Művészetek hölgye

Művészetek hölgye

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Fehér László Kossuth-díjas festőművész éppen a Ludwig múzeumban mutatkozik be egy monumentális életműkiállításon, ám közben egy új párizsi tárlatra készül. A festőművészt és családját a fővárostól hetven kilométernyire lévő házukban látogattuk meg, ahol újabb alkotásait készíti. A kis falu meghitt nyugalma a gólyafészkekkel, az egyszerű vidéki házakkal már az első pillanatban megragadja az embert. A bauhaus jellegű ház hófehér színével és kerek ablakaival messziről kitűnik a széles utca házsorából.

 

 

 

thon a tulajdonosok lelkületét tükrözi, akárcsak a festmény az alkotójáét. Úgyhogy Fehér László házáról azt mondanám, olyan, mint a képei. Letisztult forma- és színvilág uralja, amelyben ott van a minőség. Hófehér falak, egyszerű, de minőségi berendezés. A nappali bútorzata csupán fekete bőr ülőgarnitúrából, ovális üvegasztalból, állólámpából és egy fekete-szürke szőnyegből áll.

 

A falat a művész saját alkotása díszíti.

 

 

A villa jelentős részét a műterem teszi ki, amely lenyűgöző látvány monumentális területével és hatalmas belmagasságával. A teret a kerek ablakokon beáradó napsugarak árny- és fényjátékainak rajzolatai teszik izgalmassá. A ház két jól elkülönülő részét, a műtermet és a család otthonát hosszú folyosó köti össze. Ez utóbbit a nappali, a vele egy légtérben található ebédlő, konyha és egy fürdőszoba tölti ki. A hálószobák az emeleten teremtik meg az elvonulás lehetőségét. A többfunkciós épületet Polgár Tibor építész tervezte, aki igyekezett a tulajdonosok vágyait megvalósítani. Bár a ház urának időnként meg kellett vívnia a mesteremberekkel, a végeredmény szinte száz százalékos lett.

 

 

A ház asszonya, Edit, saját sütésű pogácsával és túrós rétessel várt bennünket, amelybe érezhetően belesült a szeretete is. Miközben a házias ízeket kóstolgattuk, elmesélték, miért e falut választották.

 

- Tizenhárom éves koromban költöztünk ide - idézi fel gyermekkorát a festőművész. - Előtte Dégen laktunk a Festetics kastélyban. Erdő, tó, holland ház… csodálatos hely volt. Mivel időközben én is és öcsém is felcseperedtünk, a szüleim úgy vélték, hogy jobb, ha közelebb költözünk a fővároshoz. Amikor végeztem a főiskolán, apámék kibővítették a házunkat, és építtettek nekem egy hatszor hét méteres kis műteremet. Végül több mint két évtizeden át ott festettem a képeimet. Aprócska hely volt, ám megfordult ott a fél világ, Jean-Jacques Lebeltől Achille Bonito Oliváig. Mindig azt mondtam, hogy én bizony soha sem fogok építkezni, de ha egyszer mégis sor kerül rá, a házamon kerek ablakok lesznek. Aztán amikor kinőttem a műtermemet, rákényszerültem a változtatásra. Akkoriban volt Párizsban egy kiállításom. A megnyitó után a feleségemmel sétálgattunk a Szajna parton és a környező kis utcákban. Betévedtünk egy galériába, ahol rögtön beleszerettem egy Bonnard festménybe. A kép egy ház árába került. Nagy volt a kísértés, hiszen megvolt rá a pénzem, de végül hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy a festmény a galéria falán marad, én pedig új műtermet építtetek. A szüleim a szomszéd utcában laknak, úgyhogy alig néhány lépést kell megtennünk, hogy lássuk egymást. Megesik, hogyha a feleségem túlságosan elfoglalt és nincs ideje főzni, édesanyám áthozza nekünk az ebédet. Egy aprócska faluban élünk, de jókora sürgés-forgás közepette. Hihetetlen, hogy kik meg nem fordultak már e falak között is. Járt itt Yoko Ono, Anda Rotenberg, David Eliot…

 

Budapesten is van egy lakásunk, úgyhogy kétlaki életet élünk, de én az összes képemet itt festem, ezenkívül tanítok is, és hatalmasakat sétálok. Remeteként le tudnám élni az életemet a műtermemben. A minimalista formavilágú környezetben érezzük jól magunkat, ahol fontos szerephez jut a tér, a fény és a levegő. Nem misztifikáljuk, hanem egyszerűen éljük meg az életet.

 

Néhány évvel ezelőtt egy rangos dizánjbútorüzlet szervezett Budapesten egy kiállítást. Ismert művészeket - Nádler Istvánt, Bak Imrét, Mulasics Lászlót -, többek között engem is felkértek, hogy válasszunk ki egy bútort, hozzátársítva egy alkotásunkat, és rendezzünk be velük egy teret. Nagy sikerünk volt. Amikor véget ért a tárlat, a tulajdonos felajánlotta, hogy cseréljünk. Én megkapom a bútort, ő pedig a festményemet, amibe időközben beleszeretett. Belementem a cserébe, így az ülőgarnitúra itt az otthonunkban éli tovább az életét, egy másik kép társaságában.

 

Gyerekkoromban az osztályfőnököm vásárolt egy festményt, ami egy csendéletet ábrázolt. Volt rajta egy fekete-sárga csíkozású váza, amely ki tudja miért, de mély nyomot hagyott bennem. Eltelt három évtized, és megpillantottam valahol egy üzletben a csíkos vázát. Azonnal megvásároltam. Azóta az otthonunkat díszíti, és néhányszor már le is festettem. Nemrég ismét találkoztam azzal a bizonyos festménnyel, amin a csíkos vázát láttam. Legnagyobb meglepetésemre a váza, amit én tíz évesen hatalmasnak éreztem, csak egy kicsiny maszat a képen. Furcsa dolog az érzékelés... ami gyermekkorunkban monumentálisnak tűnt, az valójában aprócska semmiség…

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.