Generációkon át

Generációkon át

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Gróf Almásyról első pillanatban mindenkinek a nagy sikerű Angol beteg című film jut eszébe, amely bemutatta a világnak a magyar származású Almásy László világutazó, Afrika-kutató életét. Elénk vetítette a múltat, a gyarmatvilágot, értékrendjét és életstílusát. Vendéglátónk, gróf Almásy Antal e híres Almásy család leszármazottja, ily módon jelenének szerves meghatározója a múlt. Amikor is gojzervarrott kaplis cipőt, dupla mandzsettás inget, háromrészes öltönyt hordtak, a sportpályákon és a yachtok fedélzetén pedig élére vasalt hófehér porcelánnadrágban jelentek meg az urak.

 

 

 

 

 

 

Kellemes érzés tölti el az embert, ha megsárgult fotográfiákat vesz a kezébe. Bár nem éltünk abban az „aranykorban”, mégis nosztalgiát érzünk iránta, hiszen sok finomságával, értékrendjével példamutató. Merthogy az elmúlt évtizedek alatt hagytuk kikopni e kor báját. Ám vannak néhányan a szerencsések között, akik családfájuk miatt magukban hordozzák e csodás világot. Ha vendéglátónk, Almásy Antal származását alaposabban szemügyre vesszük, többek között az is kiderül, hogy Széchényi Ferenc is az ősei között van, dédnagyanyjának, Wesselényi Kornéliának pedig Wesselényi Miklós a nagyapja.  

 

Antal édesanyja fiatal lányként 1948-ban, édesapja pedig 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az ifjú gróf Almásy Belgiumban látta meg a napvilágot, és ott is nevelkedett. Otthonukat szülei gyönyörű régi bútorokkal és csodás festményekkel rendezték be, amely példamutató volt gyermekeik számára. Amikor Antalt munkája Magyarországra szólította, nem volt kérdéses, hogy milyen otthont teremtsen családja számára.

 

Vidéken szeretett volna egy kúriát vagy kisebb kastélyt vásárolni, amely kedvenc lovainak is ideális helyet biztosított volna. Családja hosszú hónapokon át kereste a tökéletes családi fészket, de nem talált álmai vidéki otthonára. Végül a Budai hegyekben egy múlt század elején épült villa keltette fel a figyelmüket. A házat egykor a Hunyadi család építtette, úgyhogy stílusvilágában tetszett nekik, bár első látásra túl nagynak találták, és rettentően elhanyagolt állapotban volt. Az államosítást követően éveken át egy mezőgazdasági vállalat székhelyéül szolgált, majd adósság fejében egy bank tulajdonába került. A villában irodákat, mosdókat, rácsozott pénztárfülkét alakítottak ki, sárba tiporva egykori pompáját. Az emeletre vezető széles tölgyfalépcsőt zománcfestékkel festették le, tapétával leragasztott üveg válaszfalakkal darabolták fel a tereket, műbőr kárpit borította az ajtókat, linóleum a padlót. Almásyék azonban nem riadtak vissza a kihívástól. „Ijesztő volt” - emlékezik vissza a ház ura, aki szerint egy ház lelke a gyönyörű parketta. Így mielőtt igent mondott volna a vásárlásra, az egyik szoba sarkában felszedte a linóleumot, majd az alatta lévő padlószőnyeget, majd a szalagparkettát, hogy lássa, megvan-e a villa eredeti padlózata. Nagy megkönnyebbülésére megpillantotta a jó állapotban lévő, száz éves fát. (Az ingatlanügynök riadtan nézte ténykedését, mert azt hitte, Antal egy inkognitóban lévő Hunyadi leszármazott, aki az elrejtett családi vagyont akarja előszedni.) A villa túl nagy volt számukra, ezért szintenként egy-egy lakást alakítottak ki benne, kettőt bérbe adtak, a harmadikat pedig birtokba vették. Kezdetét vette a hónapokon át tartó felújítás, amelynek köszönhetően a ház visszanyerte eredeti pompáját. Az építész hosszas kutakodással előkerített néhány eredeti tervrajzot, ezekből kiderült, hogy a földszint egy részét egykor hatalmas könyvtárszoba foglalta el. Napokig tartó fáradságos munkával letisztították a lépcsőről és a mészkőről a zománcfestéket, felszedték a parkettát borító több réteg burkolatot, lebontották az állmennyezetet és a tapétázott válaszfalakat. Igyekeztek visszaállítani a hatalmas tereket. Az eredeti ablakok javarészét megmentették, az újakat pedig stílusban tartva készíttették el.

 

A tulajdonosok által lakott szint és tetőtér jelentős részét a fogadótér, a nappali és az étkező teszi ki. A hálószobák a tetőtérben kaptak helyet, kellő nyugalmat biztosítva az elvonuláshoz. A ház berendezésében az egykori szülői ház volt irányadó. A bútorok nyolcvan százalékát idehaza vásárolták a bolhapiacon, de van néhány régi családi darab is. Belgiumból inkább csak apró tárgyakat és festményeket hoztak magukkal. Ez utóbbiak némelyikének igencsak érdekes a múltja. Antal elmesélte, hogy amikor nagyszüleit kitelepítették felsőpetényi birtokukról, csupán egy húsz kilogrammos csomagot vihettek magukkal. Hideg tél volt, úgyhogy fontosabb volt számukra a meleg ruha és takaró, minthogy értékeiket mentsék. Az Almásy család szolgálatában állt egy francia chef, aki szívén viselte a család sorsát, úgyhogy a festményeket kivágta a keretekből, fellógatta a szekrények hátára. Ezek később Belgiumba kerültek és összecsavarva várták sorsuk jobbrafordulását. Amikor Antal Magyarországra költözött, a családi képek is hazatértek vele. Miután restauráltatta azokat, méltó helyre kerültek a villa falán.

 

A nappali és az étkező egyazon térben található, optikailag csupán a nappali kanapéja választja el a kettőt egymástól. A nappali kazettás könyvespolcát a ház asszonya tervezte, különös figyelmet fordítva minden apró részletre, amely az eredményen méltán látszik. A hatalmas üvegajtók a táncterem méretű teraszra vezetnek, rajtuk keresztül napkeltétől-napnyugtáig bejárja a fény az egész lakást. Nagy műgonddal helyezték el a lakásban a hangulatlámpákat és gyertyatartókat is, amelyek fénye melegséggel tölti el a teret. A televíziót egy decensen letakart félköríves sarokasztal rejti magában, amely finom, ám tökéletes módja a műszaki berendezés elrejtésének.

 

Mivel a családfő gyermekkora óta lovagol, a házat szebbnél szebb lovakat ábrázoló bronzszobor díszíti. A tucatnyi ütő és kobak a lovaspóló kellékei. Antal az egyik élharcosa a magyarországi lovaspólósport felélesztésének, amely a második világháború után megszűnt létezni itthon, pedig az „aranykorban” harminchat póló klub is működött. A lovaspóló a sportok királya, a királyok sportja, és akárcsak a golfozás vagy a teniszezés, gentlemansport. Alapja a fair play. Műveléséhez szükséges egyfajta emberi tartás, amely meghatározza az embert az élet minden területén.

 

Bár Antal harminc éven át élt Belgiumban, Magyarországon érzi magát otthon. Fontosnak tartja a múltat, őseit és családja történetét, és gyermekeit ennek szellemében neveli. Szeretné, ha fia és kislánya is megkapná azokat az alapokat, amelyeket ő a szüleitől annak idején. Hogy meglegyen bennük az az emberség, nemes lélek és tartás, amely számára irányadó egy egész életen át.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}