Az emlékezés hajszálai

Az emlékezés hajszálai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Valaki nemrég megkérdezte tőlem egy könyvbemutatón: ki ez a fess férfi, aki ilyen méltósággal csókol kezet. Maga a jelenség is szokatlan, utánozhatatlan már – nyugtáztuk. Kelet-Közép-Európa szürke hétköznapjaiban nem öltöznek ilyen jól a fehér hajú férfiak. Az elegancia persze nem csak a külsőn múlik; belülről fakad, valahonnét az ősök génjeinek mély kútjából.

 

 

Minderről meg is győződhetek Dr. Szász István Tas dunakanyari otthonában, a Makovecz Imre tervezte szép házában – mert a környezete is jellemzi az embert. Belépve a házba, a különös csúcsos boltívek alatt ránk köszön az erdélyi polgárság múltja, sajátosan gazdag ízlésvilágával. Az egybenyitott helyiségek előnyösek is, mert így egyazon időben többet láthatunk a családi ereklyékből, mintegy megsokszorozódnak.

Leülünk kicsit a kényelmes barokk fotelekbe, teázunk, na és nézegetjük csöndben a beszédes tárgyakat. Kérdezem is a házigazdát, és csodálkozva hallgatom hibátlan stílusú, nyomdakész válaszait. Pontosabban vallomását a nagyszerű elődökről, nagyapákról, dédapákról, szépanyákról, s a tőlük kapott csodálatos szellemi örökségről. Az átmentett tárgyak is az övéik voltak. Doktor úr aztán valóban hetedíziglen ismeri a múltját, pontosan és hitelesen dokumentálva a falon a terebélyes rajzos nemesi családfát. Külön téma lehetne a másik nagyszoba, a nyitott múzeum, azaz a Hitel emlékszoba. Ide előzetes bejelentkezés alapján lehet ellátogatni, s ahol egybegyűjtve megtalálhatók a jeles erdélyi folyóirat legfontosabb szellemi és tárgyi emlékei.

 

"A Hitel az alvó Csipkerózsika, akit Szász István Tas, mint mesebeli herceg, csókjával keltett életre."

– Miért hagyta el fiatal orvosként Erdélyt, és települt át az anyaországba? – kérdezem.

– Bár eredetileg belgyógyászatra szakosodtam – néz rám beszéd közben –, de kacskaringósra sikeredett: a kisebbségi magyar sors úgy hozta, hogy pszichiátriai szakvizsgát is tettem. Így kerülhettem Kolozsvárra, ami a lehetetlennel ért föl egy magyar orvos számára. Időközben rám bízták a mentálhigiénés intézet megszervezését, majd amint elkészült, kihelyeztek Kolozsborsára a bűnöző elmebetegek intézetébe. Nyilvánvaló volt, hogy itt – szovjet mintára – politikai pszichiátriát akarnak létrehozni, és engem szánnak igazgatónak. A piszkos munkát ugye ne román végezze! Megsejtettem, hogy szülővárosomba már nem mehetek vissza, és a megyei főorvostól kihallgatást kértem: „Értsd meg, végre – mondta –, hogy ebben a városban nem kellenek nekünk magyarok!” Megértettem. Akkoriban kaptam meg az útlevelemet, és átjöttem Magyarországra, hogy elindítsam az áttelepülést, a szüleimmel, feleségemmel és a két gyerekkel. De a családom nehezen mozdult, hiszen mindkét ágon több száz évre visszamenőleg erdélyiek vagyunk.

– Az, hogy a családi ház, a magánlak egyben nyitott múzeum is, ritka eset. Hogyan és miért is jött ez létre?

– A Hitel mondhatni tejtestvérem vagy inkább a bátyám, ugyanis egy házban születtünk, Kolozsvárott, csak ő néhány évvel korábban. Én a Hitel hangulatában nevelkedtem. Véremmé vált az emléke is, és bevette magát a gondolkodásomba. Amikor pedig az etnikai tisztogatás sokszínű módszerének egyikével a Ceausescu diktatúra elüldözött otthonról, elsősorban a Hitel tárgyi emlékeit próbáltam átmenteni.

Magam pedig, aki sok-sok emigránsról írtam pályafutásom során, és 1982 óta az elszakított területek magyarságáról, mégis csak most érintett meg igazán, mit jelent végleg elhagyni a szülőföldet. Olyasféle fájdalom, mint szeretteink halála: először el sem hisszük, majd évekig siratjuk őket. Fényképüket naponta ezerszer megnézzük, hajszálukat őrizzük valami kis szelencében. Ez a dunakanyari ház az a bizonyos hajszál.

"Itteni házunk építkezését is a Hitel határozta meg: az ereklyéknek akartam megfelelo környezetet létrehozni, legalább hangulatában megidézni az erdélyi értelmiségi csoportosulás légkörét."


Madáchtól Balassi Bálintig

Dr. Szász István Tasi családfájának jelesebb személyiségei:
» Madách Imre, ükapja édes unokatestvére;
» Brunszvik Teréz, a magyar „kisdedóvó” létrehozója;
» Irinyi János és József, a gyufa feltalálója;
» Balassi Bálint családja;
» Balassa János sebészprofesszor, a magyar sebészet
   egyik atyja dédapja testvére volt;
» Wass Albert, aki feleségének nagyanyja, Wass Emma.

 

 

"A triptichon Kádár Tibor, Kalotaszeg festőjének a munkája, a folyóirat legfontosabb szerzőinek portréival."


féltett családi emlékek

Az ebédlőben, avagy a Hitel tárgyalótermében szinte minden berendezést vendéglátónk édesanya, Hort Idy – Szász Istvánné tervezett. A zöld cserépkályha csak halvány mása a hajdani eredetinek, körülötte az erdélyi fejedelmi képtár néhány portréjával: balra fenn Báthori István (aki lengyel király is volt), alatta II. Rákóczi György, jobbra fenn Bocskay István, alatta Apafi Mihály. A szentbenedeki Kornis kastély árverezésén a család csak e négy, felmenőikkel rokon portrét vásárolta meg.

A fehér majtényi csempe kandalló (lásd előző oldalunkat) a XIX. századból való, a Hitel szalonjában állt. – Még a szépanyámé volt – mondja vendéglátónk. Ott látható még a család fegyvergyűjteményének maradványa: a török, a kuruc kor és az 1848-as szabadságharc idejéből. Tőle balra a falfülkében az öreg órát Szász nagyapám hagyta ránk: pontosan méri az időt, zeng-bong, ha beállítom. Kiderül még, hogy a tükör firenzei, a csillár is a kolozsvári Hitel szalonjából való. A folyosón a hatezer kötetes könyvtár néhányszáz példánya sorakozik.

a Hitel szerkesztőségi asztala

A tárgyalóasztal fölött a turulos- kígyós mennyezeti égőt szintén Hort Idy, a hajdan híres kolozsvári színésznő, a ház asszonya tervezte, akárcsak az ebédlő bútorait. Makovecz Imre azért alkotta meg a csúcsos boltíveket, hogy kicsit itt is kolozsvári otthonukban érezzék magukat a lakók, a régi szülői házban, aminek az édesanya volt a tervezője. Bizony azt mások elképzelni sem tudják, milyen fájdalom lehet örökre otthagyni az édes házat, aminek minden kövét ismerjük.

A tizenkétszemélyes asztal, Kós Károly írásos abroszával és a szecessziós székekkel. Ennél szerkesztették a lapot. A szerkesztők kérésére a szüleim adtak otthont a lapnak 1936-tól 1944-ig (a második korszaka volt), fennmaradását támogatták minden erejükkel. Ez a remek, nemzetpolitikai szemle, Széchenyi azonos című munkájának alapeszméjéből építkezett, és nagyon időszerűen. Mert Trianon után nemcsak lefejezettségét élte meg Erdély, de balkáni világban találta magát. Hemingway, a haditudósító utóbb így fogalmazta meg ezt a helyzetet: Azt hittük, a Balkánból Európát csinálunk, de inkább Európából csináltunk Balkánt – írta Dr. Szász István Tas, „Beszédes hallgatás” címmel 2007-ben, a Kolozsvári Kriterionnál megjelent könyvében.

 

A Hitel folyóirat házi múzeumának céljait is szolgáló családi villa kalotaszegi motívumokkal ter vezett főbejárata, Makovecz Imre tervei szerint.

 

Makovecz Imre barátsága

Vendéglátónkat az organikus építészet nagymestere, Makovecz Imre barátjának fogadta, és a házát baráti gesztusból tervezte meg. S még arról is meggyőzte, hogy föl fogja építeni, amiben Tasi (mert ez a becsületes neve) nem igazán hitt. Egyébként hat év alatt elkészült, és be is tudtak költözni, mire a szolgálati lakást át kellett adni. Az emeletre vezető lépcsőföljáró alatt a fotógaléria, 220 személy közül a legfontosabbak fényképei; a folyóirat szerzői, az erdélyi szellemi élet jelesei.

 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}