Vörös és fekete minden szinten

Vörös és fekete minden szinten

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Orosz Györgyi a Magyar Televízió Pulitzer-Emlékdíjas ESTE című műsorának szerkesztőségvezető-helyettese. Azok közé tartozik, akik nap mint nap a színfalak mögött fáradoznak azon, hogy a nézők ne csak a világ eseményeiről értesüljenek, hanem értsék az összefüggéseket, és ismerjék a közbeszédben forgó ügyek hátterét is. Kedves, magával ragadó személyiség. Szereti az igényes tárgyakat, imádja Párizst, ahol néhány évig élt is. Új otthonának íze is - ahová néhány hónapja költözött be kisfiával - erre az időszakra emlékeztet.

 

 

Nagy belmagasság, ötletekben bővelkedő megoldások, valamint piros, sárga, fekete és fehér színek uralják a kétszintes otthont. A berendezés a modern és az art deco keveréke, ám a bútorok együttes hatása mérhetetlen harmóniát sugároz. Az emeletre vezető lépcső a régi gyárépületekben kialakított úgynevezett loftok világát idézi, szín- és formavilágával meghatározó része a belső térnek.

 

Györgyi a lakásra hosszas keresés után talált rá. Pontos elképzelése volt, hogy valójában mire is vágyódik. Mivel előző otthonukat kinőtték, lépniük kellett, tehát egy éven át nap mint nap böngészte az újsághirdetéseket, hátha talál a tucatnyi eladó ingatlan között egy kedvére valót. Szerette volna, hogy új otthonuk csendes, déli fekvésű legyen, és méretes terasszal bírjon, ahová jólesik majd egy csésze kávéval kiülni. Szinte már a határán volt, hogy feladja a keresést, amikor megakadt a szeme egy frappáns hirdetésen. Kiderült, hogy már régóta eladásra kínálták az ingatlant, és az előző hirdetéseket már olvasta is, de azok annyira érdektelenek voltak, hogy nem keltették fel a figyelmét. Amikor megnézte a lakást, azonnal beleszeretett. Budán, egy 1911-ben épült villában talált rá, amely ugyan nyugati fekvésű és nincs terasza, ám külön kis kertrész tartozik hozzá.

 

Huszonnégy óra leforgása alatt megmutatta mindenkinek, akiknek adott a véleményére: fiának, két barátjának, és természetesen Erős András műszaki tervezőnek is, akiknek hozzájárulása nélkül nem vásárol lakást.

 

A lakás alsó szintjét eredetileg szűk előszoba, kicsiny fürdőszoba, parányi konyha, és egy nagyobbacska szoba foglalta el. Györgyi lebontatta az összes válaszfalat, eggyé olvasztva a teret. Bátorság és vállalkozó kedv kellett hozzá, de meglett a gyümölcse.

 

Az eredeti szecessziós ablakokat és az art deco jegyében készített tolóablakokat a helyükön hagyták, ezek a békebeli világ igényességét és stílusát idézik, ráadásul a napfény egész nap átjárja a lakást. Az alsó szinten a nappali, az étkező és a konyha egy térbe került. Ez utóbbit amolyan szigetként alakították ki, ezáltal izgalmas részévé vált a lakásnak. Ha pedig nagyobb baráti társaság érkezik, akkor funkciót vált, és pultként szolgálja a támaszkodó vendégeket. A Györgyi által egyedileg tervezett konyhabútor Kiss László asztalosmester keze munkáját dicséri. A konyhasziget uralkodó alkotói az öreg cseresznyefa és a króm, ennek összhangját nagyon jól sikerült eltalálni.

 

Az emeletre vezető lépcső fehér színe és zöld filcborítása komoly kihívást jelentett. Végül az egyik kedves barátnő ötlete volt, hogy a napjainkban oly divatos „gyárlakásokat” idézően fessék az egész vas építményt feketére. Az ötlet zseniálisnak bizonyult, olyannyira, hogy nemcsak a háziak barátkoztak meg a lépcső jelenlétével, de az az új stílusba öltöztetve, szerkezetileg fontos része a lakásnak.

 

Az emeleti szintet az előző tulajdonosok a villa padlásterében alakították ki. A lépcsőn felérve eredetileg egy jókora holt térből nyíltak a hálószobák. Ez a kihasználatlan tér lehetővé tette, hogy az alsó szintről felkerüljön a fürdőszoba, amely így a privát szféra szerves részévé lépett elő. Színvilágát a fekete vaslépcső, valamint a fehér ablakok határozták meg. Györgyi úgy döntött, hogy az emeletre is felhozza ezt a két színt, és a klasszikus fekete-fehér csempéket választja, részben modern „hangszerelésben”.

 

Mivel a sárga falakat Györgyi túl egyhangúnak találta, ismét szabadjára engedte kreativitását és fantáziáját, és egyedi angolvörösre kikevert festékből váltakozó szélességű sávokat vitt fel a nappali és az étkező falára. Ezen a felületen Robert Doisneau francia fotóművész, illetve a kisfia, Dávid által Párizsban készített fotográfiák sorakoznak egymás mellett. Nagyvilági és meghitt családi fotók a falakon, s ugyanilyen hangulat a négy fal között. Jó itt lenni.

 

 

Akik a nívót garantálták:

Falfesték:
Színes falfelületek: Feelings Interior Paint
Színkártya a színkeveréshez: Symphony

TIKKURILA KFT.
1097 Budapest, Ecseri út 14-16.
Tikkurila Mintabolt: H-P: 8 - 16 h
Ügyfélszolgálat: 40/ 200 701
Web: www.tikkurila.hu

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.