondosan kiemeltek –, és adta a tér azt is, hogy létrehozzanak egy olyan dobogót, amelyen remekül lehet hancúrozni a gyerekekkel, olvasgatni, zenét hallgatni. A dobogót míves szőnyegek fedik le, és helyet kaptak a kényelmet szolgáló párnák is. A szépséges fotelt Kati szüleitől kapták – felújítva! – nászajándékként, és a ház asszonya azt tervezi, hogy egyszer ilyen ülőalkalmatosságok veszik körül a majdani étkező asztalát. Bársonyosan meleggé és meghitté teszi a falra függesztett perzsaszőnyeg is a kuckót, egy kis ázsiai hangulatot teremtve, amelyet a házaspár nagyon szeret.

"A félköríves íróasztalt a gyerekek is használhatják, most éppen ezer darabos puzzle készül itt."

vibráló élettér

A nappali üde színfoltja az aranyszínű ornamentikával díszített piros bőr ülőgarnitúra, amelybe jó belesüppedni. A hajóládát, amely asztalként szolgál, még akkor vették, amikor nem volt lakásuk, egy ideig Barnabás szüleinek a garázsában várakozott. Rajta a tálca marokkói, csak úgy, mint a kanapé fölött lógó, finom megmunkálású tükör, amelyet Kata kapott egyik születésnapjára. Az ülőgarnitúrát hívogató és hatalmas párnák teszik még kényelmesebbé, az indiai és marokkói minták pedig egzotikussá. A nappali szerves része a kis komód, amelynek ajtaja fa pálcákból áll – szemet gyönyörködtető. A könyvespolcot is ehhez igazodóan alakították ki, az alsó része hasonló kiképzésű. És volt még egy fontos szempont is a polc építésénél – helyet kellett találni a hatalmas afrikai maszknak, amely mindkettőjük kedvence. Előtte pedig nagyon összetartozó Barnabás Kossuth-díja és a csodás ametiszt barlangocska.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}