Az emlékezés hajszálai

Az emlékezés hajszálai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Valaki nemrég megkérdezte tőlem egy könyvbemutatón: ki ez a fess férfi, aki ilyen méltósággal csókol kezet. Maga a jelenség is szokatlan, utánozhatatlan már – nyugtáztuk. Kelet-Közép-Európa szürke hétköznapjaiban nem öltöznek ilyen jól a fehér hajú férfiak. Az elegancia persze nem csak a külsőn múlik; belülről fakad, valahonnét az ősök génjeinek mély kútjából.

 

 

Minderről meg is győződhetek Dr. Szász István Tas dunakanyari otthonában, a Makovecz Imre tervezte szép házában – mert a környezete is jellemzi az embert. Belépve a házba, a különös csúcsos boltívek alatt ránk köszön az erdélyi polgárság múltja, sajátosan gazdag ízlésvilágával. Az egybenyitott helyiségek előnyösek is, mert így egyazon időben többet láthatunk a családi ereklyékből, mintegy megsokszorozódnak.

Leülünk kicsit a kényelmes barokk fotelekbe, teázunk, na és nézegetjük csöndben a beszédes tárgyakat. Kérdezem is a házigazdát, és csodálkozva hallgatom hibátlan stílusú, nyomdakész válaszait. Pontosabban vallomását a nagyszerű elődökről, nagyapákról, dédapákról, szépanyákról, s a tőlük kapott csodálatos szellemi örökségről. Az átmentett tárgyak is az övéik voltak. Doktor úr aztán valóban hetedíziglen ismeri a múltját, pontosan és hitelesen dokumentálva a falon a terebélyes rajzos nemesi családfát. Külön téma lehetne a másik nagyszoba, a nyitott múzeum, azaz a Hitel emlékszoba. Ide előzetes bejelentkezés alapján lehet ellátogatni, s ahol egybegyűjtve megtalálhatók a jeles erdélyi folyóirat legfontosabb szellemi és tárgyi emlékei.

 

"A Hitel az alvó Csipkerózsika, akit Szász István Tas, mint mesebeli herceg, csókjával keltett életre."

– Miért hagyta el fiatal orvosként Erdélyt, és települt át az anyaországba? – kérdezem.

– Bár eredetileg belgyógyászatra szakosodtam – néz rám beszéd közben –, de kacskaringósra sikeredett: a kisebbségi magyar sors úgy hozta, hogy pszichiátriai szakvizsgát is tettem. Így kerülhettem Kolozsvárra, ami a lehetetlennel ért föl egy magyar orvos számára. Időközben rám bízták a mentálhigiénés intézet megszervezését, majd amint elkészült, kihelyeztek Kolozsborsára a bűnöző elmebetegek intézetébe. Nyilvánvaló volt, hogy itt – szovjet mintára – politikai pszichiátriát akarnak létrehozni, és engem szánnak igazgatónak. A piszkos munkát ugye ne román végezze! Megsejtettem, hogy szülővárosomba már nem mehetek vissza, és a megyei főorvostól kihallgatást kértem: „Értsd meg, végre – mondta –, hogy ebben a városban nem kellenek nekünk magyarok!” Megértettem. Akkoriban kaptam meg az útlevelemet, és átjöttem Magyarországra, hogy elindítsam az áttelepülést, a szüleimmel, feleségemmel és a két gyerekkel. De a családom nehezen mozdult, hiszen mindkét ágon több száz évre visszamenőleg erdélyiek vagyunk.

– Az, hogy a családi ház, a magánlak egyben nyitott múzeum is, ritka eset. Hogyan és miért is jött ez létre?

– A Hitel mondhatni tejtestvérem vagy inkább a bátyám, ugyanis egy házban születtünk, Kolozsvárott, csak ő néhány évvel korábban. Én a Hitel hangulatában nevelkedtem. Véremmé vált az emléke is, és bevette magát a gondolkodásomba. Amikor pedig az etnikai tisztogatás sokszínű módszerének egyikével a Ceausescu diktatúra elüldözött otthonról, elsősorban a Hitel tárgyi emlékeit próbáltam átmenteni.

Magam pedig, aki sok-sok emigránsról írtam pályafutásom során, és 1982 óta az elszakított területek magyarságáról, mégis csak most érintett meg igazán, mit jelent végleg elhagyni a szülőföldet. Olyasféle fájdalom, mint szeretteink halála: először el sem hisszük, majd évekig siratjuk őket. Fényképüket naponta ezerszer megnézzük, hajszálukat őrizzük valami kis szelencében. Ez a dunakanyari ház az a bizonyos hajszál.

"Itteni házunk építkezését is a Hitel határozta meg: az ereklyéknek akartam megfelelo környezetet létrehozni, legalább hangulatában megidézni az erdélyi értelmiségi csoportosulás légkörét."


Madáchtól Balassi Bálintig

Dr. Szász István Tasi családfájának jelesebb személyiségei:
» Madách Imre, ükapja édes unokatestvére;
» Brunszvik Teréz, a magyar „kisdedóvó” létrehozója;
» Irinyi János és József, a gyufa feltalálója;
» Balassi Bálint családja;
» Balassa János sebészprofesszor, a magyar sebészet
   egyik atyja dédapja testvére volt;
» Wass Albert, aki feleségének nagyanyja, Wass Emma.

 

 

"A triptichon Kádár Tibor, Kalotaszeg festőjének a munkája, a folyóirat legfontosabb szerzőinek portréival."


féltett családi emlékek

Az ebédlőben, avagy a Hitel tárgyalótermében szinte minden berendezést vendéglátónk édesanya, Hort Idy – Szász Istvánné tervezett. A zöld cserépkályha csak halvány mása a hajdani eredetinek, körülötte az erdélyi fejedelmi képtár néhány portréjával: balra fenn Báthori István (aki lengyel király is volt), alatta II. Rákóczi György, jobbra fenn Bocskay István, alatta Apafi Mihály. A szentbenedeki Kornis kastély árverezésén a család csak e négy, felmenőikkel rokon portrét vásárolta meg.

A fehér majtényi csempe kandalló (lásd előző oldalunkat) a XIX. századból való, a Hitel szalonjában állt. – Még a szépanyámé volt – mondja vendéglátónk. Ott látható még a család fegyvergyűjteményének maradványa: a török, a kuruc kor és az 1848-as szabadságharc idejéből. Tőle balra a falfülkében az öreg órát Szász nagyapám hagyta ránk: pontosan méri az időt, zeng-bong, ha beállítom. Kiderül még, hogy a tükör firenzei, a csillár is a kolozsvári Hitel szalonjából való. A folyosón a hatezer kötetes könyvtár néhányszáz példánya sorakozik.

a Hitel szerkesztőségi asztala

A tárgyalóasztal fölött a turulos- kígyós mennyezeti égőt szintén Hort Idy, a hajdan híres kolozsvári színésznő, a ház asszonya tervezte, akárcsak az ebédlő bútorait. Makovecz Imre azért alkotta meg a csúcsos boltíveket, hogy kicsit itt is kolozsvári otthonukban érezzék magukat a lakók, a régi szülői házban, aminek az édesanya volt a tervezője. Bizony azt mások elképzelni sem tudják, milyen fájdalom lehet örökre otthagyni az édes házat, aminek minden kövét ismerjük.

A tizenkétszemélyes asztal, Kós Károly írásos abroszával és a szecessziós székekkel. Ennél szerkesztették a lapot. A szerkesztők kérésére a szüleim adtak otthont a lapnak 1936-tól 1944-ig (a második korszaka volt), fennmaradását támogatták minden erejükkel. Ez a remek, nemzetpolitikai szemle, Széchenyi azonos című munkájának alapeszméjéből építkezett, és nagyon időszerűen. Mert Trianon után nemcsak lefejezettségét élte meg Erdély, de balkáni világban találta magát. Hemingway, a haditudósító utóbb így fogalmazta meg ezt a helyzetet: Azt hittük, a Balkánból Európát csinálunk, de inkább Európából csináltunk Balkánt – írta Dr. Szász István Tas, „Beszédes hallgatás” címmel 2007-ben, a Kolozsvári Kriterionnál megjelent könyvében.

 

A Hitel folyóirat házi múzeumának céljait is szolgáló családi villa kalotaszegi motívumokkal ter vezett főbejárata, Makovecz Imre tervei szerint.

 

Makovecz Imre barátsága

Vendéglátónkat az organikus építészet nagymestere, Makovecz Imre barátjának fogadta, és a házát baráti gesztusból tervezte meg. S még arról is meggyőzte, hogy föl fogja építeni, amiben Tasi (mert ez a becsületes neve) nem igazán hitt. Egyébként hat év alatt elkészült, és be is tudtak költözni, mire a szolgálati lakást át kellett adni. Az emeletre vezető lépcsőföljáró alatt a fotógaléria, 220 személy közül a legfontosabbak fényképei; a folyóirat szerzői, az erdélyi szellemi élet jelesei.

 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}