Vörös és fekete minden szinten

Vörös és fekete minden szinten

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Orosz Györgyi a Magyar Televízió Pulitzer-Emlékdíjas ESTE című műsorának szerkesztőségvezető-helyettese. Azok közé tartozik, akik nap mint nap a színfalak mögött fáradoznak azon, hogy a nézők ne csak a világ eseményeiről értesüljenek, hanem értsék az összefüggéseket, és ismerjék a közbeszédben forgó ügyek hátterét is. Kedves, magával ragadó személyiség. Szereti az igényes tárgyakat, imádja Párizst, ahol néhány évig élt is. Új otthonának íze is - ahová néhány hónapja költözött be kisfiával - erre az időszakra emlékeztet.

 

 

Nagy belmagasság, ötletekben bővelkedő megoldások, valamint piros, sárga, fekete és fehér színek uralják a kétszintes otthont. A berendezés a modern és az art deco keveréke, ám a bútorok együttes hatása mérhetetlen harmóniát sugároz. Az emeletre vezető lépcső a régi gyárépületekben kialakított úgynevezett loftok világát idézi, szín- és formavilágával meghatározó része a belső térnek.

 

Györgyi a lakásra hosszas keresés után talált rá. Pontos elképzelése volt, hogy valójában mire is vágyódik. Mivel előző otthonukat kinőtték, lépniük kellett, tehát egy éven át nap mint nap böngészte az újsághirdetéseket, hátha talál a tucatnyi eladó ingatlan között egy kedvére valót. Szerette volna, hogy új otthonuk csendes, déli fekvésű legyen, és méretes terasszal bírjon, ahová jólesik majd egy csésze kávéval kiülni. Szinte már a határán volt, hogy feladja a keresést, amikor megakadt a szeme egy frappáns hirdetésen. Kiderült, hogy már régóta eladásra kínálták az ingatlant, és az előző hirdetéseket már olvasta is, de azok annyira érdektelenek voltak, hogy nem keltették fel a figyelmét. Amikor megnézte a lakást, azonnal beleszeretett. Budán, egy 1911-ben épült villában talált rá, amely ugyan nyugati fekvésű és nincs terasza, ám külön kis kertrész tartozik hozzá.

 

Huszonnégy óra leforgása alatt megmutatta mindenkinek, akiknek adott a véleményére: fiának, két barátjának, és természetesen Erős András műszaki tervezőnek is, akiknek hozzájárulása nélkül nem vásárol lakást.

 

A lakás alsó szintjét eredetileg szűk előszoba, kicsiny fürdőszoba, parányi konyha, és egy nagyobbacska szoba foglalta el. Györgyi lebontatta az összes válaszfalat, eggyé olvasztva a teret. Bátorság és vállalkozó kedv kellett hozzá, de meglett a gyümölcse.

 

Az eredeti szecessziós ablakokat és az art deco jegyében készített tolóablakokat a helyükön hagyták, ezek a békebeli világ igényességét és stílusát idézik, ráadásul a napfény egész nap átjárja a lakást. Az alsó szinten a nappali, az étkező és a konyha egy térbe került. Ez utóbbit amolyan szigetként alakították ki, ezáltal izgalmas részévé vált a lakásnak. Ha pedig nagyobb baráti társaság érkezik, akkor funkciót vált, és pultként szolgálja a támaszkodó vendégeket. A Györgyi által egyedileg tervezett konyhabútor Kiss László asztalosmester keze munkáját dicséri. A konyhasziget uralkodó alkotói az öreg cseresznyefa és a króm, ennek összhangját nagyon jól sikerült eltalálni.

 

Az emeletre vezető lépcső fehér színe és zöld filcborítása komoly kihívást jelentett. Végül az egyik kedves barátnő ötlete volt, hogy a napjainkban oly divatos „gyárlakásokat” idézően fessék az egész vas építményt feketére. Az ötlet zseniálisnak bizonyult, olyannyira, hogy nemcsak a háziak barátkoztak meg a lépcső jelenlétével, de az az új stílusba öltöztetve, szerkezetileg fontos része a lakásnak.

 

Az emeleti szintet az előző tulajdonosok a villa padlásterében alakították ki. A lépcsőn felérve eredetileg egy jókora holt térből nyíltak a hálószobák. Ez a kihasználatlan tér lehetővé tette, hogy az alsó szintről felkerüljön a fürdőszoba, amely így a privát szféra szerves részévé lépett elő. Színvilágát a fekete vaslépcső, valamint a fehér ablakok határozták meg. Györgyi úgy döntött, hogy az emeletre is felhozza ezt a két színt, és a klasszikus fekete-fehér csempéket választja, részben modern „hangszerelésben”.

 

Mivel a sárga falakat Györgyi túl egyhangúnak találta, ismét szabadjára engedte kreativitását és fantáziáját, és egyedi angolvörösre kikevert festékből váltakozó szélességű sávokat vitt fel a nappali és az étkező falára. Ezen a felületen Robert Doisneau francia fotóművész, illetve a kisfia, Dávid által Párizsban készített fotográfiák sorakoznak egymás mellett. Nagyvilági és meghitt családi fotók a falakon, s ugyanilyen hangulat a négy fal között. Jó itt lenni.

 

 

Akik a nívót garantálták:

Falfesték:
Színes falfelületek: Feelings Interior Paint
Színkártya a színkeveréshez: Symphony

TIKKURILA KFT.
1097 Budapest, Ecseri út 14-16.
Tikkurila Mintabolt: H-P: 8 - 16 h
Ügyfélszolgálat: 40/ 200 701
Web: www.tikkurila.hu

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}