Bodoréknál, családi körben

Bodoréknál, családi körben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A fotóssal szakadó esőben találkozunk, de ahogy a Pilisben kanyargunk, ránk szakad a verőfény. Szikrázó hó, békés tavak. Egész napunkat arra szánjuk, hogy szóval, fotóval értsük meg több generáció együttélését. Itt lakik Bodor Pál és felesége, valamint koreográfus lányuk, Johanna, férjével, Mertz Tibor Jászai-díjas színésszel, és a hatéves ikrekkel. Kollégám ismeri a családot. - Jó lesz ez a nap - mondja.

 

 

Bodor Pál (Diurnus) író, újságíróhoz az alagsorban kialakított tágas, közös konyha-étkezőn keresztül is megérkezhetünk. Itt, az ebédlőben, a család jövő menő tagjai naponta találnak két fogás meleg ételt, melyet Julianna asszony főz. Emellett a földszinten - ahol a szülők laknak - , és a fiatalok által használt tetőtérben is kialakítottak egy-egy parányi konyhát. Lányuk, Johanna is szívesen elkészít bármit, de mostanság éppen férjestől, reggeltől estig próbálják a Versekkel kártyázó szép hölgyeket a Bárka Színházban.

 

A fiatal párral arról beszélgettünk a kis pénzből, de szellemes bohémiával berendezett tetőtéri nappaliban, hogyan is kerültek éppen a Pilisbe.

 

- Hanna, a kislányunk, betegeskedett - kezdi a törékeny alkatú táncosnő - , kruppos köhögése volt, és az akkori, már önálló pesti lakásban döntöttünk úgy, hogy jó levegőt keresünk számára. Összefogott a család: a szüleim, mi is eladtuk a lakásaink, és a bátyám is beszállt. Hirdetés útján bukkantunk erre a három szintes, 120?120 négyzetméter alapterületű, szerkezetkész házra. Magányosan álldogált, vakolatlanul, s bár egyszerűen mesebeli volt a kilátás, csak a fele pénzünk volt együtt. Legnagyobb megdöbbenésünkre ilyen feltétellel is a miénk lehetett. A házat Szűcs Endre tervezte, eredeti stílusa megfogott bennünket. Nem sejtettük, hogy csak ezután következik a neheze: se villany, se fűtés, se víz, se csatornázás, semmi. Ráadásul a kivitelező visszaélt a bizalmunkkal, majdnem két lakásnyi pénzünk úszott el a kezén. Apránként azután, szinte a semmiből, ez lett.

 

- Még ma is csak dörzsölgetem a szemem - mondja Tibor - , hogy milyen ajándék itt élni a hegyekben, pedig már vagy huszonöt helyen laktam életemben.

 

Közben a házban hatalmas élet van, a család nem zavartatja magát, rajtunk kívül is vannak vendégek, a gyerekek szökdécselnek, rajzolgatnak, hol odabújnak a papa ölébe egy kis szeretgetésért.
Johanna romantikus álmairól beszél, amikor a kislánykori - majd akkor én hol fogok lakni - vágyairól kérdezgetem.
- Afféle tágas udvarházat képzeltem el, amint fogadom a vendégeket. Ehhez képest nem is vagyok csalódott. Igaz, az ember telhetetlen, Tibornak nem ártana egy különálló dolgozószoba, jól jönne egy gardrób is, de igazán elégedettek vagyunk.
A fiatalok szívesen alakítgatják a szüntelenül módosuló lakást: hangulatukat, örömérzetüket tükrözi, s olykor a hiányérzetükre válaszol. Egy-egy apróság a maga helyén sok mindent pótolhat... Furcsa buggyos ív alatt mediterrán kávéházi hangulat idéz az ottfelejtett ódon csipkegallér, az Isten is teázásra, beszélgetésre teremtette. A nappaliban egy régi erdélyi szecessziós pipereasztal szolgál Tibor íróasztalául - ő a család adminisztrátora - , az oroszlánlábas, méltóságteljes tükörrész a falra került. Itt tanul, hiszen a szerepek jönnek-mennek életében, szerencsére egyszerre csak egy. Johanna életébe több is belefér, párhuzamosan.
- Bekerült egy eggyé forrott családba - fordulok Tiborhoz - , ahol a szokások szilárdak. Nem nehéz -
- Valóban magától értetődik ez a kérdés, de ha valakinek is nehéz lenne itt, az Johanna! Hiszen ha vita adódna, számára lenne a legnehezebb dönteni a szülők és párja között. Mi azonban itt - bár egy házban, de két lakásban élünk - kopogtatunk, ha a másik otthonába lépünk. Tiszteletben tartjuk egymás napirendjét, békéjét.
- Sok rétegből áll az együttélés és az alkalmazkodás - fejtegeti Johanna - , belülről tisztázott szempontok szerint kell élni.

Az újságírónak, aki a beszélgetésből él és történetszomjas, hatalmas élmény megülni Bodor Pál tágas és egyszerre zsúfolt dolgozószobájának nagy foteljében. Vég nélkül bucskáznak ki az íróból az embermesék, a legegyszerűbbek a legjobbak, fotósunk is térdén felejti masináját, hogy hallhassa őket.
- Amikor megérkeztem Kolozsvárra - mondja - , még nem tudtam, hogy a főtéri Szent Mihály-templom tornyát elmagyarosodott osztrák-szász keverék ükapám, a város főmérnöke építette. Ennek nyomán bukkantam rá őseim sírkertjére a házsongárdi temetőben... A háziúr a hosszas fotózás közben derűs öniróniával elemzi a pózolást. Megnézzük megjelent művei méternyi polcát. Csak - másfél - regényét szereti: az Apám könyve, avagy haldoklás anyanyelven című esszéregényét, és a frankfurti könyvvásárra németül is megjelent Svájci villát, melyet a szászokról írt.
Az író a rendetlenségére panaszkodik, de jókedvű... Idén lesz hetven éves.
Ránk esteledik. Hazafelé lapozgatom a dedikált ajándékkönyvet, A kíváncsiság mesterségét. Egy mondat ragadja meg a szemem Spinozától: - Ne fogadjunk el semmit igaznak, ami csak valószínű.?

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.