Látogatóba mentünk Vándor Éva színésznőhöz és harmath imre színművészhez. Éva rendszeres napi látogató a családok körében, ahogy a Jóban, rosszban főszereplőjeként virít decens polgármesterasszonyként. Otthon egészen más.
Mielőtt a budai lakást bemutatnám, annyit el kell árulnom, hogy a családdal nem újkeletű a kapcsolatom. Néhány évvel ezelőtt nyaraltunk is közösen, ugyanis a sors szeszélye folytán ugyanakkor, ugyanarra a szigetre és ugyanabba a szállodába startoltunk. Azt bevallani cseppet sem esik nehezemre, hogy szinte minden darabban láttam őt anyaszínházában, a József Attilában.
Most kettecskén bandukolunk föl a lakásukba. Én minden emeletnél reménykedem, hogy megérkeztünk, de hiába. Lift nincs, viszont negyedik emelet az van. Csak egy üdítő pohár víz után kezdhetjük a körülnézést. Ami legelőször szembetűnik, az egy tetőablak. Az ebédlőasztal fölött van, és olyan hatást kelt, mintha állandóan besütne a nap. Éva és Imre egy formán rajonganak az ablakért és egymásért, na meg a napért.
Az előszobából nyíló ebédlő közös térben van a nappalival. Mint ahogy ez manapság szokás. Egyébként az egy tér nemcsak divat, több annál: praktikum. A konyhát nemrég újították fel, de mint Éva meséli, ez nem ment egyik napról a másikra.
– A víkendeket hónapokig barkácsáruházakban töltöttük. Reggel odamentünk és zárásig mértünk, egyeztettünk, variáltunk. Annyira odaszoktunk, hogy amikor végre elkészült a nagy mű, hiányérzetünk támadt: hova megyünk a hétvégeken –
A nappali egyik legfőbb attrakciója az indonéz, nádból fonott karosszék, Éva kedvenc helye. „Ha tehetem, ott olvasok, tanulok, vagy éppen csak ott ragadok, és a tévét bámulom.” Utóbbiról az a véleményem, hogy soha nincs ideje tévénézésre, csak jólneveltsége okán sorolta fel.
A nappali ülőgarnitúrája fölötti polcrendszeren egy csomó érdekes és szép tárgyra bukkanok. Évának mindegyikről története van. Az egyiket Káldy Nórával vette Sopronban (szürke, titokzatos kerámia nőalak), a búvárszobrocska, amely szegekből, rugókból, hajlított vasakból áll, Szicíliából való. Imádnak utazni, tavaly Portugáliában voltak, és csodálatos élményekkel jöttek haza. Imrének a nappali egyik sarkában egész komoly birodalma van számítógépből, melyhez zongora és mikrofon is társul, professzionálisan használja valamennyi modern kütyüjét. Éva távolabb van a technikától, ő egy kicsit konzervatívabban szórakozik. Ha teheti, kötőtűt vesz a kezébe, és ha nem is ripsz-ropsz, de megköti Olíviának a soron következő sálat.
A 72 négyzetméteres lakást lassan kinövi a család. Bár érzelmileg nagyon kötődnek hozzá, gondolkodnak a továbblépésen.
Éva teraszról álmodik és liftes házról, ahová nem kell a csomagokkal cipekedni. Bár a gyaloglást ma már sportnak fogja fel, különösen, ha elfelejt valamit, és újból le kell ugrani a közértbe. A lépcsőtréning mellett a szobabiciklizés is üdítő sportnak számít, mindhárman örömmel használják. Hogy milyen gyakran – Eddig még nem vesztek össze rajta…
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások