Hármas oltár

Hármas oltár

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kornis György a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett festőművész. Rendkívüli ember, amolyan világpolgár, aki hét évet élt Párizsban, húsz évet pedig Bécsben. A Párizsi Operaház díszlettervezője volt, 1994 óta Bécsben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Festményei megtekinthetők számos világvárosban, többek között Párizsban a Musée du Louvre-ban is. Életét a nyitottság, a régi értékek tisztelete és a művészet szeretete jellemzi.

 

 

Kilencéves koromban döntöttem el, hogy festőművész leszek. Rajzoltam egy képet, és úgy ítéltem meg, olyan jól sikerült, hogy nekem ezt a pályát kell választanom. Apám megpróbált lebeszélni róla, mondván, hogy a festőművészek élete sanyarú, viszont édesanyám elfogadta, és a legmaximálisabban támogatta igyekezetemet. Tíz éves koromban lehetőségem nyílt rá, hogy egy képemmel rész vegyek a párizsi világkiállításon, amin apám pechére megnyertem a gyerekkategória első díját. Ettől kezdve ő is érezte, hogy van abban valami, hogy festőművész szeretnék lenni.

 

Nagyon békés, kiegyensúlyozott, családban nőttem fel, mérhetetlen szeretetben. A bátyám rendkívül tehetséges matematikus és nagyon jó tanuló volt, aki sosem tanult, ám mégis mindig mindent tudott. Én viszont nagyon rosszul tanultam, és soha semmit nem tudtam. Úgy sikerült átbukdácsolnom egyik osztályból a másikba, hogy szünet nélkül rajzoltam, amit értékeltek a tanáraim. Azt gondolták, hogy ebben a gyerekben van valami, úgyhogy nem akadályozzák meg a felcseperedését.
Kétlaki életet éltünk. Apámnak földbirtokai voltak Miskolc közelében, így hol Budapesten, hol pedig Miskolcon laktunk. Aztán jött a háború, és megváltozott minden. Vége szakadt a békebeli világnak. A háborúban elveszítettem a szüleimet, a bátyámat, és egyes egyedül maradtam a nagyvilágban. Ezerkilencszáznegyvenötöt írtunk, tizenhét éves voltam, és épp egy randevút beszéltem meg egy kapualjban, amikor hozzám lépett a barátom, azt kérdezve: megyünk - Hová - - kérdeztem vissza, mert már rég elfelejtettem, hogy egykor azt tervezgettük, hogy Párizsban fogunk tanulni. És mentünk. Egyszerűen kisétáltunk a határon. Volt egy ajánlólevelem Hamza D. Ákoshoz, aki akkor már tizenöt éve kint élt. Neki köszönhetően kaptam munkát a Paul Grimault tulajdonában lévő, akkori legnagyobb európai rajzfilmgyárnál, ahol megjártam a szamárlétrát, és végül tervező lettem. Csodásak voltak a Párizsban töltött évek. Néhányszor eljutottam egy művészklubba, ami egy olyan klub volt, ahol minden hónap első csütörtökén összejöttek a világ nagy szcenikusai. Nem kisebb emberekkel ismerkedtem meg, mint Alexander Korda, George Cukor… Végül a Párizsi Operaház díszlettervezője lettem.
Párizsban szállodákban laktam. Hét év alatt tizenhét szálloda volt az otthonom. Laktam a Qartier Latin negyed „Világmindenség” nevű hoteljében, a Hotel Clunyben, a Hotel Chaussée d’Antin-ban. Elképesztő dolog volt szállodákban élni, bár az igazat megvallva, azt hiszem, akkor tizenhét évesen nem fogtam fel az egészet.
Ezerkilencszázötvenkettőben tértem vissza Magyarországra. Újságot nem olvastam, híradót nem néztem, így nem tudtam, hogy valójában hová is jövök. Addigra úgy éreztem, megtanultam mindent, amiért Párizsba mentem. Se otthonom, sem pedig családom nem volt, úgyhogy a szó szoros értelmében a semmire jöttem haza.
Az évtizedek során rájöttem, hogy bárhol is élek a világon, engem mindig a nyelv hoz vissza Budapestre. Olyan választékosan semmilyen nyelven nem tudom kifejezni magam, mint magyarul.
1988-ban Bécsbe költöztem. Ennek egyik oka az volt, hogy néhányszor jártam ott, és beleszerettem a városba. A másik pedig, hogy a feleségem azt mondta, Párizs túl messze van, legyen inkább Bécs.
Én antik bútorok között érzem jól magam. Az egykori szülői otthon is csodás régi bútorokkal volt berendezve, ezért a lakberendezési értékrendemben ez adta meg a mércét. Az ötvenes-hatvanas években hosszasan éltünk típusbútorok között, amelyek borzasztóak és unalmasak voltak. Az idő folyamán hál' Istennek sikerült az otthonunkat oly módon berendezni, hogy ott jól érezzük magunkat. Fontosnak tartom, hogy a lakás, amelyben élek, lakályos, szép és meleg hangulatú legyen.
Majd' húsz éven át laktam Bécsben, de sem ott, sem pedig Franciaországban nem folyamodtam állampolgárságért. Én magyar vagyok, és egyetlen percig nem akartam francia vagy osztrák lenni.
Nekem az a nagy titkom, hogy soha életemben senkitől nem kértem semmit. Például otthon sem kérek egy pohár vizet sem. Kimegyek a konyhába és öntök magamnak. Ilyen vagyok gyerekkorom óta. Soha nem kértem, és érdekes módon ezért mindig kaptam.
Az otthonaim közül Párizsban érzem magam a legjobban. Egyébként bárhol is dolgozom, a saját benső világomból festek. Természetesen a hangulatomra rányomja a bélyegét a hely szelleme, ami azért nagyon fontos dolog. Számomra Bécs varázslatos főváros, nyugodt, kedves, ahol mindenki mosolyog, Párizs a világ közepe, Budapest pedig az otthonom.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.