Vissza a szülői házba

Vissza a szülői házba

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Benkő László zeneszerző a magyar könnyűzenei élet meghatározó tagja, minden billentyűs hangszer virtuóza. Liszt Ferenc-, Huszka- és Pulitzer-díjas. Nevéhez fűződik az Omega együttes alapítása, amely egykoron elnyerte a Yamaha fesztivál fődíját. Élete fontos része a család és az otthon, amely immár négy évtizede szolgál biztos háttérként.

 

 

Ebben a lakásban nőttem fel, ez volt egykor a szülői otthon. Örömteli szívvel idézem fel a szép gyermekkori emlékeimet. A házban főleg értelmiségiek laktak, kivéve a házmestert, Vasvári bácsit, aki kazánkovács volt. Szigorú, ám nagyon kedves, tisztességes ember hírében állt. Minden reggel fütyörészve söpörte végig a gangot, pontban este tízkor pedig zárta a kaput. Ez a Krisztina körúti ház maga volt a béke szigete. Májusban, amikor kitavaszodott, a házbéli gyerekekkel, köztük lementünk az udvarra, és komoly „grundéletet” éltünk. Madzagból és cipőpasztás dobozból készítettünk magunknak telefont, amely remekül működött. A házi telefon lényege az volt, hogy madzaggal összekötöttük a dobozokat, és ha belebeszéltünk, a zsinór továbbította a hangunkat. Az volt a mi walki-talkink.

 

Emlékszem, az ötvenes évek elején az egyik fölöttünk lévő családot kitelepítették. Szívfacsaró volt, mert alig néhány órát hagytak nekik, hogy összecsomagoljanak. Évekkel később a kisebbik fiú néha-néha visszajött a házba, és sírt. Legnagyobb meglepetésünkre az üres lakásnak rangos lakója lett, Czibor Zoltán labdarúgó személyében. A Czibor családban három gyerek volt, úgyhogy a családfő a saját fiaival együtt bennünket, házbéli srácokat is bepakolt a Tátroplán autójába, és vele mehettünk az edzésekre. Hihetetlen nagy kaland volt. Gyakorta megesett, hogy amikor a válogatott győzelmet aratott, az egész csapat Cziboréknál vigadt. Mivel Vasvári bácsi bezárta a kaput, felhúzták egymást az emeleti teraszra, és ott daloltak. Előfordult, hogy a rendőr felszólította őket, ne hangoskodjanak, és a szóváltás úgy végződött, hogy a főtörzset is felhúzták maguk közé. Ezeket az eseményeket rettentő módon élveztem.
Ahogyan Krisztinaváros, úgy Zamárdi is fontos színtere volt az életemnek, sőt, mind a mai napig az. Emlékezetes nyarakat töltöttem ott kamaszkoromban, és ott ismertem meg a feleségemet is. Ennek idén negyvenöt éve. Miután összeházasodtunk, a Múzeum körútra, majd a Rákóczi útra költöztünk. Közben megszületett a fiúnk, Balázs, és a lányunk, Dóri. Vannak pillanatok, amelyek örökre bevésődnek az ember emlékezetébe. A gyermekeim születése ezek közé a jelentős percek közé tartoznak. Fel-alá járkáltam a szülőszoba előtt, egyik cigarettáról a másikra gyújtottam. Még most is feszült izgalom tölt el, ha rágondolok. De hát igencsak elszaladt az idő, és büszkén mondhatom, hogy már a fiam is átélte az apaság felemelő pillanatait. Amikor megszületett az unokám, Balázs felhívott a kórházból. Nem szólt egyetlen szót sem, csak odatartotta a síró csecsemőhöz a telefont, majd bemondta: Anna vagyok! Anna az idén volt három éves, és nyáron a Balatonon együtt jár az édesapjával horgászni.
Három évtizeden át Pesten laktunk, de a szívem mindig visszahúzott Budára. Sokszor hívtak, hogy költözzünk ki a városból Nagykovácsiba vagy a környékére, ahogyan sok barátom tette, de én nagyon szeretem az első kerületet. Itt megteremtem a visszavonulás nyugalmát, mégis perceken belül eljutok bárhová. Sok ismerősöm, aki kiköltözött a városból, nehézkessé vált, és komoly kalandtúrának éli meg, ha be kell jönnie Pestre. Hat éve nekünk sikerült visszaköltöztünk ebbe a lakásba, ahol felcseperedtem, és a fiamék is itt laknak, egy emelettel alattunk.
A család nagyon fontos az életemben. Az egyetlen támasz. A feleségem csodálatos nő, anya, teljesen más lelki alkat, mint én. Amellett, hogy gyógypedagógus, céltudatos anya, aki mindig szem előtt tartotta a gyerekeink egyéniségét. A családomnak tolerálnia kellett és feldolgozni az én deviáns életmódomat, hogy mindezt ne negatívumként éljék meg.
Érdekes módon, ahogyan a szülői otthon, úgy Zamárdi is végigkíséri az életemet. Volt ott egy kis nyaralónk, amit a család bővülésével évről-évre fejlesztettünk. Végül idén f'ájó szívvel bár, de le kellett bontanunk, újjáépítjük az egészet. A balatoni ház a mi kis nyári rezidenciánk, ahol tavasztól őszig csodás napokat töltünk. A zamárdi telken nem csak a feleségem és én éltünk át felejthetetlen nyarakat, de a gyermekeink is. Most, hál'Istennek, megadatik, hogy az unokánk életének is részévé váljanak ezek a családdal együtt töltött csodálatos nyarak.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}