Mindenki szeme fénye

Mindenki szeme fénye

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Balázsovits Edit színművésznő éveken át volt a Vígszínház társulatának tagja. Neve számos sikeres darabot fémjelez. most éppen főszerepet játszik a Mezítláb a parkban című színdarabban, forgat Tímár Péter filmjében, valamint Verebes Zoltán legújabb alkotásában, emellett a Fogjunk össze a gyermekekért program idei nagykövete. Első és legfontosabb számára azonban a család és kisfia, aki alapjaiban megerősítette értékrendjét. Otthona meghitt, igazi családi fészek, amelyben érezni a család összetartó erejét és szeretetét.

 

 

Burokban nőttem föl, és ennek védelmében élek, hisz mind a mai napig a szülői házban lakom. Annak idején a felső szint volt az otthonunk, ám vágytunk rá, hogy az egész ház a miénk legyen. Amikor a földszint eladó lett, magától értetődően megvásároltuk. Mivel időközben eltelt két évtized, nem olvasztottuk egybe a két emeletet, ahogy azt korábban akartuk, hanem a szüleim megmaradtak egykori lakásukban, én pedig a férjemmel és a kisfiammal birtoklom a földszintet. Itt mérhetetlen csend és nyugalom vesz körül, a ház a megérkezést, a védelmet jelenti számomra. Többször fel is merült bennem, hogy jó dolog-e ugyanott élni egy életen át, gyakorlatilag nem kirepülni otthonról. A környéken ismerek minden követ, minden sarkot, ismerős illat fogad az egykori iskolámban, és tudom, hogy melyik lejtőn nyílik az ibolya tavasszal. Nekem azonban ez megnyugvást jelent.

 

Egyke vagyok, úgyhogy mindig nagy szeretet, óvás, féltés vett körül. Mindenkinek a szeme fénye voltam, élveztem, hogy a figyelem középpontjában vagyok. Utána persze nem értettem, hogy másoktól miért nem kapom meg ugyanazt a figyelmet. Nekem ugyanis az volt a természetes, hogy szeretnek, csak azért, mert vagyok. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a világ nem így működik. Az emberek csupán azért, mert van, nem szeretik a másikat. Ez a fajta feltétel nélküli rajongás tehát nem biztos, hogy jót tesz egy gyereknek, mert ha felnő, nem érti az őt körülvevő világot. Mindezt saját kisfiam kapcsán is így gondolom, hisz most ő van ugyanúgy a figyelem középpontjában, mint egykor én.
Bennem nyilván ezek miatt későn alakult ki az önállóságra törekvés, és néha úgy érzem, hogy még mindig nem nőttem fel. Talán mert nem volt és nincs is rá szükségem. Sok szempontból persze jó lett volna hamarabb felnőnöm. A kisfiam születésével annyiban változott meg az életem, hogy most még fontosabbnak tartom a családot és az életet, mint azelőtt. Persze volt idő, amikor a színház jelentette számomra a világot. Este a színpadon exponálódott a nap, és azon kívül semmi sem érdekelt. Volt, hogy reggel felkeltem, és nem csináltam semmit az előadásig. Ez az „Editke” már a múlté, és ha néhanapján előbukkan, nem igazán örülök neki. „Editke” életében a színház volt az első és legfontosabb. Most is az, de már nem csak erről szól minden. Az anyaság átformált. Ha az utolsó csepp véremet is beleadom a munkámba, és mindenki leborul a lábaim előtt, a végén oda jutnék, hogy bánnám azokat a pillanatokat, amelyeket nem a kisfiam mellett töltöttem.
A gyereknevelésben nem állítok fel különféle szabályokat, inkább figyelem őt, és próbálom érezni az egyéniségét. Nehéz volt beleszoknom, hogy egy másik embernek meg kell mondanom, hogy mit tegyen, de aztán belejöttem. Az anyai érzés útközben kialakult.
Hála Istennek, a férjem megteremti a biztonságot, így megtehetem, hogy csak azt a felkérést fogadom el, amire istenigazából megdobban a szívem. Érdekes módon az anyasággal valami megváltozott bennem, és könnyedebben veszem a színjátszást, mint azelőtt. Ez olyan, mint ahogyan a szerelemben: aki görcsösen meg akarja kapni a másikat, nem jár sikerrel, ha viszont lazán veszi az egészet, hirtelen minden a helyére kerül. Régen szinte belehaltam egy előadásba. Volt, hogy az izgalomtól a lázam is felszökött. Az elmúlt másfél évben azt vettem észre, hogy szándékosan kikapcsolok. Ha jön felém egy feladat, gyorsan hátat fordítok, elszaladok, és inkább a kisfiammal kezdek játszani. Talán ez egyfajta menekülés a világ elől, és nem tudom, mi lesz a vége, de úgy érzem, hogy a dolgokat néha hagyni kell a saját tempójukban alakulni. Lehet, hogy nincs annyi év az ember életében, hogy ezt megtehesse... nem tudom… Ezzel a tulajdonságommal, nevezhetjük „restségnek”, halogatásnak, sok mindent elengedtem magam mellett. Volt, amit bántam, és volt, amit nem. Van bennem kellő erő és elszántság, hogy amennyiben változtatni szeretnék, változtassak, de most még nem akarok. Az ember élete éli magát, és ha jól érezzük magunkat benne, akkor azon nem akarunk változtatni. Az egyik barátom úgy dedikálta nekem a könyvét, hogy „Nagyon vigyázz, hogy mit kívánsz, mert beteljesül”.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.