Generációkon át

Generációkon át

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Gróf Almásyról első pillanatban mindenkinek a nagy sikerű Angol beteg című film jut eszébe, amely bemutatta a világnak a magyar származású Almásy László világutazó, Afrika-kutató életét. Elénk vetítette a múltat, a gyarmatvilágot, értékrendjét és életstílusát. Vendéglátónk, gróf Almásy Antal e híres Almásy család leszármazottja, ily módon jelenének szerves meghatározója a múlt. Amikor is gojzervarrott kaplis cipőt, dupla mandzsettás inget, háromrészes öltönyt hordtak, a sportpályákon és a yachtok fedélzetén pedig élére vasalt hófehér porcelánnadrágban jelentek meg az urak.

 

 

 

 

 

 

Kellemes érzés tölti el az embert, ha megsárgult fotográfiákat vesz a kezébe. Bár nem éltünk abban az „aranykorban”, mégis nosztalgiát érzünk iránta, hiszen sok finomságával, értékrendjével példamutató. Merthogy az elmúlt évtizedek alatt hagytuk kikopni e kor báját. Ám vannak néhányan a szerencsések között, akik családfájuk miatt magukban hordozzák e csodás világot. Ha vendéglátónk, Almásy Antal származását alaposabban szemügyre vesszük, többek között az is kiderül, hogy Széchényi Ferenc is az ősei között van, dédnagyanyjának, Wesselényi Kornéliának pedig Wesselényi Miklós a nagyapja.  

 

Antal édesanyja fiatal lányként 1948-ban, édesapja pedig 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az ifjú gróf Almásy Belgiumban látta meg a napvilágot, és ott is nevelkedett. Otthonukat szülei gyönyörű régi bútorokkal és csodás festményekkel rendezték be, amely példamutató volt gyermekeik számára. Amikor Antalt munkája Magyarországra szólította, nem volt kérdéses, hogy milyen otthont teremtsen családja számára.

 

Vidéken szeretett volna egy kúriát vagy kisebb kastélyt vásárolni, amely kedvenc lovainak is ideális helyet biztosított volna. Családja hosszú hónapokon át kereste a tökéletes családi fészket, de nem talált álmai vidéki otthonára. Végül a Budai hegyekben egy múlt század elején épült villa keltette fel a figyelmüket. A házat egykor a Hunyadi család építtette, úgyhogy stílusvilágában tetszett nekik, bár első látásra túl nagynak találták, és rettentően elhanyagolt állapotban volt. Az államosítást követően éveken át egy mezőgazdasági vállalat székhelyéül szolgált, majd adósság fejében egy bank tulajdonába került. A villában irodákat, mosdókat, rácsozott pénztárfülkét alakítottak ki, sárba tiporva egykori pompáját. Az emeletre vezető széles tölgyfalépcsőt zománcfestékkel festették le, tapétával leragasztott üveg válaszfalakkal darabolták fel a tereket, műbőr kárpit borította az ajtókat, linóleum a padlót. Almásyék azonban nem riadtak vissza a kihívástól. „Ijesztő volt” - emlékezik vissza a ház ura, aki szerint egy ház lelke a gyönyörű parketta. Így mielőtt igent mondott volna a vásárlásra, az egyik szoba sarkában felszedte a linóleumot, majd az alatta lévő padlószőnyeget, majd a szalagparkettát, hogy lássa, megvan-e a villa eredeti padlózata. Nagy megkönnyebbülésére megpillantotta a jó állapotban lévő, száz éves fát. (Az ingatlanügynök riadtan nézte ténykedését, mert azt hitte, Antal egy inkognitóban lévő Hunyadi leszármazott, aki az elrejtett családi vagyont akarja előszedni.) A villa túl nagy volt számukra, ezért szintenként egy-egy lakást alakítottak ki benne, kettőt bérbe adtak, a harmadikat pedig birtokba vették. Kezdetét vette a hónapokon át tartó felújítás, amelynek köszönhetően a ház visszanyerte eredeti pompáját. Az építész hosszas kutakodással előkerített néhány eredeti tervrajzot, ezekből kiderült, hogy a földszint egy részét egykor hatalmas könyvtárszoba foglalta el. Napokig tartó fáradságos munkával letisztították a lépcsőről és a mészkőről a zománcfestéket, felszedték a parkettát borító több réteg burkolatot, lebontották az állmennyezetet és a tapétázott válaszfalakat. Igyekeztek visszaállítani a hatalmas tereket. Az eredeti ablakok javarészét megmentették, az újakat pedig stílusban tartva készíttették el.

 

A tulajdonosok által lakott szint és tetőtér jelentős részét a fogadótér, a nappali és az étkező teszi ki. A hálószobák a tetőtérben kaptak helyet, kellő nyugalmat biztosítva az elvonuláshoz. A ház berendezésében az egykori szülői ház volt irányadó. A bútorok nyolcvan százalékát idehaza vásárolták a bolhapiacon, de van néhány régi családi darab is. Belgiumból inkább csak apró tárgyakat és festményeket hoztak magukkal. Ez utóbbiak némelyikének igencsak érdekes a múltja. Antal elmesélte, hogy amikor nagyszüleit kitelepítették felsőpetényi birtokukról, csupán egy húsz kilogrammos csomagot vihettek magukkal. Hideg tél volt, úgyhogy fontosabb volt számukra a meleg ruha és takaró, minthogy értékeiket mentsék. Az Almásy család szolgálatában állt egy francia chef, aki szívén viselte a család sorsát, úgyhogy a festményeket kivágta a keretekből, fellógatta a szekrények hátára. Ezek később Belgiumba kerültek és összecsavarva várták sorsuk jobbrafordulását. Amikor Antal Magyarországra költözött, a családi képek is hazatértek vele. Miután restauráltatta azokat, méltó helyre kerültek a villa falán.

 

A nappali és az étkező egyazon térben található, optikailag csupán a nappali kanapéja választja el a kettőt egymástól. A nappali kazettás könyvespolcát a ház asszonya tervezte, különös figyelmet fordítva minden apró részletre, amely az eredményen méltán látszik. A hatalmas üvegajtók a táncterem méretű teraszra vezetnek, rajtuk keresztül napkeltétől-napnyugtáig bejárja a fény az egész lakást. Nagy műgonddal helyezték el a lakásban a hangulatlámpákat és gyertyatartókat is, amelyek fénye melegséggel tölti el a teret. A televíziót egy decensen letakart félköríves sarokasztal rejti magában, amely finom, ám tökéletes módja a műszaki berendezés elrejtésének.

 

Mivel a családfő gyermekkora óta lovagol, a házat szebbnél szebb lovakat ábrázoló bronzszobor díszíti. A tucatnyi ütő és kobak a lovaspóló kellékei. Antal az egyik élharcosa a magyarországi lovaspólósport felélesztésének, amely a második világháború után megszűnt létezni itthon, pedig az „aranykorban” harminchat póló klub is működött. A lovaspóló a sportok királya, a királyok sportja, és akárcsak a golfozás vagy a teniszezés, gentlemansport. Alapja a fair play. Műveléséhez szükséges egyfajta emberi tartás, amely meghatározza az embert az élet minden területén.

 

Bár Antal harminc éven át élt Belgiumban, Magyarországon érzi magát otthon. Fontosnak tartja a múltat, őseit és családja történetét, és gyermekeit ennek szellemében neveli. Szeretné, ha fia és kislánya is megkapná azokat az alapokat, amelyeket ő a szüleitől annak idején. Hogy meglegyen bennük az az emberség, nemes lélek és tartás, amely számára irányadó egy egész életen át.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.