Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem

Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kolosi Péter sokáig azt hitte, hogy képtelen lenne a belvároson kívül élni. Végül a zöldövezetet választotta. Az RTL klub programigazgatója ürömre költözött. Úgy érezzük magunkat ezen a környéken, mintha egy film díszletei közé csöppentünk volna. Péter háza azonban igazi otthon érzetét kelti.

 

 

Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója néhány éve egy ürömi, kétszintes ikerházban él kutyáival. Pedig Budapesten, a hetedik kerületi Akácfa utcában született, és sokáig minden Erzsébetvároshoz kötötte: az iskolái, a barátai. A nagy változás akkor állt be, amikor a szüleivel Szentendrére költözött. A nyüzsgő belvároshoz képest Péternek teljesen más közeget kellett megszoknia.

 

- Kezdetben nem örültem a költözésnek, pedig volt jogosítványom, és a szüleim kocsijával áthidalhattam a távolság okozta problémát. Szinte csak aludni jártam haza. Később - már egyedül - visszaköltöztem a városba, de egyszer nyáron, amikor meglátogattam a családomat, rájöttem, hogy olyan környezetben szeretnék élni, amilyenben ők.

 

 

Mindig kell egy barát

 

Az elképzelést tett követte. Péternek szerencséje volt, legjobb barátja is hasonló terveket szövögetett. Megállapodtak abban, hogy közösen építenek fel egy ikerházat. A megfelelő telket Ürömön találták meg. Két dologban voltak biztosak: hogy építkezni akarnak, és hogy Lázár Antal építészt bízzák meg a tervezéssel. Úgy gondolták, hogy ha új házat építenek, nem kell kompromisszumot kötniük, könnyebben megvalósíthatják az elképzeléseiket, mint egy félkész épület esetében. Nehezen hitte, hogy mennyi kellemetlenséggel, idegeskedéssel jár a dolgok kézben tartása, és utólag sem látja másként: szörnyű volt. Az eredetileg kilenc hónapra tervezett építkezés egy és háromnegyed évig tartott, és akkor sem készült el minden. A belső tér megtervezését és a berendezések vásárlását már maga intézte.

 

- Nem kértem ki sem belsőépítész, sem lakberendező tanácsát, bíztam az ízlésemben. Nagyon szeretek a dizájnal foglalkozni. A pincém tele volt lakberendezési magazinokkal, amelyekből ötleteket meríthettem, de sok dolog a saját elképzeléseim szerint készült.

 

Kolosi Péter a minimál dizájn elvei szerint rendezte be otthonát, a nagy terek kialakítása volt a legfontosabb számára. Nem kedveli a szűk helyeket, nem tudna élni olyan lakásban, ahol kicsi a fürdőszoba. Kezdetben aggódott, hogy túlságosan nagy lesz a tér, ám gyorsan belakta otthonát, és mára már nincsenek kihasználatlan területek. Nagyon szereti a hideg, fémes színeket, az ezekből készült lakberendezési tárgyakat, de nem szívesen élne ilyen dekorációs milliőben. Lakásában a meleg színek dominálnak, leginkább a barna különböző árnyalatai. Ez nemcsak a bútorokon mutatkozik meg, hanem a falakon, illetve a hatalmas ablakok és üvegajtó faszegélyén is.

 


Benn is vagyok
Az ikerház ráeső lakrészének földszinti tere a télikerttel együtt százhúsz négyzetméter. Ha belépünk a házba, az előszobából az étkezőbe vezet az út, amely egy légtérben van a nappalival. Ebből nyílik a konyha is, az egyetlen olyan helyiség a házban, amelyet nem áraszt el a napfény, lévén itt nem találhatók - a lakás többi részére jellemző - nagy üvegfelületek.
- Ha időm engedi, kihasználom a konyhát. Nem főzök naponta háromfogásos vacsorát, de az egyszerű ételeket el tudom készíteni. Az is előfordul, hogy a barátaimmal főzőcskézünk.
A falakon több kép is látható, többnyire modern alkotások. A programigazgató a legtöbb képet ajándékba kapta, van olyan festmény, amely közvetlenül az alkotótól származik. Az étkezőasztalt a Geppetto stúdióból származó székek veszik körül, amelyekről egyenesen a kertre látunk, ahol két barátságos bordeaux-i dog, Gina és Raul uralja a terepet. A házőrzőknek szabad bejárásuk van az épületbe. Ha már az építkezés ideje alatt meglettek volna a kutyák, készített volna számukra kutyaajtót is, hogy könnyebben közlekedhessenek a lakás és az udvar között. Rossz kutyaszokás szerint gyakran kaparják az ajtót, ezért rendszeresen újra kell mázolni.
A nappaliban a legszembetűnőbb a tévé mögötti falrész, amelyet ürömi mészkővel raktak ki. Ugyanez az anyag jelenik meg az ikerház külső falán is. A nappaliból juthatunk be a gondosan megtervezett télikertbe is.
- Régi vágyam volt, hogy ha egyszer saját házat veszek, legyen benne télikert. Fontos volt, hogy kapcsolatban álljon a nappalival. Nem a botanikai szenvedélyem vezérelt, mivel egyáltalán nem értek a növényekhez, kizárólag a hangulata miatt ragaszkodtam hozzá.
Ezen a szinten található Péter dolgozószobája is, ahol a legtöbb idejét tölti.


Kevesebb parti, több pihenés
Az emeleten száz négyzetmétert építettek be, ahol egy - lényegében a másik lakással - közös nappali is található, hiszen onnan is csak egy ajtó választja el. Itt is több olyan bútort helyeztek el, amit a ház lakója maga tervezett. Ilyen például az a hosszúkás, álló szekrény, amelynek közepébe fénycsövet szereltek.
- Az építkezéssel kapcsolatban ugyan voltak kellemetlen élményeim, de az asztalosmunkákra sikerült kiváló szakembereket találnom. Az ülőgarnitúrákat kivéve a legtöbb bútoromat csináltattam.
A fürdőben a világosszürke, illetve a fehér szín dominál. Az emeleten egy hálószoba, egy vendégszoba, fürdő és tévészoba található. A két lakószinten kívül egy nagy területű pincehelyiséget is kialakítottak, amely régebben a társasági élet fő színhelyéül szolgált. Péter korábban több partit is rendezett itt, azonban egy szilveszteri buli alkalmával besokallt: amikor észrevette, hogy valaki letörte az egyik csapot, mások pedig a parkettán taposták el a cigarettacsikket, úgy döntött, hogy nem rendez itt nagyobb partit. Azóta raktárnak használja a pincét.
A ház egészére elmondható, hogy a nagy terek mellett a méretes, üveg nyílászáróknak van a legnagyobb szerepük. Ezek a ház minden pontjáról jó kilátást biztosítanak a környékre. Igaz, hogy nyáron, a legnagyobb hőségben nem előnyös ekkora üvegfelületek között élni, azonban Péter erre is megtalálta a megoldást. A légkondicionáló mellett a különleges zsalúzia gátolja a szoba felmelegedését.
- Mindenkinek jó szívvel ajánlom ezt a technikát. Már régóta érlelődött bennem az elhatározás, de a tavalyi, hosszan tartó hőség meggyőzött arról, hogy érdemes beruháznom. A zsalúzia egy külső reluxa, amelynek lényege, hogy kívülről takarja az üvegfelületet. A külső, lamellás árnyékoló mellett be sem kell kapcsolni a légkondicionálót, mert nyolc fokkal képes csökkenteni a hőmérsékletet. Háromféle típus közül lehet választani, amelyeket csak a működtetésük módja különböztet meg egymástól. Létezik mechanikus és két automatizált változat, utóbbiakban csak annyi a különbség, hogy amíg az egyiket beszerelt kapcsolóval lehet mozgatni - ilyen az enyém is -, a másikhoz távirányító is van.
Péter hiába él már négy éve ebben a házban, tennivaló mindig akad. A redőny beszerelése után a kertet kell rendbe hozni, amivel már korábban is adódtak problémák. Az egyik munkás belső parkettához használandó ragasztóval tette le a külső térbe való léceket. Hamar felázott, és tönkrement az egész, ezért újra kell parkettázni. Mindezek ellenére úgy érzi, megtalálta az otthonát, ahonnan egyhamar biztosan nem költözik tovább.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}